Szijjártó: Három területen is rekordot állított fel a gazdaság

Öt területen is sikeresnek mondható a magyar modell: a 2010-es pénzügyi válság kezelése, a migráció megfékezése, az oltások beszerzése, a gazdasági helyreállítás, és a szuverén külpolitika - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HBLF mai Pénzügyi Csúcstalálkozóján az elmúlt 12 év összefoglalásaként.

A Szuperhatalmak: a hatalom és a pénz árnyékában című rendezvényen tartott előadásában kiemelte: a 2010-es pénzügyi válság idején magas munkanélküliség, magas államadósság, az IMF program kötöttsége jellemezte az országot, erre a kihívásra az új magyar kormány adócsökkentéssel és unortodox szerkezeti reformokkal válaszolt. 

Hangsúlyozta: a személyi jövedelemadó és a vállalatok társasági adójánál az egykulcsos rendszer egyértelmű sikernek bizonyult, mert csökkent a munkanélküliség, miközben 3,7 millióról 4,8 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma.

A befektetések terén is olyan ösztönzők kerültek bevezetésre, melynek nyomán jobb feltételekkel tudunk részt venni a régiós befektetési versenyben.

Ennek egyik eleme a keleti nyitás, amely ma már egyértelmű siker, a keleti országok felé 23 százalékkal nőtt a magyar kivitel. 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína, tavaly pedig megint Dél-Korea volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, utóbbi a legnagyobb volumenű zöldmezős beruházással.

- A keleti vakcinák beszerzésével Magyarország legalább két hónapot nyert, ennyivel hamarabb tudta megnyitni a gazdaságát tavaly, amivel gyorsabb gazdasági növekedést tudott elérni - tette hozzá. Mint mondta, a keleti vakcinák európai elismerésének kérdése nem az oltóanyagok hatékonyságáról szólnak, hanem politikai vita tárgya lett.

A migráció kezeléséről szólva kiemelte: nagyon sok kritikát kapott Magyarország a határvédelmi kerítés miatt, amit később elismertek más országok, például Görögország esetében, illetvea V4-ek érdeme is, hogy nincs ma az EU-ban kötelező bevándorlási kvóta.

- A járvány miatti válság utáni helyreállításnál a gazdaságpolitika a munkahelyek megőrzésére törekedett, több százezer munkahelyet sikerült megvédeni az állami támogatások által - húzta alá.

A külpolitikával kapcsolatban a miniszter kiemelte: szuverén külpolitikát folytat Budapest, a magyar modellt követi, amivel a szövetségesi kötelezettségeinek megfelel, és pragmatikusan áll hozzá az EU-n kívüli országokhoz.

Az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban kiemelte: nem szabad feladni a diplomáciai megoldást. Mint mondta, kettős mércét láthattunk a magyar kormányfő és a francia elnök februári moszkvai látogatása kapcsán, melyek között mindössze egy hét telt el.

Hangsúlyozta: három területen is rekordot ért el tavaly Magyarország a gazdaságpolitikában:

• a külföldi befektetések volumene,
• a foglalkoztatottság emelkedése,
• és az exporttöbblet terén.

Martonyi János korábbi külügyminiszter előadásában kiemelte, hogy a külföldi tőkebefektetések terén sikereket ért el Magyarország. Kiemelte:

a pandémia miatt felértékelődött a biztonság, amely már nem csak a katonai értelemben, hanem a kibertér, az energia- és élelmiszerellátás, és az egészségi védekezés területén is kiemelten fontos.

A kereskedelmi rendszer problémáival kapcsolatban kiemelte: a gazdaságok újraindulása miatt túlterheltté vált a rendszer, amelynek stabilitásra, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szüksége.

Az EU előtt álló szabályozói kihívásokról szólva több területen várható változás:

• a közbeszerzések szélesebb körű szabályozása
• az állami támogatások szabályozása EU-n kívüli országok esetében is
• importtermékek előállításánál a környezetvédelmi és emberi jogi szempontok érvényesítése
• ún. kényszerítés-ellenes törvény, amely kiküszöbölne olyan eseteket, mint például a Litvánia elleni importkorlátozás Kína részéről
• a vállalatirányításnál az Unión kívülról beszerzett termékeknél a beszállítói láncnál is megkövetelik az uniós szabályok betartását.

A Hungarian Business Leaders Forum idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, célja az ország fenntartható fejlődésének elősegítése. A konferenciasorozat célja szakmai vitát folytatni hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával többek közt Európa és Amerika versenyképességéről, globális kihívásairól a politikai és gazdasági változások tükrében.