Szinte minden pénzmozgást látni szeretne az amerikai kormány?

A Biden adminisztráció jelenleg tárgyal arról az elképzelésről, miszerint minden 600 dollárnál nagyobb banki átutalást nyomon követnének - írja az al.com. A banki és egyéb szektorokban is egyre erőteljesebbek a kritikus hangok, amelyek ezt feleslegesen megterhelőnek és egyébként is túlzásnak találják. 

Az tervezett intézkedés célja, hogy a gazdagok és vállalkozások ne tudják eltitkolni jövedelmüket, és így megúszni az adófizetést. 

A javaslat idén májusban született, amikor a Biden adminisztráció 2022 évi pénzügyi terveit ismertették, amely egyelőre160 milliárd dolláros rést szeretne betömni az adóbevételekben. Az elképzelés szerint az évi 600 dollárt meghaladó számlamozgások nyomonkövetése segítené az adóbehajtásokat.

Mitch Waycaster, a Renasant vezérigazgatója az intézkedés kapcsán a következőkre hívja fel a figyelmet: A pénzügyi adatvédelmi elveket sértene, ha minden pénzintézetet köteleznének arra, hogy nyomonkövessék és jelentsék a kormánynak ügyfeleik számla mozgásait.

Az elképzelés egyébként is indokolatlanul nagy terhet jelentene a bankok számára. Bo Collins, a BNA vezérigazgatója – aki hasonlóképpen vélekedik – hozzátette, a hatszáz dolláros összeg hihetetlenül alacsony, és jelentősen megterheli a banki infrastruktúrát.

De nemcsak a bankszektor képviselői tiltakoznak a tervezett intézkedés ellen. Trent kelly és Roger Wicker szenátorok a bankok mellé álltak, amikor szövetségi túlkapásnak nevezték a javaslatot, és egyúttal felhívták a figyelmet, hogy az gyakorlatilag a családok, a gazdák és a kisvállalkozások elleni kémkedést jelent valójában. Egyúttal felszólították a demokrata kormányt, hogy azonnal vonják vissza az abszurd és felháborító javaslatot.

Az ellenzők közé tartozik Gordon Fellows, Mississippi Állam Bankszövetségének elnök-vezérigazgatója, aki szerint félő, hogy a hatalmas új adathalmazt egyrészt nem lehet hatékonyan használni, másrészt védelme is kérdéses. Amennyiben valóban bevezetik az új ellenőrzési rendszert, akkor Fellow szerint az amerikai adózók döntő többségének adatait teszik ki hackertámadások veszélyének. 

Az elképzelés védelmezői arra hivatkoznak, hogy egyelőre csak javaslatról van szó, amelyen lehet változtatni, illetve hogy a konkrét pénzköltés ellenőrzéséről nincs szó, csak a számlára érkező és onnan távozó összegekről.

Janet Yellen pénzügyminiszter szerint egyáltalán nem lenne megterhelő a bankoknak a tervezett intézkedés végrehajtása. A politikus azzal érvelt a javaslat mellett, hogy annak hiányában az elkövetkező évtizedben hét ezer milliárd dollár be nem fizetett adótól esik el a kormányzat.

Eemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a kimagasló költségvetési hiány mellett idén 30 éve nem látott magasságba emelkedett az infláció az USA-ban, idén 4,3 százalékos lehet éves szinten a pénzromlás mértéke. Sokan a 70-es évek inflációs válságára figyelmeztetnek, köztük Larry Summers volt pénzügyminiszter és Kenneth Rogoff, a valutaalap volt vezető közgazdásza. Rogoff érvelése szerint a magas infláció letörésének egyik lehetséges eszköze a kamatemelés lenne, ezt azonban éppen az amerikai államadósság vészesen emelkedő szintje akadályozza.

Alapkamat-emelés esetén ugyanis az államadósság visszafizetésének terhe növekedne, és végső soron adósságspirál alakulna ki. Másrészt a jelenlegi ultraalacsony kamatszintek is fűtik az inflációt, nem csak a járvány miatti újraindulás gyors tempója.

Mindenesetre október 8-án az amerikai törvényhozás hosszas vita után felfüggesztette a törvénybe foglalt adósságplafont, hogy magasabb hiánnyal gazdálkodhassanak idén, így 480 milliárd dollárral emelkedhet az államadósság.

Az adósságplafon emelése nélkül október közepétől fizetésképtelen lett volna a kölstégvetés. Az 1960-as évek óta legalább 80 alkalommal emelték fel az adósságplafont, amelyet eredetileg egy 1917-ben elfogadott törvény szabályoz.