Meddig bírja a nyomást az orosz gazdaság?

Jelenlegi hatások

Mindössze két hete folyik a háború, a szankciók pedig több lépésben léptek életbe, így most még a pontos hatásokat nehéz felmérni, azonban vannak olyan mutatók, amik sokat elárulnak az orosz gazdaság helyzetéről, egyúttal elég jól becsülhető, hogy a továbbiakban milyen hatások jelentkezhetnek, ha a jelenlegi kiélezett helyzet elhúzódik, és nem kerül sor békekötésre.

Idn legalább 8 százalékkal zsugorodhat az orosz gazdaság - a két héttel ezelőtti előrejelzések szerint.

Nem zárható ki az orosz államcsőd sem, erről beszélt az IMF vezetője, Krisztalina Georgijeva a CBS televíziónak adott nyilatkozatában.

Ásványkincs-függőség

Az orosz gazdaság szerkezete eltér a szokásostól, és erősen függ néhány ásványkincstől, valamint kisebb mértékben a mezőgazdaságtól. Ebből adódik, hogy ha a szinte korlátlanul rendelkezésére álló kőolaj és földgáz ára megemelkedik a világpiacon, akkor az ország bevételei megnövekednek, ha az árak lecsökkennek, a gazdaság válságba kerül.

Ez a válsághatás Szovjetunió felbomlása után kétszer is erősen megmutatkozott: először 1998-ban, amikor a 10 dollár alá eső olajár hatására összeomlott az orosz gazdaság, utána azonban renkívül gyorsan talpraállt.

A második eset 2014-ben volt, amikor az olajár az addigra kialakult rendkívül magas szintekről az amerikai palaolajkitermelés meredek emelkedésének hatására összeomlott. Ekkor az országnak már voltak tartalékai, melyeket a magas árak idején képzett, de ezt követően tértek át arra, hogy magas árak idején erős ütemben duzzasztják fel a tartalékokat,

így az ország gazdaságilag kiegyensúlyozottá válik az olaj-, és gázáraktól függetlenül

Sokkhatás

A mostani hánborút így stabil helyzetben kezdte Oroszország, és ha nem léptettek volna életbe a korábbiaknál durvább szankciókat, nem is lenne különösebb gondja. A szankciók azonban igen durvák: az országot elvágták a nemzetközi bankrendszertől, devizatartalékainak elérhető részét befagyasztották, és a világ nagy cégei átmenetileg beszüntetik oroszországi működésüket. Az országot lényegében gazdasági satuba fogták, és ennek közvetlen hatását leginkább a rubel árfolyama jelzi.

Euró/rubel, egy év. Forrás: stooq.com

Hiába van elméletileg gigantikus devizatartalék és szokatlanul alacsony adósság: az ország nem fér eszközeihez, a lakosság és a vállalatok bizalma megszűnt a hazai fizetőeszköz iránt, amely már nem is konvertibilis, mivel először váltáskor óriási különadóval sújtották az ügyfeleket, majd teljesen betiltották a rubel devizára váltását.

Az áruk és szolgáltatások importja így leáll, illetve az országnak olyan eladók után kell néznie, akik hajlandók vele kereskedni. Exportbevétel még azért van, hisz Európa nem szüntette meg az olaj és gáz vásárlását, bár ennek volumene csökken, így az exportbevétel csak akkor marad stabil, ha az olajár tartósan magas marad. Mindez azonban csak szerény gazdasági színvonalat tesz lehetővé, különösen, ha a költséges háború is elhúzódik, és akár újabb szankciók is jöhetnek. Nézzük, mit is jelent mindez konkrétan.

Kiindulópont

A háború előtt az orosz gazdaság a világban a 11. helyet foglalta el, miközben lakosságát tekitve Oroszország a 9. a világban (145 millió fő).

A számok mögé nézve azonban már nem ilyen arányos a kép: ugyan mind a GDP, mind a lakosság a tizede a GDP tekintetében második helyen lévő Kínáénak, az első helyen lévő USA-val való összevtés már egész mást mutat: az orosz gazdaság az USA-énak mindössze 7 százaléka, a lakosság azonban több mint 40 százaléka.

Az orosz egy főre jutó GDP tehát Kínáéhoz hasonlít, de a fejlett országokétól jóval elmarad: tavalyi 11 ezer dollár körüli értékével a miniállamok figyelmen kívül hagyásával ez

az országok rangsorában a 60. helyet jelenti, Magyarország 18 ezer dolláros adatától pedig 40 százalékkal marad el.

Jövedelem

Ami egy még inkább összehasonlítható adat: az orosz nettó átlagfizetés tavaly 550 euró volt, ami

alulmúlta az Európai Unióban legalacsonyabb bolgár szintet is, így életszínvonalát tekintve semmiképpen nem beszélhettünk gazdag, jóléti országról,

miközben a jövedelmi és vagyoni különbségek igen nagyok. A privatizációban, vagy inkább az állami vagyon Jelcin elnöksége alatt való széthordásával meggazdagodottak gazdagsága látványos volt eddig, pláne, hogy nyugati országokban éltek, és a két óriás város, Moszkva és Szentpétervár életszínvonala sem volt alacsony, a vidéki orosz tömegek ugyanakkor szegénységben éltek.

Zuhanás

A szint tehát, ahonnan az ország indult, nem sok mozgásteret tartogat lefelé, anélkül, hogy ez ne jelentse az ország elszegényedését. Márpedig a JP Morgan előrejelzése szerint

a második negyedévben 35 százalékos lesz a gazdasági visszaesés, az év egészét tekintve 7 százalék. Ráadásul ez az elemzés még nem is vett figyelembe esetleges további szankciókat. Amit máris látunk: a mostani rubelárfolyammal már csak 360 euró az orosz átlagfizetés, amivel alulmúlja Belaruszt kivéveaz összes európai ország értékét.

Szovjet forma

Persze lehet rubelt nyomtatni, és fizetéseket emelni, de megvásárolható árufedezet nem lesz, így, ha a jelenlegi szankciók elhúzódnak, az orosz gazdaság zsugorodása mellett kialakul egy áruhiányos lakossági piac a még kapható cikkek körében is kis vásárlóerővel, és ezzel lényegében

a Szovjetunióban megszokott, örök áruhiányos, sorbanállós életforma valósulna meg újra, amit a lakosság vélhetően igen rosszul tűrne.

Szankciók nélküli béke

Mindebből az következik, hogy Oroszország számára nagyon nehezen lenne fenntartható egy erőszakkal megteremtett ukrajnai állapot, ami a világ részéről a szankciók fenntartását okozná. Ez alapján jó esély lehet arra, hogy a lehetőségeket átgondolva Oroszország

olyan kompromisszumos békére fog törekedni, amit a világ fejlett országai is elfogadhatónak ítélnek annyira, hogy a szankciók nagy részét visszavonják. Kérdés persze, hogy az esetleges maradandó hatások, mint például Európa orosz energiaforrásoktól való tartós függetlenedési törekvése, mennyiben fékezik az orosz gazdaság növekedési lehetőségeit a háború előtti kilátásokhoz képest.