SÁRGA VILLOGÓT HASZNÁL? EL NE FELEDKEZZEN A CÉGAUTÓADÓRÓL!
HírekEllenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az olyan vállalkozásokat, amelyek figyelmeztető sárga jelzéssel ellátott járművet üzemeltettek, ám nem vallottak be és nem fizettek cégautóadót – figyelmeztetett a NAV honlapján. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a figyelmeztető jelzést nem szabad összekeverni a megkülönböztetővel. Utóbbi megnyilvánulási formája a járműre szerelt kék vagy kék-vörös villogó, továbbá a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés. Ilyennel elsősorban mentő, tűzoltó, rendőr, stb. rendelkezhet. Figyelmeztető jelzésnek a sárga villogó számít, amelyet a radioaktív anyagot szállító vagy túlméretezett (a megengedettnél hosszabb vagy szélesebb) járművet rendszeresen kísérő, az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző, valamint a járművek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazása során rendszeresen használt, a pénz- és értékszállítást személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett rendszeresen végző gépjárművekre szereltek fel. Ezt a különbséget azért fontos tisztázni,
mert kizárólag a megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt jármű után nem kell cégautóadót fizetni, a sárga villogókat használóknak viszont ez kötelező.Nem volt ez mindig így, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2009 előtt is üzemeltettek sárga villogóval ellátott személygépkocsit, korábban nem kellett cégautóadót fizetniük, e mentességük azonban 2009. február 1-jén megszűnt. Azt, hogy valaki figyelmeztető jelzést szereljen fel a járművére és azt használhassa, a tevékenység gyakorlásának helye szerint vagy a kérelmező lakóhelye, illetve székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitányság kell kérelmeznie. Bírságot csak a kék villogó engedély nélküli használójának kell fizetnie, aminek szabályozása 2012 áprilisában szigorodott. Azóta ez kiemelt szabálysértésnek számít, s a hatályos szabályozás szerint, aki megkülönböztető fényjelzést, vagy hangjelzést adó készüléket jogosulatlanul szerel a gépjárművére,
azt a helyszínen 20 ezer forintos bírsággal sújthatják, amit azért érdemes leszurkolni, mert később már ennek a dupláját, 40 ezret kell befizetnie a vétkezőnek.
Arról, hogy hányan tesznek fel kék villogót illegálisan a járművükre, vagy használnak hangjelzést, a rendőrségnek nincsenek adatai, mint ahogy arról sem, hogy azóta mennyien tesznek fel az autójukra jogosulatlanuk kék villogót, hogy ennek segítségével érjék el hamarabb úti céljukat. Csupán annyit lehet tudni, hogy évente kevesebb, mint száz esetben szokott indulni rendőrségi eljárás a megkülönböztetett jelzés tiltott használata miatt, viszont a tilosban járók általában csak akkor buknak le, ha balesetet okoznak és a kiérkező rendőrök felelősségre vonják őket.
Megkülönböztető jelzés használható a rendőrség védett személyek szállítására rendszeresített gépjárművein, a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) elnökének hivatali gépjárművén, továbbá a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek, a bányamentő szolgálatok, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium közérdekű feladatok ellátására rendszeresített gépjárművein.
Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő gépjárművekre, viszont szükséges a sürgősségi vér- és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, a NAV, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és a Legfőbb Ügyészség számára. A megkülönböztető jelzés használatát fel kell tüntetni a menetlevélben.