Putyin: Ha a helyzet elfajul, egyáltalán nem lesznek győztesek!
HírekOroszország nem akarja, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Hormuzi-szorosban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában a harmadik Oroszország-Afrika csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezleten, az Alexander Stubb finn elnökkel és a Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről beszámolva.
"Valaki azt szeretné, hogy a Balti-tengeren is olyan helyzet alakuljon ki, mint a Perzsa-öbölben vagy a Hormuzi-szorosban? Mi nem akarjuk ezt, de minden kihívásra reagálni fogunk" - mondta, miután beszámolt arról, hogy Stubb síkra szállt a tengeri hajózás nemzetközi szabályainak betartása mellett.
Közölte, hogy Moszkva támogat minden olyan lépést, amely elősegíti Oroszország és az EU-tagállamok között a teljes körű kapcsolatok helyreállítását. Putyin hangoztatta, Oroszország nem akar háborút Európával, de készen áll rá.
Sokan egyre csak arról beszélnek, hogy 2030-ra fel kell készülni a háborúra (Oroszországgal). Helyes ez? Nem. Mi, először is, készen állunk erre, de nem akarunk semmiféle háborút Európával, ők pedig, ha valaki úgy akarja, akkor csak hadd készüljön!
- fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy miután mostanra nem sikerült stratégiai vereséget mérni Oroszországra, ez aligha lesz lehetséges 2030-ra.
"Ha a helyzet túlságosan elfajul, akkor egyáltalán nem lesznek győztesek. Ezt senki ne feledje!" - mondta.
Elmondta, hogy Stubb és Store már a keddi beszélgetés legelején hangsúlyozta, hogy nem az Európai Unió nevében, hanem saját állama vezetőjeként tárgyal vele.
"Tudom, hogy később bírálatok is elhangzottak velük kapcsolatban… Végül is Európában vannak olyanok, akik nem akarnak stratégiai vereséget mérni Oroszországra, mint egyesek, hanem valamiféle konstruktív párbeszédet szeretnének kialakítani" - nyilatkozott Vlagyimir Putyin.
Rejtélyes kábelszakadások
A Pentagon szerint körülbelül 48 amerikai tengerészgyalogos fog együttműködni a finn erőkkel a tengeralatti infrastruktúra védelmét célzó Balti Éberség (Baltic Sentry) nevű művelet támogatásában.
Az utóbbi két évben több hírközlési vezetéket is orosz támadás ért a Balti-tengeren.
Ezt a NATO-kezdeményezést tavaly januárban indították el a régió tengeralatti infrastruktúrájának védelmére, miután a NATO vezetése arról számolt be, hogy szabotőrök megrongálták az energia- és hírközlési kábeleket.A minisztérium közölte, hogy a rotációban részt vevő csapatok kisméretű, drónokat és partmenti érzékelőket fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a biztonsági helyzetről a NATO számára.
Az észak-karolinai Camp Lejeune-ban állomásozó, a 2. Tengerészgyalogos Hadosztály, Tengerészgyalogos Expedíciós Erő Információs Csoportjának Felderítő Zászlóaljához beosztott tengerészgyalogosok felderítési és megfigyelési képességeket biztosítanak majd - írja a Military Times.
A finn szövetségeseinkkel vállvetve végzett munka erősíti a kollektív készenlétünket, biztosítva, hogy zökkenőmentesen, egyetlen egységes és ütőképes csapatként tudjunk működni a balti partvidéket érő hibrid fenyegetések elrettentése érdekében
– nyilatkozta a közleményben Daniel Shipley vezérőrnagy, az US Marine Corps Forces Europe and Africa parancsnoka.
A NATO haditengerészeti drónokat, tengeralattjárókat, hajókat és repülőgépeket vet be, hogy segítsenek felderíteni és megakadályozni a Balti-tenger kritikus infrastruktúrája elleni szabotázskísérleteket, miután több távvezeték és adatkábel is megsérült.