Újrahasznosítható az AI-forradalom brutális e-hulladék tömege

Az már korábban is egyértelművé vált: az AI-boomnak óriási fizikai „lábnyoma” van, és a hulladékfeldolgozási kapacitás messze nincs még felkészülve erre a problémára. A Seattle-i székhelyi nonprofit szervezet, a BAN küldetése a globális környezeti egészség és igazságosság előmozdítása. A szervezet civil szakértői az elektronikai hulladékra összpontosítva olyan, egymással összefüggő szakpolitikai intézkedések, piaci megoldások és társadalmi bevonási stratégiák alkalmazásával foglalkoznak, amelyek rendszerszintű változást idéznek elő. A szakértők friss felmérésükben aggasztó adatokat és előrejelzéseket közöltek.

Számításaik szerint 2050-re 31-46 millió tonna elektronikus hulladék keletkezhet évente egyedül az AI-adatközpontokból.

2022-ben 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett, ennek 22,3%-át dokumentáltan gyűjtötték be és hasznosították újra szabályos keretek között, miközben vannak tartós tárolás alatt álló, vagy kommunális hulladékba kerülő eszközök és alkatrészek is. A hulladék egy jelentős része ugyanakkor végül kétes hátterű, „nemhivatalos” gyűjtési csatornákba kerül, ahol az eszközök elégetése vagy elásása során a környezet mérgező anyagokkal – például ólommal és krómmal – súlyosan szennyeződik.

A fenyegető helyzet romboló hatásait ugyanakkor enyhíteni lehet, erre hívja fel a figyelmet Platz Arnold, az e-hulladékból ismét nyersanyagot kinyerő, a Heves megyei Petőfibányán üzemelő General Future Holding alapítója. Az „urban mining” vállalat szakemberei bontott IT- és hálózati elektronikát, áramköri lapokat és kábelt dolgoznak fel, gépi látással támogatott válogatással.

A kábelből és az áramköri lapból működő gépsoron például rézport állítanak elő, a technológiai vállalat elektronikai hulladékból nyer vissza aranyat, nemesfémeket és más kritikus nyersanyagokat.

A cég saját előfeldolgozó üzemmel rendelkezik; eddig mintegy 50 millió kg elektronikai hulladék begyűjtésével, feldolgozásával több mint 2000 lezárt konténeres tranzakcióban vett részt.

Természetesen az AI által termelt elektronikus hulladék újrahasznosításában is szerepet kap maga a mesterséges intelligencia. Az üzemben több olyan, dolgozókat támogató AI-folyamat működik, amely segíti a gyorsabb és pontosabb felismerést, az anyagok azonosítását és a megfelelő feldolgozási döntések meghozatalát.

Az AI az emberi tapasztalatot egészíti ki olyan elemző- és felismerőképességgel, amely pusztán kézi munkával vagy hagyományos technológiával nem lenne elérhető.

Ez azért különösen fontos, mert az elektronikai hulladék rendkívül összetett és folyamatosan változó anyagáram. Sok olyan waste stream létezik, amelyet korábban emberi válogatással és hagyományos gépekkel nem lehetett megfelelő pontossággal vagy gazdaságosan feldolgozni. Emiatt az értékes fémek egy része elveszett, vagy a hulladék alacsonyabb értékű, esetenként környezetterhelő feldolgozási útvonalra került. Sok piaci szereplőnél ez ma is így történik. A GFH technológiája ezeket a korábban nehezen hasznosítható anyagáramokat teszi gazdaságosan feldolgozhatóvá

– mutat rá Platz Arnold, aki azt is hangsúlyozza, Magyarország földrajzilag ideális logisztikai csomópont Európa, a Balkán, a Közel-Kelet és részben Észak-Afrika között. Sokkal közelebb található az európai hulladék keletkezési helyeihez, mint a hagyományos ázsiai feldolgozóközpontok, ezért jelentősen rövidebb szállítási útvonalakra, gyorsabb feldolgozásra ad lehetőséget és kisebb logisztikai kitettséggel is rendelkezik. A jelenlegi rendszerben bizonyos anyagáramok akár 100 napot is utazhatnak ázsiai kohókig, miközben Magyarországról regionális szinten jóval gyorsabban kiszolgálható az európai piac.