Túl nagy a technológiai cégek hatalma, és ez sérti a nagyhatalmak érdekeit
HírekA digitális adatok áramlásának térképén ma egyértelműen látszik az USA hegemóniája, de az erőviszonyok folyton változnak. Oroszország és Kína is erős játékosok. A semlegesnek indult és a közjót szolgáló világháló mára hatalmi eszköz lett. Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy e nyitott és hálózatalapú világban egy térség sikeressé váljon? Többek között erre a kérdésre keresték szakértők a választ a Pallas Athéné Könyvkiadó által szervezett online előadás során.
Amaël Cattaruzza, a Sorbonne Egyetem kutatója A digitális adatok geopolitikája című nemrég megjelent sikerkönyvéről beszélgetett Dr. Nyáry Gábor, digitális diplomácia szakértő, a Milton Friedman Egyetem oktatója; Dr. Szilágyi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi tanára és Szentgáli Edit, a Kossuth rádió gazdasági magazinjának szerkesztője, a beszélgetés moderátora egy online pódiumbeszélgetésen.
Szentgáli Edit kiemelte a könyv azon részét, amelyben az országokon és kormányokon átnyúló gigatechnológiai cégekről van szó, akik önálló szabályrendszerrel rendelkeznek, köztük a legismertebb a Google, Amazon, Facebook, Apple, Microsoft. Sokat lehet hallani öntörvényű szabályozásaikról. Hozzátette, izgalmas rész az is, hogy az országok miként próbálják visszavenni az adatok feletti önrendelkezést, miután felismerik, hogy az adatok feletti ellenőrzés milyen fontos, de érdekes az a fejezet is, amely azt taglalja, hogy milyen változásokat hozott a digitalizáció a hadviselés módjában vagy a terrorizmus feltérképezésében. Szerinte a könyv legfontosabb üzenete, hogy
soha ne fogadjuk el kritika nélkül a Big Data elemzésekből származó előrejelzéseket, megállapításokat, következtetéseket.
Dr. Szilágyi István elmondta, számára a kötet az információs szféra és a geopolitikai gondolkodás egymásra találását, egy új rendszerszemléletnek a kiindulási pontját jelentette. Az adatok geopolitikája egy olyan térben játszódik, amely tér úgy tűnhet, hogy nem kézzelfogható. A geopolitikában egészen a 20. század utolsó évtizedéig egy háromdimenziós térszemlélet uralkodott: ez a szárazföld, a tenger és a légitér fölötti ellenőrzéséért folyó küzdelmet jelentette.
Napjainkban ez már ötdimenziós térré vált: az egyik dimenziót az űrtér (aerospace) képviseli, az ötödik dimenzió pedig az információs szféra, azon belül a kibertér.
Utóbbival foglalkozik a könyv. „Számomra a könyv legfontosabb eleme maga a struktúra, de kiemelném még a digitális szuverenitás kérdését is.”
Dr. Nyáry Gábor szerint, ha egy dolgot kellene mondani, hogy mire emlékezzünk a könyvből, akkor azt mondaná, hogy a címére. A címében ugyanis minden benne van, ami fontos. Hozzátette, az első fejezetet emelné ki, ami bemutatja, egyáltalán mi az az adat: valami, amiről sokat beszélünk, és azt hisszük, hogy tudjuk mi az. Az adat a hatalomnak az alapja, gyökere – ezt mutatja be remek módon az első fejezet.
Azzal kapcsolatban, hogy a járvány adhat-e új lendületet ennek a folyamatnak, Dr. Szilágyi István elmondta, nőni fog a digitalizálódás szintje világszerte, de nem valószínű, hogy megváltoztatja a digitális téren fönnálló nemzetközi erőviszonyokat. Dr. Nyáry Gábor szerint, amit az elmúlt járványos évben tapasztalhattunk az bizonyság arra, hogy a meglévő folyamatok felerősödése az, aminek tanúi lehetünk.
A járvány nem hozott létre új dolgokat, nem változtatott a viszonyokon, hanem felgyorsított meglevő folyamatokat, elmélyített meglevő törésvonalakat.
Milyen képességeken múlik az, hogy ebben a hálózat alapú világban egy térség sikeressé váljon? Vajon ebben a digitalizációs világban sikeresek lehetnek-e azok a vállalatok, amelyek korábban sikeresek voltak mert birtokolták az olajat vagy a fémet, vagy az ásványkincseket, és így lettek nagyhatalom? Vajon meg tudják-e őrizni a pozíciójukat? Vagy éppen azok a más országok vagy térségek jönnek fel? Dr. Szilágyi István szerint ez adaptáció kérdése.
Svájcban nem volt olaj, vas, ásványkincs, de mégis egy vezető fejlett ország lett, amely állandóan meg tudja újítani önmagát.
Dr. Nyáry Gábor szerint egyáltalán nem biztos, hogy akik régen évtizedek, évszázadok óta az élen vannak, ezt megőrzik. Ugyanakkor ne higgyük azt, hogy a végtelenül elmaradott, kicsi, jelentéktelen, erőforrások nélküli országok egyik pillanatról a másikra a digitalizáció révén az élvonalba kerülhetnek. Ami fontos: az innováció és az oktatás. Három dolog van, amin áll vagy bukik minden: az első a pénz, a beruházás. Ebben Kína áll az élen. A második a szabályozás-képessége. Ebben az Európai Unió a nagyon erős. A harmadik a vállalkozási kultúra, a startup kultúra. Ebben az Egyesült Államok verhetetlen.
Tavaly decemberben fogadta el India az adatstratégiáját. Ebben az szerepel, hogy az indiai állampolgárok által generált adatok India nemzeti vagyonának részeit jelentik. Ennél jobban nehéz megfogalmazni azt, hogy hogyan tekint egy feltörekvő állam az adatokra.
Dr. Nyáry Gábor nem hiszi, hogy az ENSZ vagy akár az Európai Unió képes lesz hatékonyan szabályozni a közösségi oldalakat vagy hatékonyan visszavenni az óriás technológiai cégeknek a túlburjánzó hatalmát. Viszont ez sérteni kezdi a nagyhatalmak érdekeit, akik saját szuverén hatáskörükön belül nagyon komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. (A digitális adatok geopolitikája című kötet a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelent meg)
