Gripenek a balti égbolton – Európa legveszélyesebb légterét őrzik

A Szovjetunióból kiszakadt, majd 2004-ben NATO-taggá vált balti államok légierői nem rendelkeztek saját vadászrepülőgépekkel, és azóta sem tettek szert légiharc megvívására alkalmas gépekre. Ezért a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát. A Baltic Air Policing program keretében négyhónapos rotációkban váltják egymást a tagállamok, biztosítva a régió légterének sérthetetlenségét.

Magyarország elkötelezett a NATO-ban vállalt kötelezettségei iránt, hiszen 2026 lesz a negyedik egymást követő év, amikor az ország védelmi költségvetése meghaladja a GDP 2 százalékát

- hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a litvániai Siauliai melletti légibázison, amikor a magyar légierő négy JAS-39C Gripen vadászgépe a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében átvette a balti államok felügyeletét.

Ebben a ciklusban, 2025. augusztus 1. és november 30. között a magyar Gripeneké és az őket kiszolgáló, mintegy 80 fős kontingensé a főszerep – Spanyolországgal és Olaszországgal együttműködésben, de magyar vezetés alatt.

Eközben hazánk a balti államok mellett Szlovákia, Szlovénia és Horvátország légtérvédelmében is részt vesz.

Nemzetközi parancsnokság, magyar kontingens

A BAP 69. váltásában a Magyar Honvédség nemcsak repülőgépeket, hanem komplex katonai képességet biztosít a misszióhoz.

A Siauliai repülőtéren települt magyar kontingens gerincét a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101.

Repülődandár pilótái és műszaki katonái adják. Mellettük a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár és a pápai MH 47. Bázisrepülőtér szakállománya is aktívan részt vesz az üzemeltetésben és az irányításban.

A kontingens felépítése nem csupán a vadászpilótákra és repülőgépszerelőkre épül. A napi szolgálat biztosítása érdekében jelen van a törzsfőnökség, logisztikai és informatikai szakemberek, kommunikációs tisztek, meteorológusok, valamint NATO-összekötők is.

A művelet ugyan békeidős, de teljes valójában egy hadműveleti szimuláció: ha riasztás érkezik, a Gripenek perceken belül a levegőbe emelkednek, azonosítják a célt, és szükség esetén kísérik vagy figyelmeztetik.

A Magyar Honvédség legfőbb légi ütőerejét a svéd gyártású JAS-39C Gripen repülőgépek jelentik, amelyek 2006 óta állnak szolgálatban. A típus rendkívül sokoldalú: egyaránt alkalmas elfogó, támadó és felderítő műveletek végrehajtására.

Maximális sebessége eléri a 2 Mach-ot, szolgálati csúcsmagassága 50 000 láb, és +9 g túlterhelésig képes manőverezni. Egyhuzamban akár 2,5 órát is a levegőben tud maradni, de légi utántöltéssel ez az idő kitolható. A Gripen nemcsak technikai adottságai miatt kedvelt a NATO légterében, hanem gazdaságos üzemeltetése és sokoldalúsága miatt is. A BAP misszió keretében most ismét bizonyíthatja, mire képes.

Nem lesz ismeretlen terep a magyar pilótáknak

Hazánk nem először vesz részt a BAP programban. Először 2015-ben, majd 2019-ben, legutoljára pedig 2022-ben vettek részt magyar Gripenek a három balti ország légterének a védelmében,

Legutóbb-három évvel ezelőtt a honvédség 77 fős személyi állománnyal és 4 darab Gripennel vett részt a misszióban.

A kezdeti tapasztalatszerzés után mára teljes értékű szereplőként számítanak ránk.

2022-ben például a magyar kontingens a cseh, lengyel, német, belga és olasz légierőkkel együttműködve látta el a feladatot. Ez a fajta többnemzeti kooperáció nem csupán biztonságpolitikai szempontból jelentős, hanem kiváló alkalom a katonai interoperabilitás gyakorlására és a NATO-kompatibilitás elmélyítésére is.

Geopolitikai szempontból sem mellékes

A balti régió ma az egyik legérzékenyebb biztonságpolitikai gócpont Európában. Oroszország közelsége, az ukrajnai háború árnyéka és a légteret rendszeresen tesztelő katonai repülőgépek mind indokolttá teszik a fokozott jelenlétet. A BAP ennek az állandó készenlétnek a letéteményese, egyfajta katonai diplomáciai üzenet, amely világosan kimondja: a NATO tagállamai nem hagyják magukra a kisebb, önálló légi védelmi képességgel nem rendelkező tagokat.

A légtérvédelem a rendeltetésünkből adódó fő feladatunk, illetve közvetlen légi támogatási feladatok, emellett a jövőben tervezzük magasabb szintre emelni a felderítési feladatokat is.

Napirenden van a balti légtér védelme, eddig már háromszor hajtottunk végre kötelepülést Litvániába, mondta korábban lapunknak Gróf Gergely dandárparancsnok, a kecskeméti repülőbázis akkori parancsnoka hozzátéve.

A NATO-misszió feladata pedig éppen az általános légtérvédelem, ami polgári és katonai feladatokra egyaránt vonatkozhat. A leggyakoribb feladat a balti államok légterét megsértő, vagy annak közelében elhaladó azonosítatlan repülőgépek azonosítása, szükség esetén elfogása (ami a gyakorlatban azok „kikísérését” jelenti). Ez a legtöbbször az orosz légierő tevékenységéből fakad, a Baltikum térségében egyáltalán nem szokatlan az elmúlt években, hogy az orosz, illetve olykor egyes nyugati országok gépei demonstratív jelleggel közel repülnek a másik fél légteréhez, és olykor – véletlenül vagy szándékosan – meg is sértik azt.

A 2022-es magyar kontingens pilótáinak minden esetben orosz repülőgépek miatt kellett felszállniuk: a honvédség Gripenjei többek közt orosz Szu-35Sz és Szu-27P vadászbombázókat, Szu-24M vadászbombázókat, illetve szállítórepülőgépeket és felderítő-repülőgépeket fogtak el.

Volt, hogy olyan formációk ellen is intézkedniük kellett, amikor fegyveres repülőgépek kísértek szállítógépeket.

Emellett a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állomány részéről. Az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket, ugyanakkor a háború dacára összességében kevesebb légtérvédelmi incidens történt, mint a korábbi missziók során.

A magyar pilótáknak ezúttal is minden pillanatban készen kell állniuk, a misszió lényege ugyanis az, hogy minden, a balti államokat érő légtérsértésre reagálni kell, ilyen esetben pedig a németországi Uedem városában lévő CAOC-tól, azaz a NATO légi műveleti központjától kapják majd az utasításokat.

A mostani küldetés nem csupán katonai gyakorlat, hanem egyfajta színpad is, amelyen hazánk megmutathatja, mire képes. A Siauliai bázison állomásozó Gripenek nemcsak a balti államok, hanem az egész szövetség biztonságát szolgálják. A vezető nemzeti szerep pedig egyértelmű visszajelzés arról, hogy Magyarországot megbízható partnerként tartják számon.