Orbán Viktor: Európa a háborúba sodródás perceit éli

A baj nem szól előre, ritkán kopogtat - kezdte évértékelőjét Orbán Viktor a törökországi és szíriai földrengésre utalva. Mint mondta, "ránk, magyarokra lehet számítani, 35 embert mentettek ki a romok alól életük kockáztatásával".

Mint mondta, egy új szellemi és katonai feladatot kapunk, ami vagy meghozza vagy elveszi a magyarok kedvét. "A bajok vagy lelomboznak, vagy felvillanyoznak minket, ezen múlik a 2023-as év sikere".

Nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni, de ez nem kívánságműsor.

Két fő veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. A rendszerváltás óta a legnehezebb év volt a tavalyi, a legveszélyesebb pedig ez az év lehet a kormányfő szerint.

- Átvágtuk magunkat a szocialista kormányok itthagyott romjain, túljutottunk a devizahiteleken, az irígykedésen, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen, és a nyugat csodálatán - fogalmazott.

- Már kezdtük elhinni, munkából is meg lehet élni, és lehet nagyobb kenyeret is sütni. A magyar gazdaság a háromszorosára növekedett, és a minimálbér nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. Újjászerveztük a magyar államot, felépítettünk egy új magyar gazdaságot, amelyben mindenki kapott esélyt - tette hozzá.

Kitanultuk, hogyan lehet boldogulni a megújított Magyarországon, ezért is kaptunk háromszor kétharmadot, pedig Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kasszát.

Az ellenzékre és Soros Györgyre utalva így fogalmazott: "ezt elkalibrálták, nem kicsit, nagyon".

Kiemelte: amikor azt hittük, kiegyenesedtünk, beütött a Covid fájdalmas veszteségekkel.

Aztán kitört a háború, ami lehet, hogy még évekig, akár 4-5 évig is eltarthat. A világ határozottan a Vadnyugat felé vette az irányt.

A világ a járvány után nem a helyes útra tért vissza, hanem visszatérünk a  háborúk korába.: folyamatos nyomás alatt élünk.

- Mindent újra kellett gondolni a szankciók bevezetése óta. Újra át kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben magunk elé tűztünk - tette hozzá.

A megmaradt célok között említette többek között a munkaalapú gazdaságot, a családbarát politikát, a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíjat, és a rezsivédelmet.

A termelő mezőgazdaság a Monarchia óta nem kap annyi pénzt a mezőgazdaság, mint most. Célként határozta meg az élelmiszeripar feltámasztását. 

- Nemzeti bajnokaink lesznek az élelmiszeriparban, akik a világpiacon is helyt állnak - mondta.

- Minden évben lesz új családsegítő intézkedésünk, idéntől nem kell fizetni személyi jövedelemadót a 30 év alatti édesanyáknak - sorolta.

A háború veszélyének legyőzéséről hangsúlyozta: kérdés, megtehetjük-e hogy a szövetségeseinkkel szembemenve a béke pártját fogjuk. Az egyetlen helyes út, hogy kimaradunk a háborúból, és be kell engednünk az ukrán menekülteket.

- Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de nem helyezhetjük Ukrajna érdekeit a magyar érdekekek elé - fogalmazott.

- Mi nem szállítunk fegyvert, a pénzzel is csínján bánunk, mert "a végén még azt a pénzt, ami nekünk járna, Ukrajna kapná meg" - tette hozzá.

- Nem szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől. Nem tartjuk életszerűnek azt a feltételezést, hogy Oroszország fenyegetné Európa biztonságát. Az atomfegyverek bevetésének esélye csak nő az ukrán háborúval - mondta.

Mint mondta, azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, életeket csak így lehet megmenteni. Eddig több százezer ember vesztette életét a háborúban, az ezzel járó szenvedést csak tűzszünettel lehet mérsékelni.

A NATO tagságunkkal kapcsolatban kiemelte: a szövetség létfontosságú számunkra. Ausztria és Svájc példájának luxusát nem engedhetjük magunknak - ezt tanultuk meg a történelem során. A NATO nem háborús szövetség, hanem a közös védekezésről szól.

A tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy együtt támadjanak meg egy harmadik országot.

Kiemelte: Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz. Valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal a kiképzések, fegyverszálítások és a szankciók révén, és a háborúba sodródás veszélye folyamatosan fennáll. 

- A lengyel és balti barátainkat értjük, a történelem sokmindent megmagyaráz - fogalmazott.

- Lehetett volna másképp is csinálni - utalt a minszki megállapodásra a kormányfő. Európa minősíthette volna két szláv állam közötti konfliktusnak, és nem kellett volna magasabb szintre helyezni. Amikor a birodalmi központ döntött, akkor lett háború, amikor a tagállamok döntöttek, akkor béke volt - fogalmazotta kormányfő.

Egy évvel ezelőtt még nem voltunk egyedül a béketáborban, a németek is velünk voltak. Most azonban már tankokat szállítanak, "talán még a régi térképeik is megvannak".

- A békepártiak csoportjában maradtunk ketten: Magyarország és a Vatikán. - Nem lesz könnyű, de "állni fogjuk a sarat" - tette hozzá.

Az amerikai-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte: baráti felmentő csapatok érkeztek Donald Trump idején, most azonban egy "présembert" kaptunk.

Mi maradjunk a béke mellett, de a honvédelmi miniszter tartsa szárazon a puskaport

- fogalmazott.

Az inflációról szólva kifejtette: a szankciók révén lettek magasabbak az árak, miközben a szankciók nem hozták el a háború végét.

A földgáz ára még ma is többszöröse a háború előtti szinthez képest.

A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok és a családok az energiaszámlákra.

Brüsszel nem segít az infláció letörésében, emellett a Helyreállítási Alap nekünk illető részét rosszindulatból nem kapta még meg Magyarország és Lengyelország.

Kiemelte:

Nem szabad beletörődni a magas inflációba.

Az állami beavatkozással és a magas infláció elleni intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: havi 181 ezer forintot spórol egy magyar család a rezsicsökkentéssel. Emellett a kamatstop 350 ezer embernek segít, és mintegy 200 ezer diákot véd a diákhitelek kedvezményes kamata.

A kormányfő bejelentette: májustól a vasútra és buszra kedvezményes vármegye bérletet vezetnek be havi 9450 forintért, az országos bérlet 18 900 forintba fog kerülni.

A foglalkoztatás, a befektetések és az export területén rekordot állított fel a magyar gazdaság, amely mesterhármast mutatott be tavaly.

Év végére egyszámúra gyaluljuk le az inflációt

- jelentette be a kormányfő.

Hidakat is építünk: a paksit hamarosan befejezzük, a mohácsit nemsokára elkezdjük - mondta. A fejlesztésekről szólva kiemelte: Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon is fejlesztik a gazdasági övezeteket. Erőműveket, vezetékrendszereket fogunk építeni, akkor is, ha ebben Brüsszel nem segít.

- Az a cél, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaipart magyar kézben tartsuk, emellett a távközlési és információs szektor is magyar többségi kézbe kerüljön.

"Már lobog a szélben a szélzsák" - fogalmazott egy új állami akvizíció lehetőségére utalva.

Mint mondta, "a helyzet reménykeltő, a magyarok életösztöne jól működik". A nemzeti konzultáció megmutatta, hogy széles az egyetértés sok területen.

- Kimaradunk a háborúból, letörjük az inflációt - összegezte Orbán Viktor.