OECD: az ukrajnai háború több mint 1 százalékpontot vehet el a világgazdaság idei növekedéséből

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásairól és politikai következményeiről készített első értékelésében úgy fogalmazott, hogy

Oroszország inváziója humanitárius válságot okozott Ukrajnában, életeket, otthonokat és infrastruktúrát tönkretéve, miközben megzavarta a globális gazdasági fellendülést a koronavírus-járvány után. 

Az OECD honlapjára felkerült értékelésében a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy a nyersanyagárak meredeken emelkedtek.

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adja, és fontos műtrágya- és ipari fém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. A fémárak szárnyalása számos iparágat érinthet, például a repülőgép-, autó- és chipgyártást.

Az OECD rámutatott arra, hogy mivel Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát és a kőolaj 11 százalékát, az energiaárak riasztóan megugrottak. Európa különösen nagy mértékben függ az orosz gáztól és kőolajtól.

A gáz azonnali ára Európában jelenleg több mint tízszerese az egy évvel ezelőttinek, miközben az olaj ára csaknem megkétszereződött ugyanebben az időszakban.

Az ársokk érinti a háztartásokat és világszerte megzavarja az áruk és szolgáltatások termelését.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára az érékelés ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyag-ellátás tovább súlyosbítja az ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra is.

Hozzátette:

Az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén. Az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárd tüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni.

Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak az enyhítésére.

Az OECD értékelése szerint a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását anélkül, hogy az inflációt érdemben növelnék.

A nemzetközi szervezet értékelése szerint a háború rávilágított az Oroszországtól való függés minimalizálásának fontosságára, a kulcsfontosságú importok, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása a megújuló energiákba való nagyobb befektetések révén.