Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Spanyolországban is a földből kiásott magyar milliárdokkal foglalkoznak: az eddigi leglátványosabb fejleménynek nevezik a történteket

Hírek10 perceBalogh Zsuzsanna

A spanyol El País hosszú összeállításban foglalkozik az elásott magyar milliárdokkal és a vagyonvisszaszerzési hivatal munkájával. A lap a földben megtalált milliárdokat nevezi a korrupciós ügyeket feltáró nyomozás leglátványosabb fejleményének.

Az erdőkben elásott és épületekben elrejtett milliárdok története a spanyol sajtóban is önálló hírértéket kapott. A spanyol El País napilap elemzésében ezt nevezi az Orbán-korszak korrupciós ügyeit feltáró nyomozás leglátványosabb fejleményének.

A lap hangsúlyozza, hogy a pénzt nem egyetlen helyen, hanem az ország több pontján találták meg. Erdőkben elásva, mezőgazdasági csarnokokban, raktárakban és széfből került elő. Az NVVH fotójával illusztrált cikkben emlékeztetnek: 12 kincstári alkalmazottnak nyolc órára és öt bankjegyszámláló gépre volt szüksége a teljes összeg feldolgozásához. Mint írják, az NVVH a pénzt a volt fejlesztési miniszter korrupciós ügyében folytatott nyomozáshoz kapcsolja. A lap azonban külön kiemeli, hogy Seszták ügyvédje tagadja, hogy a pénz az ügyfeléé lenne, egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy az eljárásnak más gyanúsítottjai is vannak.

Seszták 2014 és 2018 között volt fejlesztési miniszter, jelenleg pedig előzetes letartóztatásban van, mert az ügyészség szerint 12,6 milliárd forintnyi, hozzávetőleg 33 millió eurós kenőpénzt fogadhatott el több mint 600 használt autóbusz túlárazott beszerzésével összefüggésben a Volánbusz ügyében. A spanyol lap megemlíti, hogy az ügyben érintett Jellinek Dániel üzletember is, aki a Forbes rangsora szerint Magyarország hetedik leggazdagabb embere, jelenleg nyomkövetővel a lakóhelyén tartózkodik, míg Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetője továbbra is börtönben van - szerepel az összeállításban.

NAV: 7 milliárdos bűnszervezetet számoltak fel - videón az elfogás

Az El País szerint a Volánbusz-nyomozás öt évig érdemi előrelépés nélkül folyt, és csak az ügyészség vezetésének megváltozása után gyorsult fel. Az OLAF 2015 és 2024 között 52 korrupciógyanús ügyben javasolt intézkedést Magyarországnak, de mindössze 17 esetben történt vádemelés.

A cikk felidézi, hogy Orbán Viktor 2010-től 16 éven keresztül kormányozta Magyarországot, áprilisi választási veresége után pedig Magyar Péter a korrupció felszámolását tette kormányzása egyik legfontosabb céljává, és létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH).

Mint a cikk írja, az új hivatal átvehet ügyeket az ügyészségtől, saját nyomozásokat indíthat, és feladata az eltűnt vagyontárgyak visszaszerzése is. A korábbi rendszer több, a vizsgálatokat akadályozni képes vezetőjét eltávolították, a legfőbb ügyészi posztra pedig november 4-én Fejes Péter került.

A lap a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, Matolcsy Györgynek az ügyét is kiemeli, aki a jegybank által 2014-ben létrehozott alapítványok gazdálkodásával összefüggő csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt van rács mögött.

A cikk végül a közbeszerzések vizsgálatára is kitér: a Financial Times korábbi elemzése szerint 13, Orbán Viktor környezetéhez tartozó ember 42 vállalata 2010 és 2025 között a magyar közbeszerzési pénzek 14 százalékát, mintegy 28 milliárd eurót szerezte meg, köztük Mészáros Lőrinc cégei, miközben az El País által idézett szakértő arra figyelmeztet, hogy a korábbi korrupciós rendszer felszámolása Magyarországon hosszú folyamat lesz.