Orbán: Magyarország Kína béketervét fontosnak tartja és támogatja

A kormányfő kiemelte: a háború kitörésének első évfordulóján Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatandók a Fidesz és a KDNP képviselői, hogy a háború évfordulóján az Országgyűlés határozatban rögzítse:

Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból.

Hozzátette: az Országgyűlés egyértelmű állásfoglalására szükség is van, mert nap mint nap óriási nyomás nehezedik Magyarországra, "mindenki láthatja, hogy bele akarnak minket préselni a háborúba". Azt akarják, hogy "csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: naponta szenved el Magyarország provokációkat. "Azt kérem önöktől, hogy a provokációknak ne üljünk föl, és tartsunk ki Magyarország érdekei mellett a nemzetközi politika arénájában" - fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette: az elmúlt két hónapban folytatódott az orosz-ukrán háború, újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta:

a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. "Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal" - jelentette ki.

Megjegyezte: véget ért a nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról, a magyar emberek nem értenek egyet a brüsszeli szankciós politikával.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2022-ben 4,6 százalékos volt a gazdaság növekedése, minden eddiginél több volt a munkahely, minden korábbit meghaladta az exportteljesítmény, és több mint 20 éve tavaly volt a legmagasabb a tőkebehozatal Magyarországra. 2022-ben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni - tette hozzá.

Elmondta: 2023 februárjában 15 százalékkal megemelt nyugdíjat és 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat küldtek, továbbá a családtámogatások köre egy újabb intézkedéssel bővült, a gyermeket szülő nőknek 30 éves korukig nem kell személyi jövedelem adót fizetniük.

A kormányfő kiemelte: egy éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. "Ez a háború nem felfoghatatlan messzeségben történik", hanem a szomszédságunkban zajlik és veszteséget okoz mindenkinek - mondta.

Hangsúlyozta: a magyar kormány komoly aggodalommal figyeli, hogy "egész Európa lépésről lépésre araszolva belesodródik a háborúba". Európai országok tankokat küldenek, terítéken vannak a vadászrepülők és ha így folytatódik, lesznek olyanok is, akik csapatokat akarnak majd küldeni Ukrajnába - vélte.

A miniszterelnök azt mondta: a magyarok úgy döntöttek tavaly áprilisban - és ezt a nemzeti konzultáción is megerősítették -, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért nem szállítanak fegyvereket. Szeretnék, ha a háborúnak minél hamarabb vége lenne, mert "ebben a háborúban nem tud győzni senki", csak a vesztesek száma és a veszteségek mértéke nő napról napra - fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra: ha a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése állandósul, a világon senki sem érezheti magát biztonságban és a háború könnyen világméretűvé terebélyesedhet. Tűzszünet kell és béketárgyalások kellenek, ezért Magyarország minden nemzetközi fórumon a békét szorgalmazza - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország nem szigetelheti el magát a világ nagyobbik részétől, amely békét akar, ezért Kína béketervét is fontosnak tartja és támogatja.

Amíg nem lesz béke és Brüsszel sem vonja vissza a szankciókat, addig az infláció nem szüntethető meg - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg tart a szankciós politika, addig az inflációt felszámolni nem lehet, de a 2023-as év végére egy számjegyűre tudja visszavágni a kormány. Kiemelte: a bajt Brüsszel "szabadította ránk" az energiahordozókra kivetett szankciókkal, és bár a szankciókkal Oroszországot célozták meg, de Brüsszel valójában Európát találta el.

A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció

fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország sohasem értett egyet a szankciókkal.

A szankciók miatt emelkednek az energiaárak, ez drágítja a szállítást, a termelést, emiatt emelkednek az élelmiszerárak, a bolti árak és a szolgáltatások árai is - mondta, a helyzetet egy olyan dominóhoz hasonlítva, amit "Brüsszelben löktek meg és végigszalad egész Európán". Rámutatott: az olyan országot, mint Magyarország, amelynek nincs olaja, földgáza és az energia nagy részét importálnia kell, különösen megkínozza az infláció. Magas az ipari termelésünk, nincs saját energiaforrásunk, ezért nálunk az átlagosnál is nagyobb inflációhoz vezetnek a szankciós energiaárak és a letörésük is több időt vesz igénybe - magyarázta.

Jelezte: igaz ugyan, hogy az inflációt csak Brüsszel szüntetheti meg, de a tagállamok azért mérsékelhetik. Közölte: az infláció letörése és a családok védelme érdekében eddig 20 intézkedést hozott a magyar kormány, tíz döntés a munkahelyeket, tíz pedig a családokat és a nyugdíjasokat védi.