Nagyot nőtt a magyar gyermekvállalási hajlandóság

Az uniós tagországok 2022-es termékenységi adatait a napokban adta ki az Eurostat. Számomra meglepő volt, hogy a tavalyelőtti éves 0,05-ös rátacsökkenésünk az egyik legkisebb volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató az orosz–ukrán háború első évében, s így mi öt helyet léptünk előre a termékenységi ráta sorrendjében - írja Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a ludovika.hu-n megjelent elemzésében.

Mint hozzáteszi: 2022-ben mindössze öt országban volt nagyobb a termékenység, mint Magyarországon: Franciaországban, Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában. Az 1,56-os termékenységi rátánk közel azonos az 1995-ös Bokros-féle megszorítások időszakának értékével.

A termékenységi ráta megmutatja, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott évi születési arányok nem változnának. 

Az Eurostat és a KSH mérése kicsit eltér. A KSH az adott évben Magyarország területén született gyermekeket veszi figyelembe a mutató kiszámításánál, míg az Eurostat az unió területén született magyar gyermekeket.

2016–2019 között volt a legnagyobb eltérés a két érték között, aztán a Covid alatt már alig született több magyar gyermek külföldön, mint ahány nem magyar hazánkban, így nagyon közeledett a két arányszám. 2020-tól kevesebben dolgoznak átmenetileg külföldön, mint korábban, sőt 2016 óta többen települnek haza magyar állampolgárok, mint ahányan kiköltöznek.

Az elemzés teljes szövegét EZEN a linken találja.