Új 200 forintos érmét bocsátott ki az MNB Petőfi születésének évfordulójára

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott ünnepségen emellett egy különlegesen nagy méretű 30.000 Ft-os címletű ezüst emlékérmét és annak 7.500 Ft-os címletű színesfém változatát is megjelentette, tisztelegve Petőfi munkássága előtt. Az emlékérmék egyúttal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójára is utalnak. A különleges 200 Ft-os pénzérme 1 millió példányban kerül forgalomba, míg az ezüst emlékérmék hatezer, a színesfém változatok nyolcezer példányban verhetőek.

A 200 Ft-os érme megújult tematikai oldalát Szilos András iparművész, az emlékérmék előoldalát Kovács Zoltán szobrászművész, hátoldalát Horváth Andrea iparművész tervezte.

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából az MNB a 200 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát, valamint különlegesen nagy méretű 30.000 Ft-os címletű ezüst emlékérmét és annak 7.500 Ft-os címletű színesfém változatát bocsátja ki.

A kibocsátásra kerülő 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozatok névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 200 forintos érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott Lánchíd-ábrázolás helyett Barabás Miklós Petőfi Sándort ábrázoló portréjának rasztertechnikával megjelenített modern ábrázolása látható.

A gyöngysorszegélyen belül, bal oldalon fent, köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, jobb oldalon lent, vízszintesen a „2023” verési évszám olvasható. A portréábrázolástól balra, lent a Petőfi Sándor-emlékév hivatalos logójának – a védjegyoltalomra utaló jelzés nélküli – ábrázolása látható.

Az érme tematikai oldalát Szilos András iparművész tervezte. Az érme technikai paramétereiben megegyezik a készpénz-forgalomban használt 200 Ft-os bimetál érmékkel: Az érme külső része (körgyűrű) réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből, az érme belső része (mag) réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. Az érme külső átmérője 28,3 mm, a külső és belső rész találkozásánál az átmérő 17,9 mm. Az érme peremvastagsága 2 mm, súlya 9 gramm, széle szaggatottan recézett.

A bicentenárium alkalmából megjelenő 200 forintos forgalmi érme emlékváltozata 1 millió példányban készül. Az új érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd, az MNB a lakossági pénztárában címletváltást nem végez. 

Tekintettel az évforduló jelentőségére, az MNB „Petőfi Sándor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc” megnevezéssel 30.000 Ft névértékű ezüst és 7.500 Ft névértékű színesfém emlékérmét is kibocsát különlegesen nagy méretben. Az emlékérmék a bicentenárium mellett az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc kirobbanásának 175. évfordulójára is felhívják a figyelmet.

Elsődleges szerepük a méltó megemlékezés Petőfi Sándor irodalmi és forradalmi tevékenységéről, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. Az azonos tematikájú ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el.

A „Petőfi Sándor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc” emlékérmék Petőfi irodalmi és forradalmi tevékenységének összefonódását érzékeltetik. Az előlapon központi motívumként a Landerer és Heckenast nyomdájának nyomdagépe látható, amelyen a 12 pont mellett Petőfi egyik legismertebb művét, a Nemzeti dalt, a XIX. századi magyar költészet kiemelkedő alkotását is sokszorosították.

Az éremképből a peremet megszakítva fut ki a nyomdagép lapja, amelyen a szabad sajtó egyik első terméke, a Nemzeti dal első két versszaka olvasható. A peremre kifutó ábrázolás amellett, hogy igazi különlegesség, szemléletesen érzékelteti a költemény máig ható függetlenségi eszményét.

A nyomdagép ábrázolásába rejtve jelenik meg a forradalom kitörésének évére utaló 1848-as évszám. Az előoldalon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 30.000, illetve 7.500 FORINT értékjelzés, a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám, valamint az előoldalt tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye.

A „Petőfi Sándor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc” emlékérme hátlapján Petőfi kultikus irodalmi alakja kap főszerepet, a költő hitvallásaként is értelmezhető idézettel és az azt megerősítő motívumvilággal.

A hátlapon a „lánglelkű költő” portréjának Barabás Miklós 1846-os tusrajza alapján készült ábrázolása látható. A portrétól jobbra, két-két sorba tördelve a „PETŐFI SÁNDOR” felirat, valamint „A természet vadvirága” című költeményéből vett, kézírásos idézet – „A korláttalan természet Vadvirága vagyok én” – olvasható, melyet stílszerűen illusztrálnak a jobb szélt övező vadvirág-ábrázolások.

A hátlap bal szélén, köriratban Petőfi Sándor születésének és halálának évét jelölő 1823–1849 évszámok olvashatóak, a költő ruházatába rejtve pedig a hátlapot tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye látható.

Mindkét emlékérme átmérője 52,5 mm, széle recézett. A 30.000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a 7.500 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült.

A 77,76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: az ezüst érméből 6.000, míg a színesfém érméből 8.000 darab készíthető.