Ősszel egyszerre két komoly járvány lehet

Hírek2020. júl 10.Haiman Éva

Egyelőre nem tudni pontosan, mekkora kiesést jelent a WHO-nak az Egyesült Államok kilépése, de Franciaország és Németország már jelezte, hogy hajlandók jelentősebb összeggel hozzájárulni az évi az évi 4,6 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodó szervezet működéséhez. Erről Lédia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodájának vezetője beszélt újságírók előtt. Elhangzott az is: a WHO cáfolhatatlannak tűnő bizonyítékokat kapott arról, hogy a koronavírus képes a levegőbe került egészen apró részecskék útján is fertőzni.

E hét végén Kínába utaznak az Egészségügyi Világszervezet szakértői, hogy az ottani szakemberekkel közösen megpróbálják azonosítani, milyen állatról és hogyan kerülhetett az emberre az új típusú koronavírus. Emlékezetes, a kínai hatóságok tavaly év végén értesítették a WHO-t egy addig ismeretlen kórokozó felbukkanásáról, amelyről akkor még nem lehetett tudni, hogy emberről emberre is képes terjedni – emlékeztetett Lédia Lazeri.

A magyarországi irodavezető úgy fogalmazott, hogy napi szinten tízesével kapnak ehhez hasonló bejelentéseket a szervezethez tartozó országokból a világ minden tájáról, ennek ellenére már január elsején kiküldték a figyelmeztetést a tagországoknak, hogy gyanús vírustörzs jelent meg Kínában, és január 30-án ki is adták a legmagasabb szintű figyelmeztetést. A WHO nem tudományos szervezet, ezért minden esetben kizárólag tudományosan minden szempontból megalapozott tények alapján dolgozik – mondta.

Ismert, az USA azzal vádolta meg a WHO-t, hogy falazott Kínának, ezzel pedig hozzájárult a világjárvány kirobbanásához. Donald Trump elnök bejelentette: az Egyesült Államok kilép a nemzetközi szervezetből, az nem számíthat többé annak anyagi támogatására sem. A kilépési folyamatot a héten meg is kezdték, miközben a demokratapárti elnökjelölt, Joe Biden jelezte: ha ők nyerik a választásokat, azonnal leállítják a kilépést. Lédia Lazeri azt ugyan nem tudta megmondani, hogy ez a lépés pontosan milyen pénzügyi következményekkel jár a WHO számára, csak annyit közölt, hogy az USA az egyik legnagyobb donora az évi 4,6 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodó szervezetnek. A büdzsé alapvetően a tagországok befizetéseiből származik, ezt lakosság- és GDP-arányosan határozzák meg. Franciaország és Németország már jelezte, hogy hajlandók jelentősebb összeggel megsegíteni a szervezetet – mondta Lazeri. Lapunk kérdésére azt is elárulta: a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Alapjából (CFE) eddig csaknem 9 millió dollárt költött el elsősorban a fejletlen egészségügyi rendszerekkel rendelkező, ezért a legsebezhetőbb országokban, köszönhetően azoknak az adományozóknak, akik a CFE-n keresztül támogatják a COVID-19 elleni fellépést, így Ausztriának, Kanadának, Dániának, Németországnak, Luxemburgnak, Hollandiának és Svédországnak.

A héten tudósok egy nagyobb csoportja arról számolt be, hogy bizonyítékaik alapján a koronavírus nem csak cseppfertőzés útján képes emberről emberre terjedni, hanem az köhögéssel, tüsszentéssel vagy a beszéddel a levegőbe kerülő nagyon apró részecskék útján is. A WHO magyarországi irodavezetője közölte: erről ők is csak most csütörtökön kaptak tudományos bizonyítékokat, ezért új ajánlásokat fognak kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehet a fertőzést ilyen körülmények között kivédeni. Lazeri többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO nem nemzetek felett álló, hanem nemzetközi szervezet, ezért például a lazításokkal összefüggésben is legfeljebb véleményt fogalmazhat meg, ajánlásokat tehet. A szervezet egyik ilyen, jelenleg is érvényes megállapítása, hogy amíg nincs hatékony oltás, gyógyszer a Covid-19 ellen, addig nagyon fontos a szociális távolságtartás, a maszk használata és a higiéniai előírások betartatása. Mint a növekedés.hu is megírta, jelenleg már 18 koronavírus-vakcinát tesztelnek embereken, Lédia Lazeri ugyanakkor rámutatott: általában több mint két évbe telik egy védőoltás kifejlesztése, és ezt az időt, bármennyire szeretnék, nem lehet drasztikusan rövidíteni, mert azzal veszélyeztetnék a beoltottakat. Az irodavezető szerint a koronavírus-járványban meghozott magyarországi intézkedések teljes mértékben beváltak, a védekezés nemzetközileg is példaértékű volt, és inkább ennek köszönhető az alacsony magyarországi fertőzésszám, semmit a BCG-oltásnak, amelyről eddig nem tudták bizonyítani, hogy védő szerepe lenne a koronavírussal szemben.

Azzal kapcsolatban, hogy miközben jelenleg is tart a pandémia, az államok világszerte jelentősen enyhítettek a járványszigoron, Lazeri azt mondta: nyilvánvalóan óriási a nyomás a kormányokon a gazdaságok újraindítására, hiszen emberek millióinak megélhetése került veszélybe. Minden kormánynak magának kell eldöntenie, mit tekint prioritásnak, a WHO nyilvánvalóan azt képviseli, hogy bár nagyon fontos a gazdaság működőképességének biztosítása, de az egészség még fontosabb, hiszen egészséges emberek nélkül egyetlen ország gazdasága sem működtethető. Az utazási korlátozásokkal vagy a teszteléssel ugyanez a helyzet, ez is nemzeti hatáskör. Jobb azonban, ha óvatosságból hibázunk, semmi t hanyagságból – vélekedett Lazeri,aki arról is beszélt, hogy viselkedéskutatók komoly kutatásokat folytatnak azért, hogy a döntéshozókat olyan intézkedések meghozatalában segítsék, amelyekhez meg tudják nyerni a lakosság együttműködését.

A tájékoztatón elhangzott: a WHO-ban is vita van arról, hogy sok országban vajon már a járvány második hullámát tapasztaljuk, vagy ez még az első. Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg arra készül, hogy a második hullám inkább az őszi-téli influenzaszezon idején érkezik, ami nagyon speciális felkészülést igényel, hiszen lehet, hogy egyszerre kell két komoly járvánnyal szembenézni. De per pillanat arra kell helyezni a hangsúlyt, például Magyarországon, hogy lehetőleg ne importáljuk újra a fertőzést – mutatott rá a WHO magyarországi irodavezetője.

Beszámolt arról is, hogy miután a járvány miatt mindenütt korlátozták az egészségügyi hozzáférést, és csak a legfontosabb egészségügyi ellátások működtek, most több országban is megvizsgálják, volt-e ennek negatív hatása. A legelső adatok szerint a krónikus betegek gyógyszerfogyasztásában nem volt visszaesés, a folyamatos egészségügyi ellátásban azonban voltak fennakadások, amit mindenképpen el kell kerülni egy esetleges második hullámban – figyelmeztetett.