Silvio Berlusconi jelöltje lehet a befutó az olasz köztársasági elnök választáson?

Egész héten tart a köztársasági elnök választási folyamat az olasz törvényhozásban, illetve a régiók képviselőivel kiegészülve, de négy szavazási forduló sem hozott eredményt. Először a legtöbb szavazatot Sergio Mattarella jelenlegi köztársasági elnök kapta, aki már korábban jelezte: nem szeretne a poszton maradni, sőt, már össze is pakolt az elnököknek helyet adó római Quirinale palotában.

A balközép pártok egy része már korábban jelezte: Mario Draghi kormányfőt támogatnák a köztársasági elnöki posztra, ebben az esetben azonban kormányválság alakulna ki. A Draghi vezette egységkormány ugyanis a kormányfő személyének hitelességére és elfogadottságára épül.

A jobbközép pártok közös jelöltje a 85 éves Silvio Berlusconi volt eredetileg, de visszavonta jelöltségét, és egészségügyi problémák miatt jelenleg kórházban kezelik Milánóban. Új jelöltek sora került szóba a héten, de egyikük sem kapott komolyabb támogatást.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a milánói San Rafaele kórházban fekvő Berlusconi segítségével folyik az egyezkedés a pártok között, sőt, maga Mario Draghi is a Forza Italia vezetőjének telefonált hivatalosan jobbulást kívánni, de az elnökjelöltségről is egyeztettek lapinformációk szerint. 

Berlusconihoz több mint egy tucat képviselő is betelefonált, többen meglátogatták, és - jobb híján - kabinetfőnöke koordinálja az új jelöltek személyét érintő egyeztetéseket.

Péntek délelőtti állapot szerint Maria Elisabetta Casellati Forza Italia párti szenátor-asszony, a felsőház elnöke, Berlusconi támogatottja a legesélyesebb a jobbközép pártok részéről, Berlusconi az ő megválasztását kérte a képviselőktől. A Facebook-ra kitett posztjában azt írta: több mint 30 éve ismeri a politikust, tudja garantálni az alkalmasságát és a pártok felett állását.

A pénteki szavazási fordulókban Casellati nem kapott elegendő támogatást. 71 szavazat hiányzott a megválasztásához, és ezek többsége pont a jelölő FI soraiból nem érkezett meg. A legtöbb szavazatot Sergio Mattarella államfő kapta. 

Így újabb szavazás(ok)ra kerül sor, és új jelöltnevek bedobására kerül sor, közben pedig a pártelnökök egyeztetnek egymás között.

A héten egyébként több jelölt neve is felmerült, de a szavazások alkalmával a legtöbb képviselő üres szavazólapot dobott be. A káosz közeli helyzet és a blokkokon belüli politikai csatározások elmélyülése miatt mélypontra került az olasz politikai elit megítélése.

- A legtöbb párt képviselője nem jelölt be senkit a köztársasági elnöki szavazólapokon a választások első fordulójában, mert nincs megegyezés az elnökjelölt személyéről - mondta el a növekedés.hu-nak Francesco Giubilei történész, közíró, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégelőadója. 

Hangsúlyozta: miközben a jobbközép pártok - a Matteo Salvini vezette Liga, a Giorgia Meloni fémjelezte Olaszország Testvérei és a Hajrá Olaszország - több nevet is felajánlott a balközép pártoknak, azok ragaszkodnak ahhoz, hogy Mario Draghi kormányfő kerüljön a köztársasági elnöki székbe.

Mario Draghi esetleges megválasztása a Quirinale palotába azonban azt is jelenti, hogy a kormányfői posztról kellene megállapodást tető alá hozni, ami szintén óriási kihívás lehet, mivel a jelenlegi koalíciót is nehéz volt összerakni egy évvel ezelőtt. A koalícióban egyébként minden párt részt vesz az Olaszország Testvérei kivételével. 

Francesco Giubilei jelenleg három lehetséges forgatókönyvet vázolt, bár, mint mondta, ezeken kívül is szinte elképzelhető a nagyon képlékeny helyzetben.

Továbbra is esélyes, hogy a most leköszönő Sergio Mattarella elnök marad a posztján, amíg nem sikerül megfelelő jelöltet találni, bár már jelezte, hogy nem szeretne még egy ciklust bevállalni. 80 éves, és az elnöki mandátum elvileg hét évre szól. Sőt, a napokban képek is megjelentek a Facebook-on, amint a Quirinale palotában már összepakolta a dobozait. 

A másik lehetséges kimenetel Mario Draghi megválasztása lehet Giubilei szerint, aki azonban hozzátette: ezt a lehetőséget a jobbközép pártok ellenzik. Az elnök megválasztásához a negyedik fordulótól már egyszerű többség elegendő, vagyis elvileg 505 szavazatra lenne szüksége.

A harmadik lehetőség egy új személy jelölése, akit a törvényhozás többsége megválaszt, erre azonban minél hamarabb sor kell hogy kerüljön - mondta a történész.

- Egyrészt az ország tekintélye miatt nem lehet a végtelenségig elhúzni a jelölési procedúrát, másrészt komoly gazdasági problémákkal és a felfutó járványhullámmal is küzd Olaszország, márpedig egy újabb kormányválság hátráltatja a helyreállítási folyamatot. 

Lehet, hogy tíz évvel ezelőtt ez a hosszú jelölési folyamat még belefért az olasz választóknál, akik amúgy is hozzászoktak a gyakori kormányválságokhoz, most azonban más a helyzet. Az embereknek elegük van a pártpolitikai csatározásokból, szeretnék, ha mihamarabb megegyezés lenne a köztársasági elnök személyéről és nem következne be újabb kormányválság

- fogalmazott a szakember.

Francesco Giubilei olasz történész, közíró

Hangsúlyozta:

túl sok most a gazdasági probléma ahhoz, hogy egy ilyen megállapodást el lehessen húzni. Régóta lehet tudni, hogy Mattarella elnök mandátuma lejár, érthetetlen, miért húzták el eddig a jelölt kiválasztását a politikai pártok.

A köztársasági elnöki poszt nagyon fontos Olaszországban, mert az elnök biztosítja a stabilitást: egyrészt ő adhat megbízást kormányalakításra, még gyengébb felhatalmazás esetén is, illetve előrehozott választásokat írhat ki.

Draghi a stabilitás miatt jelöltette magát elnöknek, a jelenlegi nagykoalíció ugyanis 2023-ig tart elvileg, ekkor jár le a 2018-ban megválasztott parlament mandátuma.

Az új választások után pedig egy kisebb létszámú parlament lesz Olaszországban, erről már meghozták a törvényt: csökken a képviselők és a szenátorok száma is, 400-ra a képviselőké, illetve 200-ra a Szenátusé.

Giubilei kiemelte: a Draghi által vezetett nagykoalíció reformokat kezdett el, ezeket érdemes lenne folytatni, de a kormányt elsősorban Draghi személye tartja össze, a pártok ebben megegyezésre jutottak.

- Ha nem a pártok felett álló Draghi lenne a kormányfő, a pártok támogatói nem állnának be egy másik (egység)kormány mögé, a választók pedig elsősorban az Európai Központi Bank korábbi elnökének személyét támogatják, ezért minél hamarabb megállapodásra kellene jutni a köztársasági elnök személyéről - tette hozzá.