Rekordösszegű támogatás jut az agráriumnak, de nagy lemaradást kell pótolni

A Magyar Közgazdasági Társaság „Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” című videókonferenciáján a szakma legjobb képviselői többek között arról beszéltek, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon lemaradt a versenytársakhoz képest, de jó jel, hogy a döntéshozók minden korábbinál több forrást juttatnak a szektorba a jövőben.

Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábbi igazgatója szerint sokan rá fognak döbbenni, hogy nem tartható, ha valaki alkalmi munkából él, tudomásul kell venni, hogy bejelentett állásban kell elhelyezkedni, ahogy az is világossá kell váljon, hogy tartalékokat kell képezni. Ami a vállalkozásokat illeti, azoknak is hasonló változásokra kell felkészülni.

Várhatóan „B” terveket fognak készíteni a beszerzési és értékesítési politikára, és talán az együttműködés is előtérbe kerül majd. Az igazi kérdés, hogy miként reagálnak a döntéshozók.

Ezzel sajnos a múltban nekem nem voltak jó tapasztalataim, de miután most jobban szorít az élet, reménykedem hogy változik a hozzáállás. Nemcsak a Covid miatt, hanem azért is változásra lehet számítani, mert jövő tavasszal választás lesz, és a politikai erőknek meg kell mutatni, mit is akarnak tenni az agráriummal, a vidékfejlesztéssel

– emelte ki. 

Szerinte az idei év a felismerések éve lesz. Elsőként meg kell kezdeni a felzárkózást a többiekhez. Eddig a szükségesnél sokkal kevesebb pénzt költöttünk feldolgozásra, a kiskereskedelem fejlesztésére.

Tudomásul kell venni, hogy termékpályában kell gondolkodni, mert nincs korszerű mezőgazdaság korszerű  élelmiszeripar nélkül, és fordítva.

A földtulajdonosi, illetve bérlői réteg is átalakult, és az új tulajdonosok sok esetben nem akarnak, nem mernek korszerű és szükséges fejlesztésekbe belevágni, pedig anélkül nincs korszerű mezőgazgazdaság. 

Kapronczai István – aki szintén az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója volt korábban – elmondta, egy kutatásban kimutatták, a holland, lengyel és az osztrák mezőgazdasághoz képest a magyar agrárium nagyon lemaradt.

A bruttó termelési értékben a következő számokat érdemes figyelembe venni: a holland gazdák egy hektáron 16 ezer eurót állítanak elő, a magyarok 1500 eurót, ugyanez a szám Lengyelországban 1700 euró, Ausztriában pedig 2700 euró.

Ez csak a pillanatnyi állapot, de a legnagyobb baj, hogy egyre nagyobb a lemaradásunk. De más mutatók is azt bizonyítják, gyorsan kellene lépnünk. 

A mostani járvány az agrárgazdaságnak közép és hosszú távon jót tehet, mert az élelmiszergazdaság profitálhat a helyzetből.

A válság ugyanis segítette a politikát rádöbbenni, hogy az élelmiszergazdaság nemzetbiztonsági szempontból is fontos. Már csak azért is, mert az agrárium és az élelmiszertermelés sokkal válságállóbb, mint más ágazatok. Ezt bizonyítja, hogy tavaly volumenben alig volt visszaesés, értékben pedig növekedett az ágazat. 

Kapronczai István arról is beszélt, hogy a mostani évtized legnagyobb kihívása az új mezőgazdasági stratégia kialakítása, amelynek középpontjában az intenzitás növelése és a zöld mezőgazdaság áll majd. Felhívta a figyelmet, hogy a kettő érdekei nem feltétlenül esnek egybe, ezért okos kompromisszumokat kell kötni. 

Növelni kell a versenyképességet és a hatékonyságot, a tudomány eredményeit használni kell az agráriumban, amihez elengedhetetlen a szakmai oktatás fejlesztése. De szükség van a fejlesztési erőforrások bővítésére is.

Hogy ezt felismerte a politika, jól mutatja minapi bejelentés, amely szerint az agráriumba juttatott uniós pénzhez nyolcvan százaléknyi forrást rak a magyar állam. Az is pozitívum, hogy egyre jobban fókuszba kerül az élelmiszeripar.

Vajda László – aki korábban az agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős főcsoportfőnöke volt – arról beszélt, hogy a közös uniós agrárpolitika szempontjából az idei és a jövő év átmeneti időszaknak számít, mertmost van kialakulóban, pontosan mire is számíthatunk.

Vagyis még az elmúlt hét év szabályrendszere marad érvényben, az anyagi forrásokat viszont már az új, hétéves keretből biztosítják a fejlesztésekhez. Hogy ezeket a forrásokat, a 2023-tól induló új közös agrárpolitika lehetőségeit ki tudjuk használni, stratégiai terveket kell készíteni hazánknak is, és a nemzeti agrárstratégiát be kell nyújtani az Európai Bizottságnak.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy hazánk Spanyolországgal és Belgiummal egy csoportban van, és a trió utolsó tagjaként tölti majd be az uniós elnökséget 2024 első felében.

A Brexit megállapodás kapcsán elmondta, bár vámok nem lesznek, de arra kell készülni, hogy növekszik az adminisztráció, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy agrárszempontból évi 40 milliárd eurós piacról van szó. Erre szintén fel kell készülni a magyar agráriumnak.