Szükség lehet a bankkonszolidációra

Szükség lehet bizonyos konszolidációra a bankszektorban

A kelet-közép-európai bankrendszer tudja ma felmutatni a világon a legdinamikusabb növekedési ütemet: a hazai bankszektor profitabilitása megközelíti a 15 százalékot. Az ország jelenlegi fejlettségét nézve csak fele annyi lakáshitel van kint a piacon, mint amennyi indokolt lenne, így e téren számottevő növekedés várható. A vállalati hitelek esetében kisebb a lemaradás, ugyanakkor a kkv-szektorban is van még tér a hitelbővülésre. A bankrendszer hatékonysága elsősorban a piaci körülmények, a felkészültség, a digitalizáció és a verseny függvénye.

Szükség lehet bizonyos konszolidációra a bankszektorban, mivel bankonként félmillió lakossági ügyfélszám alatt nehezen finanszírozhatók a fenntartható működéshez szükséges fejlesztések. A Takarék-csoport várható intézményfejlesztése önmagában is eredményez bizonyos fokú konszolidációt a szektorban.

A lakáspiacot gyors felfutás jellemzi, ám a lakásállomány megújítási rátája 2017-ben alacsonyabb volt, mint 2009-ben. Mindeközben inkább a tehetősebbek kapnak és vesznek fel hitelt. Egyre nagyobb a háztartások reáljövedelme, a lakáshitel-kihelyezések és a személyi kölcsönök piaca is jelentősen nő, mindezt pedig a babaváró hitel és a CSOK tovább élénkíti. A lakásvásárlásoknál a hitelek aránya még mindig csak 45 százalék, így egy alacsony kamat- és inflációs környezetben, a mostani hitelezési hajlandóság mellett az ingatlanárak további emelkedése várható. Számottevőek ugyanakkor a területi különbségek: a nyugati országrészt és a városokat – különösen a fővárost – jóval magasabb ingatlanárak jellemzik, ezért akárcsak a munkaerő-piacon, e téren is egy térségileg árnyaltabb ösztönzőrendszerre, illetve támogatáspolitikára lenne szükség.

A lakáspiacon a bankszektor számára a legégetőbb probléma ma már a kivitelezési kockázatok csökkentése a lakásépítési projektek finanszírozása kapcsán.

A fintech cégek rugalmas szolgáltatásai jelölik ki a fejlesztések irányát

A fizetési szolgáltatások terén a fintech cégek már most versenytársai a hagyományos piaci szereplőknek, és a biztosítási és befektetési területeken is egyre attraktívabbá válnak. Ugyanakkor az emberek ma még jobban bíznak a bankokban.

A fintech cégek nyújtotta rugalmas szolgáltatások és megoldások jelölik ki azt az innovációs irányt, amelyet a pénzintézeteknek követniük kell, különösen a hitelkihelyezések felgyorsítása terén.

A banki ügyfelek többsége szereti és használja a digitális megoldásokat, az MNB pedig több módon is támogatja a fintech megoldások biztonságos terjedését a pénzügyi szektorban, természetesen a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. Fontos lenne a banki háttérfolyamatok digitalizálása és robotizálása. Az átutalásoknál a bankszektor nehezen veszi fel a versenyt a fintech cégekkel, mivel az utóbbiakat nem sújtja a tranzakciós illeték.

A fintech cégek szolgáltatásainak versenyképességéhez nagyban hozzájárul az is, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás – már ahol egyáltalán létezik – lényegesen lazább a bankokra vonatkozó előírásoknál.

Így viszont a működésük kockázata is lényegesen meghaladja a bankokét. Mindenképpen javasolható tehát a banki és a fintech-szabályozás összehangolása, azonos szintre hozása.

Élesedő versenyt hoz a pénzügyi szolgáltatások piacán 2020 tavaszán az azonnali fizetési rendszer életbelépése, amely olyan területeken is alternatívát kínál majd a készpénzes fizetéseknek, ahol ez ma még elképzelhetetlen. A kulcskérdés az átutalások biztonsága lesz, valamint az, hogy a kereskedelemben milyen hamar tud majd elterjedni az azonnali fizetés. Üdvözlendő, hogy az azonnali fizetési rendszer elindulásával egyidőben az MNB széles körű tájékoztató kampányt indít majd.

A tőkepiac finanszírozási szerepében jelentős tartalékok vannak

Hazánkban az elmúlt években a befektetési szolgáltatók számára a pénzügyi piacok szabályozásáról szóló uniós irányelv (MiFID II) hatálybalépése adta a legnagyobb felkészülési feladatot.A tőkepiac finanszírozási szerepében jelentős tartalékok vannak egész Európában, ugyanakkor az európai uniós szabályozás nem segíti a kis méretű tőkepiaccal rendelkező országokat.

