Szépen etetjük a bankjegykiadó automatákat
HírekTízből egy bankkártyát már nem pénzfelvételért, hanem pénzbefizetés kezdeményezése miatt dugnak az ATM-ekbe a magyarok. Annak, hogy banki pénztárakat végleg elfelejthessük, még a szabályozásnak is változnia kellene.
Minden tizedik ember már nem azért megy egy bankjegykiadó automatához, hogy pénzt vegyen fel, hanem éppen ellenkezőleg: azért hogy pénzt helyezzen el benne. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az elmúlt évben 89,5 millió esetben vettünk ki készpénzt az a hivatalos elnevezéssel ATM-nek (Automated Teller Machine) nevezett készülékekből. miközben 9,2 millió alkalommal már azért kerestük fel az automatákat, hogy készpénzt fizessünk be rajtuk keresztül a számlánkra.
A készpénz befizetési tranzakciók száma 2020-ról 2021-re 21 százalékkal nőtt: míg két évvel ezelőtt naponta átlagosan 20 700 ilyen tranzakciót regisztráltak a bankok, addig az elmúlt évben már naponta 25 ezer feletti volt A készpénz befizetések száma.
Éves befizetés – 3 hónap alatt
Az elmúlt év utolsó negyedévében több mint két és fél millió alkalommal fizettek be honfitársaink készpénzt a számlájukra banki automatáknál, ez alig marad el attól a 2,8 milliótól amennyi készpénzbefizetéses a tranzakció történt 2017-ben – egy egész évben.
Ennél is dinamikusabban növekedett az automaták pénzbefizető nyílásaiba szuszakolt pénz értéke. Az elmúlt év során átléptük a kétezer milliárd forintos határt, ami 29,5 százalékos növekedést jelent a 2020-as 1566 milliárd forintos értékhez képest. Egy-egy készpénz befizetési tranzakciónál ma már több mint 221 000 forintot helyez el a bankszámlájára az átlagmagyar. Egy évvel korábban, 2020-ban ez az érték még 206 000 forint volt.
Több visszaforgatós ATM kellene
Eközben a készpénzfelvételek darabszáma immár évek óta folyamatosan csökken - az elmúlt év utolsó három hónapjában regisztrált 23,2 millió tranzakció 17 százalékkal volt kevesebb mint 2019 hasonló időszakában - és a kivett összeg is csak szerény mértékben éves szinten 5,8 százalékkal emelkedett tavaly. Ennek eredményeképp azt mondhatjuk, hogy az automatákból kivett forintok közel 25 százalékát már más banki ügyfelek pakolták az automatába. A money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy a legoptimálisabb az lenne, ha a banki készpénzkiadó automaták zöme alkalmas lenne arra, hogy az ügyfelek által befizetett pénzt másoknak visszaszolgáltassa, hiszen ezzel drasztikusan csökkennének a készpénzlogisztikai költségek. Ugyanakkor ma még az automatáknak csak a kisebb része képes visszaforgatni a mások által befizetett összeget és azt új ügyfélnek kiadni az automatából. Érdemes lenne ezeken a számokon elgondolkodni, hiszen a fejlődés itt is bámulatos: két évvel ezelőtt az automatákból kivett pénznek mindössze 16 százalékát tette ki a befizetett összeg. Ha a trend így folytatódik el kell gondolkodni a készpénzfelvevő automata név lecsereléséről.
Olcsóbb, mint a pénztár - mindenkinek
A készpénzbefizetések térnyerése előtt ma még több akadály tornyosul. Igazán komoly összeget aligha dugdoshatunk 20 darabonként a nyílásba, de persze, ez a szolgáltatás nem is arra való, hogy forintmilliókat fizessünk be. persze, aki így tesz észszerűen teszi, hiszen a legtöbb banknál a költséges pénztári befizetéssel ellentétben az automata használata pénzbefizetésre ingyenes. A szolgáltatást kedvelik az emberek, ráadásul a bankoknak is költséget spórol. A K&H-nál a fiókok 87 százalékában már nincs is pénztár, a pénzbefizetések 90 százaléka már az automatán keresztül bonyolódik. Az OTP-nél és az Ersténél a készpénzbefizetések 60 százalékát vitte el az automata – derült ki a Világgazdaság korábbi körkérdéséből.
Más számlájára még alig lehet befizetni
A befizetős forgalom további bővülése előtt álló legnagyobb akadály az, hogy ma még a legtöbb banknál csak saját bankszámlánkra tudunk befizetni pénzt a kártyánkkal. A K&H e tekintetben is úttörő: náluk lehetőség van más, K&H ügyfél számlájára is pénzt befizetni pénzt – igaz, a befizetőnek is K&H ügyfélnek kell lennie. A bankokat kérdezve a pusztán számlaszám alapú befizetés előtt két akadály van.
Az egyik az, hogy a pénzmosás elleni szabályoknak nem felel meg, ha a befizető pusztán a bankkártyájával „azonosítja” magát – amikor pénztárban fizetünk be pénzt más számlájára, magunkat személyes iratokkal kell igazolnunk. A másik komoly kérdés, hogy ki viselje az idővel azért bizonyosan költségekkel járó tranzakciókat akkor, ha a befizető és a címzett eltérő személy.