PM: Az előző kormány ígéretei 1600 milliárddal növelték volna a hiányt
HírekAz előző kormányzat nyugdíjakkal, személyi jövedelemadóval és otthontámogatásokkal kapcsolatos fedezetlen ígéretei négy év alatt több mint 1600 milliárd forinttal növelték volna a deficitet - mondta Barabás Gyula a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság euróbevezetésről szóló konferenciáján.
A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani - mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Magyar Bankszövetség szervezésében tartott, a Magyar euró: hogyan válhat az euró bevezetése a fejlődés motorjává? elnevezésű konferencián az államtitkár elmondta, hogy a gazdaságpolitikai fordulat első pillére az új növekedési modell, amelynek célja, hogy az elmúlt négy év stagnálása és stagflációja után a gazdasági növekedés 2029 után meghaladja a 3 százalékot.Ennek eléréséhez hozzájárulhat a 16,4 milliárd eurónyi hazahozott uniós forrás hatékony, növekedést támogató felhasználása, valamint a verseny hatékonyságának javulása az egyenlő feltételek megteremtésével.
Mint mondta, a vállalati szektor sokáig az előző rendszerhez kötődő "járadékvadász cégek" és a "sok területen megtámogatott" külföldi cégek szorításában szenvedett.
A termelékenység emelkedése a kormány tervei szerint 2029-2030-ra a GDP növekedéshez átlagosan 1,5 százalékponttal járulhat hozzá, a jelenlegi 0,5 százalékponttal szemben - tette hozzá.
A fiskális fegyelemről szólva megjegyezte: a 2027-es költségvetés a hiány mérséklése mellett (7,5 százalékról 4,9 százalékra) több olyan szerkezeti átalakítást is tartalmaz, amely csökkenti a következő évek költségvetési kockázatait. Az előző kormányzat nyugdíjakkal, személyi jövedelemadóval és otthontámogatásokkal kapcsolatos fedezetlen ígéretei négy év alatt több mint 1600 milliárd forinttal növelték volna a deficitet. A költségvetés jövőre mindhárom területre célzott támogatásokkal ad választ, hogy az emberek döntő többsége jobban járjon, miközben a költségvetésre nehezedő nyomás is mérséklődik - jegyezte meg.
Kiemelte: a költségvetési hiány 3 százalék körüli szintre csökkentése nemcsak az euróbevezetési feltételek teljesítése miatt szükséges, hanem azért is, hogy megálljon az államadósság növekedése.
Az euró bevezetése mellett három fő gazdasági érv szól:
- a nagyobb árstabilitás,
- az alacsonyabb hitelköltségek és
- a külső gazdasági sokkokkal szembeni erősebb védettség.
Az elmúlt hat évben a magyar infláció 3,5 százalékponttal meghaladta az eurót használó országok átlagos szintjét, és a forint leértékelésének lehetősége az euró bevezetésével megszűnne.
Tájékoztatása szerint Magyarország évente mintegy 2000 milliárd forinttal többet fordít kamatkiadásokra, mint a hasonló nagyságú államadóssággal rendelkező euróövezeti országok, továbbá a vállalati és a lakossági hitelprogramok kamattámogatásaira is több mint 1000 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.
A kormány euróbevezetés melletti elköteleződése a magyar állampapírhozamok meredek csökkenését hozta - ismertette. Az év elején a magyar tízéves állampapírhozamok még a román hozamszinttel voltak azonosak, májusban a lengyel szint alá kerültek, és jelenleg alig 20-30 bázisponttal magasabbak, mint az ugyanilyen futamidejű cseh állampapírok hozamai, miközben a cseh államadósság szerkezete, fenntarthatósága és a hitelminősítői megítélése kedvezőbb.Az euróbevezetésre való felkészültségre kitérve elmonda, hogy a gazdaság integráltsága erős, a kivitel 60 százaléka az euróövezetbe irányul, a működőtőke fele pedig onnan származik. A fejlettségi szint 2025-ben az euróövezet átlagának 72 százalékán állt, továbbá a magyar és az euróövezeti gazdasági ciklusok szorosan együtt mozognak.
Ugyanakkor az euró bevezetésével megszűnik az önálló monetáris politika, így a külső sokkok kezelésében nagyobb szerep hárul a költségvetési politikára, amelynek a külső sokkok tompítására kell törekednie - hívta fel a figyelmet. A jövőben a kedvező konjunktúra idején szigorúbb, a visszaesések idején pedig támogatóbb költségvetési politikára van szükség, és a béreknek a termelékenység változásával összhangban kell alakulniuk - hangsúlyozta.