A hazai vállalati kötvénypiac tekintetében nagy elmaradásban van Magyarország mind európai, mind regionális összehasonlításban.

A Növekedési Kötvényprogram (NKP) bővíti a vállalati kötvények piacának likviditását, ezzel javítja a monetáris transzmisszió hatékonyságát, hozzájárul a vállalatok egészségesebb forrásszerkezetének kialakulásához, és növeli a pénzügyi stabilitást, lehetőséget biztosítva a jegybank számára, hogy egy válság esetén közvetlenül, gyorsan és hatékonyan avatkozzék be a piaci folyamatokba.

A piaci szereplők véleménye szerint fontos, hogy a vállalati kötvények piaca hazánkban lendületet kapjon, aminek eléréséhez az NKP jó kezdeményezés: segíti a vállalatokat forrásbevonási szerkezetük diverzifikálásában, egyúttal felkészíti őket újabb finanszírozási lehetőségek feltárására.

A sikeres tőzsdefejlesztés alapja a lakosság növekvő pénzügyi vagyona

A hatékonyabb vállalati finanszírozás érdekében innovatív megoldásokra van szükség.

A Budapesti Értéktőzsde számításai szerint mintegy 300–400 tőzsdeképes cég működik ma Magyarországon.

Ezeknek a vállalatoknak tőkére van szükségük a növekedéshez. A sikeres tőzsdefejlesztés alapja lehet, hogy az elmúlt években csaknem 70 százalékkal nőtt a lakosság pénzügyi vagyona. Ugyanakkor továbbra is rendkívül alacsony a megtakarításokban a részvények aránya.

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó befektetési attitűd nem jellemző még Magyarországon: a környezettudatossággal szemben továbbra is csak a költségek és hozamok egyenlegét helyezik előtérbe a befektetők.

Egyes tőzsdei kibocsátók ugyanakkor már most is kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. További fontos cél lehet a „zöldkötvények” népszerűsítése is.

A strukturális alapok meghatározók maradnak

Az Európai Unió fontos lépések előtt áll 2019 őszén: döntenie kell az uniós intézmények új vezetőiről és a 2021–2027-es költségvetésről – méghozzá a brexit okozta bizonytalanságok közepette.

Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Egyesült Királyság bent maradjon az Európai Unióban, ugyanakkor a kormányzat felkészült a szigetország megállapodás nélküli távozására is.

Az Egyesült Királyság területén élő mintegy 150–200 ezer magyar, valamint a hazánkban élő 5–10 ezer brit állampolgár szerzett jogai egyik megoldás megvalósulása esetén sem sérülhetnek.

Az elmúlt öt évben mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Parlament működésében erősödött a föderalista szemlélet. Az elkövetkező években javulhat az együttműködés a magyar kormány és az uniós intézmények, különösen az új összetételű Európai Bizottság között, ugyanakkor egyes területeken számos konfrontációra kell felkészülni.

Sok a nyitott kérdés a bankunió és a monetáris unió vonatkozásában, a globális erőtérben pedig egyre több olyan jelenség van (így a digitalizáció, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biztonságpolitika és a migráció kérdése), amely az EU pozícióvesztésével járhat.

Az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívása a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről szóló vita, amely áthúzódhat a jövő év első felére is. Nem kérdés, hogy a strukturális és beruházási alapokra épülő kohéziós politika a jövőben is meghatározó lesz az EU politikái között. Ugyanakkor az Unió figyelme a közép- és kelet-európai országoktól dél felé fordult, egyrészt a déli tagállamok gyengébb gazdasági teljesítménye, másrészt a menekültválság nyomán. Az EU kohéziós politikájának a prioritása továbbra is az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés lesz. Fel kell készülni rá, hogy Magyarország helyzete a jelenlegihez képest jelentősen romlik majd, és a hazánkba érkező EU-támogatás a tíz évvel ezelőttinek akár a 60 százalékára is csökkenhet.

A konvergencia működése az európai integráció alapvető feltétele, ugyanakkor a válság óta a mediterrán tagállamok esetében a divergencia a jellemző. A konvergencia újjáélesztésének strukturális feltétele a teljes tényezőtermelékenység folyamatos és fenntartható javulása, a tudást és az intézményeket is átfogó innováció, valamint a társadalmi értékrendszer és a kultúra teljesítményalapú fordulata.

A strukturális konvergencia előrehaladásához az EU-ban és a tagállamokban mélyreható szerkezeti reformok szükségesek.