Trend FM: Nem csak az oltásregisztrációnál hátrányos a lakcímnyilvántartás pontatlansága

Hírek2021. ápr. 28.Növekedés.hu

A mobiltelefonunk már azt is rögzíti, merre járunk, miről beszélgetünk és mit olvasunk. Egyáltalán nem túlzás tehát az államtól az, hogy elvárja, hogy bejelentsük a valós lakcímünket, tényleges tartózkodási helyünket a nyilvántartásba. A Trend FM műsora részletesen körbejárta a kérdést.

Az oltások szervezése kapcsán is szembesülhetett vele az ország, hogy az állami nyilvántartások nagymértékben pontatlanok. A Belügyminisztérium lakcímnyilvántartása, a TAJ számmal elérhető egészségügyi nyilvántartás adatai és a páciensek tényleges lakcíme akár három különböző cím is lehet. A megváltozott címek bejelentése az Állam felé kötelező, hiszen az a fennálló kötelezettségeink teljesítéséhez, de a jogaink gyakorlásához is szükséges. Az Állam szervei számára elérhetők kell, hogy legyünk (az oltás aktualitásán túl említhetők az országos és önkormányzati választások, az adófizetés, a tanúkénti idézés).

A Trend FM a kérdében interjút készített Bartók Györggyel, a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató helyettesével, és Bódizs Kornéllal, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnökével. A teljes interjút itt hallgathatják meg

Az elérhetőségeinkre nem csak a hatóságoknak van szüksége. Az adatok kiadásánál gyakran gondolunk a kéretlen reklámokra és egyéb nem kívánt megkeresésekre, mégis, akinek elsősorban szüksége van arra, hogy elérhető legyen, azok mi magunk vagyunk

– állapítja meg Dr. Bartók György a Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató helyettese.

Bartók György szerint a legjobb példával erre a követeléskezelők szolgálnak, akik elől gyakran bujkálnak az ügyfelek, nem ismerve fel, hogy a megkeresés az ő érdeküket is szolgálja.

A követeléskezelők világában az ügyfél elérése kiemelten fontos, de – a közvélekedéssel ellentétben – nem a bírósági eljárás indításához van a legnagyobb szükség az ügyfél címére, adataira. Az elsődleges behajtási eszköz valójában a kommunikáció, amelynek segítségével pénzügyi megoldásokat, kedvezményeket, megállapodási lehetőséget kínálnak, és amely minden esetben megelőzi a jogi eljárásokat.

Bódizs Kornél a MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetsége) elnöke szerint nincsenek arról hivatalos adatok, hogy az állampolgárok hány százaléka nem lakik a bejelentett címén. A követelésvásárló- és kezelő pénzügyi vállalkozások saját statisztikái azonban jó rálátást adnak erre a problémára, hiszen az együttesen több milliós ügyfélkör reprezentatív statisztikai adatokkal szolgál.

A MAKISZ adataiból – amelyet a tértivevényes levelek kézbesítési eredményeiből nyertünk 2020-ban és részben 2021-ben – arra a következtetésre jutunk, hogy a nem a lakcímükön lakó ügyfeleink száma igen magas – mondta Bódizs Kornél. A statisztikai becsléshez 50.000 darab, tértivevényes módon kiküldött levelet vettek alapul. Ebből mindössze 32.000 darabot, tehát alig több, mint a felét vették át. Sőt, az átvett levelek 47%-ában helyettes átvevő, meghatalmazott kezébe kerültek és nem a tényleges címzetthez. Az át nem vett levelek legnagyobb része – 27 százaléka - „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, amely jelenség nagyobbrészt az ügyfél érdektelenségét tükrözi, bizonyos hányadban azonban szintén elköltözött ügyfelet jelent. Az elköltözött és címzett ismeretlen jelzésű tértivevények több ezres számot, az összes kiküldött levél mintegy 10%-át teszik ki. A nem, vagy nem közvetlenül ügyfél által átvett levelek kapcsán azzal a feltételezéssel élünk, hogy a nem bejelentett lakcímen élő ügyfeleink aránya 30-40 % is lehet – állapítja meg Bódizs Kornél.

További részletek a Trend FM oldalán olvasható cikkben.