Az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett szankciók ellenére Moszkva az atomreaktorok építésében növelte a globális befolyását: olyan országokban épülnek erőművek, mint Banglades, Kína, Egyiptom, India, Irán és Törökország. Oroszország jelentősen növelte szerepét mint jelentős atomenergia-szolgáltató, és piacvezető szerepre tör.
Oroszország a világ legnagyobb földgázexportőre, második legnagyobb olajexportőre és harmadik legnagyobb szénkivitelezője8. Általában figyelmen kívül hagynak egy másik olyan ágazatot, amelyben Oroszország jelentős szereplő, és amely létfontosságú Oroszország globális gazdasági és diplomáciai pozíciója szempontjából: az atomenergiát.
Miközben az ukrajnai atomerőművek orosz bombázása és átvétele felháborodást keltett, Oroszország külföldi megrendelései - beleértve a reaktorépítést, az üzemanyagellátást és egyéb szolgáltatásokat - 54 országra terjednek ki, és a Roszatom állítása szerint tíz év alatt több mint 139 milliárd dollár értékűek, és eddig nem érintették a nyugati szankciók. Az adat túlzó lehet, de Oroszországnak az atomenergiában való részvétele és az atomenergiának az energiadiplomácia eszközeként való felhasználása fontos.
A Nemzetközi Atomanergia Ügynökség szerint Oroszország ukrajnai invázióját követően a Roszatom már 73 különböző beruházásit vitt 29 országban.
A projektek a fejlesztés nagyon különböző fázisaiban voltak, a már működő erőművektől kezdve a folyamatban lévő, szerződéses, megrendelt vagy tervezett reaktorok építésén át a pályázatokban való részvételig, a partnerségre való felhívásokig vagy a hivatalosan közzétett pályázatokig. Ezen túlmenően az orosz vállalatok 13 országgal kötöttek kétoldalú megállapodásokat vagy egyetértési nyilatkozatokat (MoU) az atomenergia területén nyújtott szolgáltatásokról vagy általános közös fejlesztésekről.A Roszatom projektjei és részvétele ambiciózus és költséges volt - az indiai Tarapur atomerőműtől (700 millió dollár) és az iráni Bushehr-1-től (850 millió dollár) a dél-afrikai (76 milliárd dollár), az egyiptomi (30 milliárd dollár) és a törökországi (20 milliárd dollár) gigantikus projektig. Végezetül, 13 országnak különféle kutatásorientált megállapodásai vannak az orosz nukleáris szolgáltatókkal a nukleáris kutatóközpontokhoz kapcsolódóan.
Borisz Titov, a Kreml fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi együttműködésért felelős különleges képviselője szerint Oroszország „a világ egyik legnagyobb új atomerőmű-építőjeként” kívánja megszilárdítani pozícióját.
Moszkva nagy keresletet vár az atomenergia iránt a fejlődő országoktól, valamint a mesterséges intelligenciát hasznosító technológiai vállalatoktól. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség idei előrejelzése szerint a világ nukleáris energiatermelő kapacitása 2050-re 155 százalékkal, 950 gigawattra nő.
Oroszország növekvő tengerentúli nukleáris portfóliója - beleértve a reaktorépítést, az üzemanyagellátást és egyéb szolgáltatásokat - 54 országra terjed ki a Norvég Nemzetközi Ügyek Intézetének a Nature Energy című folyóirat
cikke szerint.
Vlagyimir Putyin tanácsadója kitért a magyarországi
Paks 2 erőműre, valamint a bangladesi és törökországi egységekre is.
A drónnal készült felvételen a Tomori Pál hídnál a Dunán, uszályon érkezik a zónaolvadék-csapda Paksra, az atomerőműnél zajló bővítés építkezéséhez 2024. augusztus 1-jén. Az egyik legfontosabb hosszú gyártási idejű berendezésnek számító zónaolvadék-csapda vízi úton érkezett meg Oroszországból. A berendezés olyan fontos, az atomerőmű biztonságát jelentő eszköz, amely közvetlenül a reaktortartály alatt helyezkedik el, és így vészhelyzetben fel tudja fogni az abból kiömlő folyadékot. A képen a Kalocsa és Paks közötti új Duna-híd. MTI/Máthé Zoltán
Oroszország várhatóan Üzbegisztánban is épít egy kis moduláris reaktorokból álló erőművet, míg Burkina Faso kormányával 2023-ban írt alá megállapodást.
Oroszország a világszerte épülő új reaktorok több mint egyharmadában vesz részt -
számol be a Financial Times.
Amerika és a nyugati kormányok igyekeznek érvényt szerezni a szankcióknak, és megállítani az orosz nukleáris szerepvállalást, ezért az USA idén májusban betiltotta az orosz dúsított urán behozatalát.
Dan Jørgensen, az EU új energiaügyi biztosa a 2027-re az orosz üzemanyagimporttól való mentességre vonatkozó célkitűzés teljesítésének részeként kijelentette, hogy meg kívánja vizsgálni a „teljes nukleáris ellátási láncot”.
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint túlzóak azok a félelmek, hogy Oroszország kritikus nukleáris üzemanyaghiányt okozhat a blokk számára, ahogyan azt 2022-ben a gáz esetében tette.
Közvetlenebb problémát jelentenek a Gazprombankkal, az Oroszországba irányuló energiaügyi kifizetések egyik fő csatornájával szemben nemrégiben bevezetett amerikai szankciók.
