Ősszel egyszerre két komoly járvány lehet

E hét végén Kínába utaznak az Egészségügyi Világszervezet szakértői, hogy az ottani szakemberekkel közösen megpróbálják azonosítani, milyen állatról és hogyan kerülhetett az emberre az új típusú koronavírus. Emlékezetes, a kínai hatóságok tavaly év végén értesítették a WHO-t egy addig ismeretlen kórokozó felbukkanásáról, amelyről akkor még nem lehetett tudni, hogy emberről emberre is képes terjedni – emlékeztetett Lédia Lazeri.

A magyarországi irodavezető úgy fogalmazott, hogy napi szinten tízesével kapnak ehhez hasonló bejelentéseket a szervezethez tartozó országokból a világ minden tájáról, ennek ellenére már január elsején kiküldték a figyelmeztetést a tagországoknak, hogy gyanús vírustörzs jelent meg Kínában, és január 30-án ki is adták a legmagasabb szintű figyelmeztetést. A WHO nem tudományos szervezet, ezért minden esetben kizárólag tudományosan minden szempontból megalapozott tények alapján dolgozik – mondta.

Ismert, az USA azzal vádolta meg a WHO-t, hogy falazott Kínának, ezzel pedig hozzájárult a világjárvány kirobbanásához. Donald Trump elnök bejelentette: az Egyesült Államok kilép a nemzetközi szervezetből, az nem számíthat többé annak anyagi támogatására sem. A kilépési folyamatot a héten meg is kezdték, miközben a demokratapárti elnökjelölt, Joe Biden jelezte: ha ők nyerik a választásokat, azonnal leállítják a kilépést. Lédia Lazeri azt ugyan nem tudta megmondani, hogy ez a lépés pontosan milyen pénzügyi következményekkel jár a WHO számára, csak annyit közölt, hogy az USA az egyik legnagyobb donora az évi 4,6 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodó szervezetnek. A büdzsé alapvetően a tagországok befizetéseiből származik, ezt lakosság- és GDP-arányosan határozzák meg. Franciaország és Németország már jelezte, hogy hajlandók jelentősebb összeggel megsegíteni a szervezetet – mondta Lazeri. Lapunk kérdésére azt is elárulta: a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Alapjából (CFE) eddig csaknem 9 millió dollárt költött el elsősorban a fejletlen egészségügyi rendszerekkel rendelkező, ezért a legsebezhetőbb országokban, köszönhetően azoknak az adományozóknak, akik a CFE-n keresztül támogatják a COVID-19 elleni fellépést, így Ausztriának, Kanadának, Dániának, Németországnak, Luxemburgnak, Hollandiának és Svédországnak.

A héten tudósok egy nagyobb csoportja arról számolt be, hogy bizonyítékaik alapján a koronavírus nem csak cseppfertőzés útján képes emberről emberre terjedni, hanem az köhögéssel, tüsszentéssel vagy a beszéddel a levegőbe kerülő nagyon apró részecskék útján is. A WHO magyarországi irodavezetője közölte: erről ők is csak most csütörtökön kaptak tudományos bizonyítékokat, ezért új ajánlásokat fognak kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehet a fertőzést ilyen körülmények között kivédeni. Lazeri többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO nem nemzetek felett álló, hanem nemzetközi szervezet, ezért például a lazításokkal összefüggésben is legfeljebb véleményt fogalmazhat meg, ajánlásokat tehet. A szervezet egyik ilyen, jelenleg is érvényes megállapítása, hogy amíg nincs hatékony oltás, gyógyszer a Covid-19 ellen, addig nagyon fontos a szociális távolságtartás, a maszk használata és a higiéniai előírások betartatása. Mint a növekedés.hu is megírta, jelenleg már 18 koronavírus-vakcinát tesztelnek embereken, Lédia Lazeri ugyanakkor rámutatott: általában több mint két évbe telik egy védőoltás kifejlesztése, és ezt az időt, bármennyire szeretnék, nem lehet drasztikusan rövidíteni, mert azzal veszélyeztetnék a beoltottakat. Az irodavezető szerint a koronavírus-járványban meghozott magyarországi intézkedések teljes mértékben beváltak, a védekezés nemzetközileg is példaértékű volt, és inkább ennek köszönhető az alacsony magyarországi fertőzésszám, semmit a BCG-oltásnak, amelyről eddig nem tudták bizonyítani, hogy védő szerepe lenne a koronavírussal szemben.

Azzal kapcsolatban, hogy miközben jelenleg is tart a pandémia, az államok világszerte jelentősen enyhítettek a járványszigoron, Lazeri azt mondta: nyilvánvalóan óriási a nyomás a kormányokon a gazdaságok újraindítására, hiszen emberek millióinak megélhetése került veszélybe. Minden kormánynak magának kell eldöntenie, mit tekint prioritásnak, a WHO nyilvánvalóan azt képviseli, hogy bár nagyon fontos a gazdaság működőképességének biztosítása, de az egészség még fontosabb, hiszen egészséges emberek nélkül egyetlen ország gazdasága sem működtethető. Az utazási korlátozásokkal vagy a teszteléssel ugyanez a helyzet, ez is nemzeti hatáskör. Jobb azonban, ha óvatosságból hibázunk, semmi t hanyagságból – vélekedett Lazeri,aki arról is beszélt, hogy viselkedéskutatók komoly kutatásokat folytatnak azért, hogy a döntéshozókat olyan intézkedések meghozatalában segítsék, amelyekhez meg tudják nyerni a lakosság együttműködését.

A tájékoztatón elhangzott: a WHO-ban is vita van arról, hogy sok országban vajon már a járvány második hullámát tapasztaljuk, vagy ez még az első. Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg arra készül, hogy a második hullám inkább az őszi-téli influenzaszezon idején érkezik, ami nagyon speciális felkészülést igényel, hiszen lehet, hogy egyszerre kell két komoly járvánnyal szembenézni. De per pillanat arra kell helyezni a hangsúlyt, például Magyarországon, hogy lehetőleg ne importáljuk újra a fertőzést – mutatott rá a WHO magyarországi irodavezetője.

Beszámolt arról is, hogy miután a járvány miatt mindenütt korlátozták az egészségügyi hozzáférést, és csak a legfontosabb egészségügyi ellátások működtek, most több országban is megvizsgálják, volt-e ennek negatív hatása. A legelső adatok szerint a krónikus betegek gyógyszerfogyasztásában nem volt visszaesés, a folyamatos egészségügyi ellátásban azonban voltak fennakadások, amit mindenképpen el kell kerülni egy esetleges második hullámban – figyelmeztetett.