A PISA-mérés legfontosabb tanulságai grafikonokon

A most publikált 2022-es PISA-felmérés az eddigi vizsgálatokhoz képest a legnagyobb, 82 ország részvételével zajlott le. Az OECD-tagországok mellett a világ minden tájáról csatlakoztak országok a méréshez.

A 2022-es vizsgálatot kiegészítette még egy kreatív gondolkodást, illetve egy pénzügyi műveltséget mérő teszt is.

Az eredmények kapcsán fontos kiemelni, hogy a COVID járvány a tanulói teljesítményekre nagyon jelentős hatással volt. Ez az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, amit az OECD-átlag csökkenése is mutat.

 Magyarország 2022-es eredményei

Általánosan elmondható, hogy a 2022-es magyar eredmények az OECD-átlagnak statisztikailag teljesen megfelelnek. A matematika és a természettudományok kapcsán pontszám tekintetében meg is haladják azokat.

A matematika esetében Magyarország az OECD átlagpontszám felett (472 pont) teljesített a teszt során, ez számszerűen egy ponttal magasabb is annál. Az eredmény alig küönbözik számos európai (német, francia, spanyol, portugál, olasz, norvég, litván) ország eredményétől.

A szövegértés tekintetében Magyarország átlageredménye (473 pont) lett,

ez szintén nem különbözik érdemben az OECD-átlagtól (476 pont). A magyar diákok azonos teljesítményt nyújtottak számos európai országhoz (Ausztria, Németország, Belgium, Portugália, Norvégia, Horváthország, Lettország, Spanyolország, Franciaország, Szlovénia és Litvánia) viszonyítva.

Magyarország átlageredménye a természettudományoknál (486 pont) statisztikailag ugyancsak nem tér el az OECD-tagországok átlagától, számszerűen egy ponttal meghaladja azt. A magyar diákok eredménye a német, osztrák, belga, holland, francia, spanyol, litván, portugál és horvát diákokéval egyenértékű, és jobb például Norvégia, Olaszország, Szlovákia, Görögország, Románia és Bulgária átlageredményénél.

Melyek a hosszútávú trendek?

A kirajzolódó hosszútávú trendeket vizsgálva fontos kiemelni, hogy az OECD-országok átlaga mindhárom vizsgált területen határozottan romló trendet mutat, aminek három fő oka van: a papír alapú mérésről számítógépes mérésre való átállás és az új típusú digitális feladattípusok, a COVID- járvány negatív hatásai, valamint az országspecifikus problémák negatív trendjei.

Magyarországra érvényes megállapítások:

• A magyar diákok szövegértési és természettudományi eredményében nem történt statisztikai szempontból elmozdulás 2018 -2022 között.
• A PISA-vizsgálat eddigi ciklusaiban a természettudomány területén érték el a legjobb eredményeket a magyar diákok, ami a 2015-ös legalacsonyabb mérési eredményhez képest jelentősen magasabb.

A PISA-vizsgálat képességskálákon helyezi el a diákok eredményeit, ami azt vizsgálja, hogy mekkora a gyenge és a kiemelkedő képességű diákok aránya a mérésben részt vett országokban. Az ezt megelőző méréseken az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar tanulók, most viszont az átlagnál kedvezőbb lett a magyar eredmény.

• A magyar diákok képességeloszlása (az alulteljesítő és kiemelkedő képességű tanulók aránya) mindhárom területen az OECD-tagországok átlagos képességeloszlásához hasonlít.
• Az OECD-átlaghoz viszonyítva hazánkban valamivel alacsonyabb a kiváló képességű diákok aránya.
• Az alulteljesítő tanulók aránya az előző méréshez képest matematikából kismértékben növekedett, szövegértésből és természettudományból hasonló szinten van.

Összegzés:

A nemzeti jövedelem nagysága oktatáspolitikai döntésektől független tényező, amely hatással lehet a tanulói eredményességre. Magyarországon az egy főre eső GDP mértéke jóval alacsonyabb az OECD-átlagnál, viszont a tanulók teljesítménye megegyezik annak átlagával. Ez azt jelenti, hogy jobb eredményt produkált, mint amilyen csupán a gazdasági helyzet e mutatója alapján elvárható lenne. Hazánknál sokkal gazdagabb országok, mint például Norvégia, az Amerikai Egyesült Államok vagy Németország ért el a magyarhoz hasonló eredményt, míg vannak olyan gazdagabb országok is, akik jelentősen alacsonyabb eredményt értek el.