V4 pénzügyminiszterek: Közös cél a digitális nagyvállalatok tisztességes adózása

Közös sajtótájékoztatójuk elején Varga Mihály pénzügyminiszter, Igor Matovič, Szlovákia pénzügyminisztere, Alena Schillerová, Csehország pénzügyminisztere, és Tadeusz Kościński, Lengyelország pénzügyminisztere aláírtak egy közös deklarációt, amely a fő gazdasági célokat foglalja össze.

A Recharging Europe nevű program fő célja

• a gazdasági újraindítása,
• a biztonság,
• a V4-csoportnak határozott hangja legyen az európai döntéshozatalban.

Varga Mihály a sajtótájékoztatón kiemelte:

a koronavírus-járvány alatt a V4-eknél az EU-hoz képest kisebb, 4,6 százalékos volt a visszaesés, idén pedig az uniós átlagnál gyorsabbnak bizonyul a gazdasági helyreállás. A V4 országok együttes kereskedelme kétszerese a német-francia áruforgalomnak, és háromszorosa a német-olasz relációnak.

Varga Mihály pénzügyminiszter a visegrádi országok pénzügyminisztereinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón a Pesti Vigadóban 2021. szeptember 30-án.
MTI/Kovács Attila

Hangsúlyozta:

a V4-ek gyors gazdasági növekedése is mutatja, hogy az európai gazdaság nem lehet sikeres a V4 országok nélkül.

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság idén 6-6,5 százalékkal bővülhet, így a gyermekes munkavállalóknak visszafizetjük az szja-t.

A V4-es célokról szólva kifejtette:

folytatjuk a gazdaságaink újranyitását, és fenntartjuk az uniós gazdasági növekedésnél gyorsabb növekedést, valamint továbbra is együttműködünk a határaink védelmében.

Határvédelem, uniós források

Eddig 590 milliárd forintot fordított 2015 óta Magyarország a határok védelmére, és a kerítés megépítésére, ebből csak egy százaléknyi részt finanszírozott az EU – mondta el Varga Mihály, aki hangsúlyozta: az Uniótól nagyobb segítséget várnak el a V4-ek a határvédelem kapcsán.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta:

a devizakibocsátás célja az volt, hogy ne veszítsünk időt a fejlesztések terén, mivel még nem zárultak le a tárgyalások az EU-val a helyreállítási alapról.

Reményét fejezte ki, hogy nemsokára tető alá hozzák a megállapodást.

A V4-ek előtt álló főbb kihívásokról elmondta, hogy a legfontosabb feladat most valamennyi tagállam számára a gazdaság újraindítása.

Az eddigi adatok biztatóak, alacsonyra zár vissza a munkanélküliségi mutató, és – a gazdaság élénkítése mellett - az adósságszintet nem engedjük olyan magasra, ami veszélyeztetné a következő generációkat.

Adózás

Igor Matovič szlovák pénzügyminiszter egészséges cégekhez hasonlította a V4-eket, amelyek erősödve jöhetnek ki a válságból. Elmondta:

túléltük ezt a válságot, és jobban éltük túl, mint sokan mások Európában, ezért is van értelme, más tagállamokat is inspirálhatunk az EU-ban, és mintaként szolgálhatunk mások számára.

Szlovákia számára nagyon fontos adózási kérdésnek nevezte, hogy a digitális területen dolgozó nagyvállalatok fair módon adózzanak, ne csak egy-egy, általuk kiválasztott országban.

- Kulcskérdés a V4-ek számára a korrupció elleni küzdelem, és az adóelkerülés elleni küzdelem – mondta a szlovák pénzügyminiszter.

Alena Schillerova cseh pénzügyminiszter hangsúlyozta: az erős visegrádi államok közösen jobban tudnak fellépni és érdekeiket képviselni az EU-ban.

Közös célként nevezte meg az adóelkerülés csökkentését, a fekete gazdaság fehérítését, és az uniós helyreállítási alapból a pénzek lehívását.

- A digitális gazdaság adóztatása már régóta Csehország érdeke, mert ezek a vállalatok nem ott adóznak, ahol a tevékenység zajlik – hangsúlyozta a cseh pénzügyminiszter-asszony.

Mint mondta, az uniós helyreállítási alapból nemrég a 123 milliárd korona uniós támogatás első részét már megkapták, ami különösen fontos, hogy a GDP egyharmadát jelentő ipart és a környezetvédelmet támogathassák.

Tadeusz Kościński lengyel pénzügyminiszter kiemelte:

igazságos adórendet szeretnének a digitális nagyvállalatok számára is.

Kiemelte, hogy közös cél, hogy mindegyik V4 állam kapjon a helyreállítási alapból.

Infláció

Az inflációval kapcsolatos problémákról Shillerova elmondta: a cseh kormány energiacsekkeket készít a növekvő energiaárak miatt a leginkább rászoruló családok számára.

A szlovák pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy remélhetőleg csak átmeneti lesz a drágulás, melyet a magasabb energiaárak és az elhalasztott vásárlások hajtanak fel. Cseh kollégája elmondta, hogy nem ért egyet a cseh kamatemelésekkel, mert az infláció magától vissza fog állni idővel.

(A cseh jegybank ma 0,75 százalékról 1,5 százalékra emelte az alapkamatot, ami jóval nagyobb az elemzői várakozásoknál. A pandémia kitörése előtt, 2020 februárjában, 2,25 százalék volt a cseh jegybanki alapkamat.)

A lengyel pénzügyminiszter kiemelte, hogy

a kamatemelés a monetáris politikára tartozik, és reményét fejezte ki, hogy az infláció visszatér jövőre a 3-3,5 százalékos tartományba.

Varga Mihály egyetértett abban, hogy az infláció jelentős része importált, főleg a magasabb energiaárak állnak a háttérben.

Kiemelte, hogy idén nyugdíjprémiumot és -kompenzációt is kapnak novemberben a nyugdíjasok.

Az uniós források lehívásáról elmondta: a magyar kormány időben leadta a helyreállítási tervét, melyet eredetileg júniusban el kellett volna fogadni, ez csúszott később szeptember végére, ami szintén nem valósult meg.

Hozzátette: jüanban denominált zöld panda kötvényt bocsátanak ki a hazai zöld fejlesztések segítésére.