Új gázvezetékek erősítik Magyarország és régiónk ellátásbiztonságát  

Az energiaválságot megélő Európában újra virágkorukat élik azok az infrastruktúra-fejlesztési projektek, melyek a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt alternatív forrásokat jelentenek a régió számára.

A közelmúltban több olyan fejlesztés ért végső szakaszába, melyek az idei gázévvel már kereskedelmi üzembe tudtak lépni, és több új projekt megvalósítása is elindult. A megvalósult infrastruktúrafejlesztési projektek Magyarország és a kelet-közép-európai régió földgázellátás-biztonságára is kedvező hatást gyakorolnak.

Ságvári Pál szerint az elkészült új infrastruktúrák létrejötte azonban nem tekinthető a diverzifikációs fejlesztések végállomásának. Mint mondta, érzékelhetően megnőtt a már meglévő csővezetékek továbbfejlesztésére irányuló igény is, mint például a Transz-Adriai Vezeték (TAP) jelenleg évi 10 milliárd köbméteres kapacitásának tervezett megkétszerezése. Másrészt ismét lendületet kapott az Eastmed-csővezeték megépítése, mely arra lenne hivatott, hogy a kelet-földközi-tengeri térség mezőiről juttassa el a gázt Délkelet-Európába – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban három jelentős gázvezeték-fejlesztési projekt ért célba, amelyek hozzájárulnak a régiónk hálózatának fejlesztésén keresztül az ellátásbiztonságunk megerősítéséhez. Az új gázévvel kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő vezetékek, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszik, hogy a közép-kelet-európai régió, ezen belül is különösen Magyarország és a tengerparttal nem rendelkező más országok tovább diverzifikálják beszerzési útvonalaikat.

A befejezett vezetékfejlesztések:

• Interconnector Greece-Bulgaria (IGB): A görög-bolgár rendszerösszekötő vezeték sikeresen megkezdte kereskedelmi működését 2022. október 1-jén, az új gázév első napján. Az IGB 50 évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában. Az első földgázmennyiségeket a gáznap kezdetén a transzadriai gázvezetékből (TAP) továbbították a rendszerösszekötőn keresztül. Az IGB összeköti Görögország és Bulgária nemzeti gázszállító hálózatát Komotini és Sztara Zagora településeken. A teljes kapacitás, amellyel a gázvezeték megkezdte működését, évi 3 milliárd köbméter.
• A lengyel GAZ-SYSTEM által épített Baltic Pipe gázvezeték a gázév elejére szintén sikeresen megépült, és részleges kapacitással üzembe helyezték; a vezeték maximális tervezett kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Célja, hogy diverzifikálja Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait. A projekt közvetlen hozzáférést biztosít Lengyelország számára a norvég kontinentális talapzaton található gázforrásokhoz. A Lengyelország és Dánia közötti új rendszerösszekötő vezeték jelentősen növeli a gázpiac stabilitását, biztonságát és versenyképességét a régióban.
• Befejeződött a Lengyelország-Szlovákia gázvezeték építése is idén augusztus végén, így a Balti-tengert az Adriával összekötő észak-déli gázfolyosó utolsó hiányzó infrastruktúraeleme is a helyére került. A beruházásnak köszönhetően a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi Świnoujście és litvániai Klaipėda terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált, illetve a régió összes országa számára elérhetők immár a Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Kaukázusban található, illetve a norvégiai gázforrások is. Az új összekötővel 4,7 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé Szlovákia felé, míg 5,7 milliárd köbméter az ellenkező irányba – mindez tovább növeli a regionális ellátásbiztonságot. A fejlesztés Magyarország számára is lényeges, hiszen a vezeték üzembe helyezésével a kereskedők újabb alternatív földgázforrásokhoz férhetnek hozzá a meglévő HU-SK csővezetéken keresztül.