Több pénz a korrupció elleni küzdelemre Ukrajnában
HírekUkrajnában növelik a korrupció ellen küzdő állami szervezetek finanszírozását. Ám a lakosság nem igazán „hisz a könnyeknek”: a többség szinte teljesen reménytelennek látja a helyzetet. Az IMF pedig ki is számolta, mekkora kárt okoz az országnak a korrupció. Az e célra létrehozott három szervezet, a nemzeti korrupcióellenes ügynökség finanszírozása 11 százalékkal, a nemzeti korrupciómegelőzési ügynökségé13 százalékkal, a nemzeti vagyonhasznosítási ügynökségé 5 százalékkal emelkedik. Emellett jóval több pénz jut az állami nyomozó irodának, valamint a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsnak. Hogy a kolosszális ráfordítások meghozzák-e a várt áttörést a korrupcióellenes harcban, az még a jövő zenéje. Mindenesetre az ukránok döntő többsége úgy véli, hogy Kijev elvesztette a harcot a korrupcióval szemben.
Az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet – derült ki abból a felmérésből, amelyet két neves ukrán szociológiai intézet végzett el.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket a jelenlegi kijevi vezetés részéről. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki. A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek 60 százaléka szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék a bíróságokat, 42 százalék a parlamentet, 29,5 százalék az újonnan létrehozott korrupcióellenes szerveket, míg 25,5 százalék a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 17 százaléka ismerte el, hogy adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek, a megkérdezettek 14 százaléka nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Egy másik adat szerint az ukránok 38 százaléka közvetlenül találkozott a korrupcióval: kenőpénzt követeltek tőlük, vagy kénytelenek voltak kenőpénzt adni.
A korrupció elleni harc sikertelensége mély nyomokat hagy a gazdaságban: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Ukrajna éves GDP-jének a 2 százalékát falja fel a korrupció, miközben tavaly a GDP növekedési üteme mindössze 2 százalék volt, az infláció pedig meghaladta a 10 százalékot.
Lehangolóak a Transparency International által készített nemzetközi korrupciós lista Ukrajnára vonatkozó adatai is. Az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató 29 pont volt 100-ból 2016-ban. Ukrajna átlaga 24,58 pontot tett ki 1998- 2016 között, a mutató 2000-ben volt rekordalacsony szinten, 15 ponton. Az ország a maga 29 pontjával a vizsgált 176 ország közül a 131 –ik helyen áll, egy csoportban Kazahsztánnal, Oroszországgal, Nepállal és Iránnal.
A listát egyébként Dánia, Új-Zéland, Finnország és Svédország vezeti 90 pont körüli értékkel.