Egyre több európai ország ér el látványos eredményeket az újrahasznosítás terén

Az Eurostat adatai szerint az EU 2023-ban csaknem 80 millió tonna csomagolási hulladékot termelt, amely fejenként 177,8 kg-nak felel meg. Ez ugyan 8,7 kg-os csökkenés 2022-höz képest, de 21,2 kg-os növekedés 2013-hoz képest.

A „csomagolási hulladék” minden olyan anyagot magában foglal, amelyet áruk tárolására, szállítására, kézbesítésére vagy bemutatására használnak.

Ide tartoznak például az üvegpalackok, műanyag edények, alumíniumdobozok, élelmiszer-csomagolások, fa raklapok és hordók is.

Az összes csomagolási hulladék 40,4 százaléka papírból és kartonból származott. Ezt követte a műanyag (19,8 százalék), az üveg (18,8 százalék), a fa (15,8 százalék), a fém (4,9 százalék) és az „egyéb csomagolás” (0,2 százalék).

Kik a leghatékonyabbak?

2023-ban hét EU-tagállam már teljesítette a 2030-as célkitűzést, miszerint az összes csomagolási hulladék legalább 70 százalékát újrahasznosítani kell.

Belgium az élen jár az újrahasznosításban, 79,7 százalékos aránnyal.

A második helyen Hollandia áll 75,8 százalékos újrahasznosítási aránnyal, majd Olaszország (75,6 százalék), Csehország (74,8 százalék), Szlovénia (73,6 százalék), Szlovákia (71,9 százalék) és Spanyolország (70,5 százalék) következik.

A 2030-as célokhoz képest azonban jelentős lemaradásban volt Románia, 2023-ban a csomagolási hulladékok mindössze 37,3 százalékát hasznosította újra.

Az Európai Parlament szerint az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országok általában alacsonyabb újrahasznosítási arányt érnek el, mivel a hatékony és gazdaságilag is életképes hulladékkezelési rendszerek kiépítése továbbra is komoly kihívást jelent számukra.

Miért fontos a hulladékcsökkentés?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a hulladék negatív hatással lehet az emberi egészségre és a környezetre is. A hulladékégetés a légszennyezés növekedéséhez vezet, míg a növekvő szemétlerakók szennyezhetik a talajt és a vizeket.

Összességében az EU lassú javulást mutat az újrahasznosítás és a hulladéklerakás csökkentése terén. A hulladékgazdálkodási célok elérése azonban továbbra is jelentős erőfeszítéseket igényel. A nem újrahasznosítható termékeket fokozatosan ki kell vonni a forgalomból, és a hulladékot külön kell gyűjteni, hogy újrahasznosítható legyen.

Európában tehát több ország is látványos eredményeket ér el a hulladékgazdálkodásban - de nem csak itt látszanak biztató jelek. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a műanyagszennyezés akár több mint 95 százalékkal is csökkenhet Délkelet- és Kelet-Ázsiában 2050-re.

A térség országai kulcsszerepet játszanak a műanyagszennyezés globális visszaszorításában, tekintettel a térség jelentős gazdasági súlyára, a műanyag-ellátási láncokban betöltött stratégiai szerepére és a gyorsan növekvő műanyagkeresletre.