Tombol a kajszibarack szezon

Az EU legészakibb kajszibarack-termelő országaként hazánkban közel 5300 hektáron terem ez az igazán sokoldalúan felhasználható gyümölcs. Azt, hogy milyen és mekkora lesz a termés, minden évben a tavaszi fagyos napok száma határozza meg. Ebben az évben szerencsére nem érte jelentős fagykár a kajszit, ezért közel 26 000 tonna kajszi várható, ami nem számít rekordtermésnek, de a tavalyihoz képest megfelelő mennyiségű – fogalmaz Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Hozzáteszi, Magyarországon a kajszibarack nemesítése több mint 70 éves múltra tekint vissza és a mai napig jelentős szerepe van.

Tulajdonképpen egyfajta nemzeti kincs a tordasi fajtakísérleti állomás, amelyen közel 350 kajszifajtát tartanak fenn. Ezek vizsgálatainak eredményei a jövőben valós és hasznos információkat adhatnak a hazai kajszitermesztők számára, például a megfelelő fajtahasználat vonatkozásában.

– hangsúlyozza Győrffy Balázs.

Rengeteg magyar eredetű fajta van, melyek közül a legismertebbek talán a Gönci magyar kajszi, a Mandulakajszi és a Ceglédi óriás.

A kajszi melegkedvelő gyümölcs, amely tőlünk északabbra már nem is igen él meg. A kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Fényigényes, fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is él. A kajszi maga gömbölyű, kissé lapított, középbarázdával rendelkező, bársonyos héjú gyümölcs, megérve narancsos sárga, míg a naposabb oldalán pirosas színű. Vitamintartalma magas, A-, B- és C-vitaminban is bővelkedik.

Emellett ami a sportolóknak és sportosan élőknek fontos lehet, hogy jelentős rosttartalma miatt tápláló, ugyanakkor kalóriatartalma nem magas, tartalmaz magnéziumot, káliumot, és kitűnően hidratál is, hiszen 85%-a víz. Hazai körülmények között a nappali meleg és a hűvös éjszakák váltakozása miatt kiváló cukor-sav arány, valamint harmonikus ízek és finom zamatok alakulnak ki a gyümölcsben. A legízletesebb és a legegészségesebb, ha nyersen fogyasztjuk a kajszit, de számos felhasználási módja ismert: készülhet belőle leves, ivólé, köret húsok mellé, vagy eltehető télire aszalva, befőttként, bár a legnépszerűbb módja mindenképpen a lekvár.

Némelyik fajtának még a magbele is hasznosítható, például perszipán készül belőle a marcipán pótlására, de a barackmagolajat a szépségipar is alkalmazza. Fontos, hogy csak bizonyos fajták édes magja használható, a kesernyések nagy mennyiségben mérgezők lehetnek ciántartalmuk miatt.

Valter Attila, az Európai Friss Csapat program egyik sportoló nagykövete egy Bács-Kiskun megyei kajszitermelőt látogatott meg, hogy megismerkedjen a kajszibarackkal, és minél több érdekességet megtudjon a termesztésével kapcsolatban. Mint elmondta, sportolóként számára kiemelt jelentőségű az egészséges táplálkozás, hiszen a jól összeállított, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend akár a sportteljesítményt is befolyásolhatja.

Kujáni Lászlóné Olga kajszibarack- és meggytermelő először is azt tisztázta, hogy a kajszi, a kajszibarack és a sárgabarack valójában ugyanaz a gyümölcs. Egy gyümölcs három névvel és rengeteg fajtával. Egy ültetvényen belül is több fajtát célszerű telepíteni, ami a beporzás szempontjából is szükséges.

A szedésnél az a fontos, hogy a gyümölcs ép maradjon, ezért nem rázzuk a fáról a barackot, hanem speciális, zsebes kötényben gyűjtjük, és onnan rakjuk a ládákba, kosarakba. A tárolás során fontos, hogy kocsánnyal lefelé tartsuk a gyümölcsöt, mert így párolog el a szén-dioxid, és áll el tovább a gyümölcs

– meséli Kujáni Lászlóné, aki az Európai Friss Csapat legújabb videójában azt is elmondja Valter Attilának, hogy mi a finom magyar kajszi titka.

A videó, amelyben a magyar bajnok kerékpáros a kajszi titkait kutatja, elérhető a program közösségimédia-felületein: https://www.facebook.com/europaifrisscsapat/videos/575310620633745/.