Újabb technikai probléma a kínai űrállomás építésénél

Az űrhajó, amelyet a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta juttatott volna fel, az április 29-én felküldött, kínai Tienho (Mennyei Harmónia) űrállomás központi kabinjához szállított volna ellátmányt. Az űrállomásra további tíz részletben tervezik felszállítani a laboratóriumnak helyet adó, két másik modult, felszereléseket, valamint a három tagból álló legénységet.

A Global Times kínai lap által megkérdezett Vang Ja-nan, az Aerospace Knowledge című kínai űrkutatási magazin főszerkesztője szerint a felbocsátás elhalasztása mögött egyebek mellett olyan ok állhat, hogy az űrhajó fedélzetén egyes rendszerek technikai státusza nem állt összhangban a várttal, így a kilövés biztonságának szavatolása érdekében módosításokat kellett elvégezni. Hozzátette: az űrkutatási küldetések során gyakoriak az ilyen jellegű halasztások. "Hacsak nem sürgősségi felbocsátásról van szó, a tudósok a világ minden részén többszörösen ellenőrzik a kilövés előtti státuszt, hogy meggyőződjenek arról, minden részlet megfelel az ideális beállításoknak" - nyilatkozta a lapnak.

Kínát az űrállomás főmoduljának felbocsátásakor bírálat érte amiatt, hogy hagyta ellenőrzés nélkül visszazuhanni a Föld légkörébe a modult szállító hordozórakétát. Május elején komoly aggodalmakat keltett, hogy az űrállomás első darabjait szállító egység irányítás és ellenőrzés nélkül körözött a föld körül. A rakéta megmaradt része kínai források szerint végül az Indiai-óceánban landolt a Maldív-szigetek környékén. 

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára. A kínai nemzeti űrhivatal szerdán tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven-1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró múlt hét végi, marsi landolásáról. Az űrszondával teljesíti Kínai az első Mars-misszióját.

A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.