Nem sikerült új köztársasági elnököt találni az olasz pártoknak

A többszörös eredménytelen szavazási fordulók után a parlamenti pártok újabb mandátum elvállalására kérték a hét év után távozásra készülő Sergio Mattarella államfőt január 30-án.

Sergio Mattarella az utolsó szavazáson a legtöbb szavazatot kapta, így ő maradhat a poszton, Mario Draghi pedig továbbra is kormányfő marad.A 80 éves Mattarella már korábban közölte: nem szeretne még egy ciklust vállalni, sőt, arról tett ki fotókat, hogy már bepakolta a holmijait a Quirinale palotában, mandátuma ugyanis február 3-án lejár.

Az elnökválasztás káoszt hozott az olasz politikai életbe: egyrészt a baloldali pártok csak a jelenlegi kormányfőt, Mario Draghit találták alkalmasnak a posztra, másrészt a jobbközép pártoknak nem sikerült dűlőre jutniuk egy közös jelölt állításáról.

A héten egyébként több jelölt neve is felmerült, de a szavazások alkalmával a legtöbb képviselő üres szavazólapot dobott be. A káosz közeli helyzet és a blokkokon belüli politikai csatározások elmélyülése miatt mélypontra került az olasz politikai elit megítélése.

- A legtöbb párt képviselője nem jelölt be senkit a köztársasági elnöki szavazólapokon a választások első fordulójában, mert nincs megegyezés az elnökjelölt személyéről - mondta el a növekedés.hu-nak Francesco Giubilei történész, közíró, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégelőadója, akivel az elnökválasztás előtt beszélgettünk.

Hangsúlyozta: miközben a jobbközép pártok - a Matteo Salvini vezette Liga, a Giorgia Meloni fémjelezte Olaszország Testvérei és a Hajrá Olaszország - több nevet is felajánlott a balközép pártoknak, azok ragaszkodnak ahhoz, hogy Mario Draghi kormányfő kerüljön a köztársasági elnöki székbe.

Mario Draghi esetleges megválasztása a Quirinale palotába azonban azt is jelenti, hogy a kormányfői posztról kellene megállapodást tető alá hozni, ami szintén óriási kihívás lehet, mivel a jelenlegi koalíciót is nehéz volt összerakni egy évvel ezelőtt. A koalícióban egyébként minden párt részt vesz az Olaszország Testvérei kivételével. 

Francesco Giubilei elvileg három lehetséges forgatókönyvet vázolt, bár, mint mondta, ezeken kívül is szinte elképzelhető a nagyon képlékeny helyzetben.

Továbbra is esélyes, hogy a most leköszönő Sergio Mattarella elnök marad a posztján, amíg nem sikerül megfelelő jelöltet találni, bár már jelezte, hogy nem szeretne még egy ciklust bevállalni. 80 éves, és az elnöki mandátum elvileg hét évre szól. Sőt, a napokban képek is megjelentek a Facebook-on, amint a Quirinale palotában már összepakolta a dobozait. 

A másik lehetséges kimenetel Mario Draghi megválasztása lehet Giubilei szerint, aki azonban hozzátette: ezt a lehetőséget a jobbközép pártok ellenzik. Az elnök megválasztásához a negyedik fordulótól már egyszerű többség elegendő, vagyis elvileg 505 szavazatra lenne szüksége.

A harmadik lehetőség egy új személy jelölése, akit a törvényhozás többsége megválaszt, erre azonban minél hamarabb sor kell hogy kerüljön - mondta a történész.

- Egyrészt az ország tekintélye miatt nem lehet a végtelenségig elhúzni a jelölési procedúrát, másrészt komoly gazdasági problémákkal és a felfutó járványhullámmal is küzd Olaszország, márpedig egy újabb kormányválság hátráltatja a helyreállítási folyamatot. 

Lehet, hogy tíz évvel ezelőtt ez a hosszú jelölési folyamat még belefért az olasz választóknál, akik amúgy is hozzászoktak a gyakori kormányválságokhoz, most azonban más a helyzet. Az embereknek elegük van a pártpolitikai csatározásokból, szeretnék, ha mihamarabb megegyezés lenne a köztársasági elnök személyéről és nem következne be újabb kormányválság

- fogalmazott a szakember.

Francesco Giubilei olasz történész, közíró

Hangsúlyozta:

túl sok most a gazdasági probléma ahhoz, hogy egy ilyen megállapodást el lehessen húzni. Régóta lehet tudni, hogy Mattarella elnök mandátuma lejár, érthetetlen, miért húzták el eddig a jelölt kiválasztását a politikai pártok.

A köztársasági elnöki poszt nagyon fontos Olaszországban, mert az elnök biztosítja a stabilitást: egyrészt ő adhat megbízást kormányalakításra, még gyengébb felhatalmazás esetén is, illetve előrehozott választásokat írhat ki.

Draghi a stabilitás miatt jelöltette magát elnöknek, a jelenlegi nagykoalíció ugyanis 2023-ig tart elvileg, ekkor jár le a 2018-ban megválasztott parlament mandátuma.

Az új választások után pedig egy kisebb létszámú parlament lesz Olaszországban, erről már meghozták a törvényt: csökken a képviselők és a szenátorok száma is, 400-ra a képviselőké, illetve 200-ra a Szenátusé.

Giubilei kiemelte: a Draghi által vezetett nagykoalíció reformokat kezdett el, ezeket érdemes lenne folytatni, de a kormányt elsősorban Draghi személye tartja össze, a pártok ebben megegyezésre jutottak.

- Ha nem a pártok felett álló Draghi lenne a kormányfő, a pártok támogatói nem állnának be egy másik (egység)kormány mögé, a választók pedig elsősorban az Európai Központi Bank korábbi elnökének személyét támogatják, ezért minél hamarabb megállapodásra kellene jutni a köztársasági elnök személyéről - tette hozzá.