Válogatás az MKT Munkaügyi Szakosztályának publikációiból

Artner Annamária tudományos főmunkatárs, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet, a Munkaügyi Szakosztály elnökségi tagja:

Technikai haladás és munka – történelmi és globális megközelítésben

A cikk a technikai haladás munkaerőpiacra gyakorolt hatásával foglalkozik a főáramú megközelítéstől némiképpen eltérően, történelmi és globális perspektívából. Először röviden áttekinti az eddigi technikai és ipari forradalmakat a munkára gyakorolt hatásuk szempontjából, majd a technika és a társadalmi viszonyok összefüggését tárgyalja. Megvizsgál néhány közkézen forgó félreértést és pontatlanságot a termelékenységnövekedés és a piaci konkurenciaharc, az automatizáció és a termeléskitelepítés, valamint a technológiai fejlődés és a munkaerő-piaci feszültségek viszonyával kapcsolatban, s végül az oktatás társadalmi funkciójáról is szól. (Köz-gazdaság 2019/4.)
http://retp.eu/index.php/retp/article/view/223/192

Technikai haladás és munka – történelmi és globális megközelítésben
A Köz-Gazdaság 2019/4-es számában jelent meg Artner Annamária tanulmánya a technikai haladásról. A szerzővel interjú készült a tanulmánya alapján.
http://fejlodesgazdasagtan.hu/2020/05/20/technikai-haladas-es-munka-tortenelmi-es-globalis-megkozelitesben-interju-artner-annamariaval/

Munkaerőpiaci és szociális helyzet Magyarországon – Európai Tükörben

A cikk a magyarországi munkaerőpiac jellemzőinek és az azzal szorosan öszszefüggő szociális mutatóknak az alakulását vizsgálja az elmúlt bő évtizedben egyrészt az Európai Unió egésze, másrészt a közép- és kelet-európai tagországok viszonylatában. Megállapítja, hogy a fenti két aspektusban az utóbbi években megfigyelhető javuló tendenciák regionális sajátosságok, a magyar teljesítmény ebből nem lóg ki, sőt például a bérek vagy a termelékenység tekintetében attól elmarad. A jövedelemegyenlőtlenségek növekedését illetően ugyanakkor az élvonalban vagyunk. (Új Munkaügyi Szemle 2020/1.)
https://www.metropolitan.hu/upload/55db81e80ec5728a0c261e0aaf40435eb874d08c.pdf#page=3

Bérfelzárkózás Magyarországon: hipotézis vagy jól működő stratégia?

Az elmúlt években Magyarországon számos kedvező munkaerő-piaci tendencia bontakozott ki, teret adva a munkanélküliség csökkenésének, diverzifikáltabb álláslehetőségek megteremtésének, valamint a munkabérek növekedésének. Azonban felmerül a kérdés, hogy vajon közép-, illetve hosszú távon tetten érhető-e bérfelzárkózás hazánkban az Európai Unió fejlett tagállamaihoz vagy pedig szűkebben vizsgálódva, a kelet-közép-európai régió gyorsabban fejlődő országaihoz képest. Jelen tanulmány négy álláspont ütköztetésével és az ezekhez fűzött kiegészítésekkel tesz kísérletet a bérnövekedési tendenciák elemzésére, valamint legfőbb tényezőinek feltárására. Beszélhetünk-e magyar bérkonvergenciáról az elmúlt két évtizedben? A szerzők számos statisztikai elemzés után arra a következtetésre jutnak, hogy a felzárkózás egyelőre még várat magára, több tekintetben inkább a leszakadás fenyeget. (Társszerzők: Sőreg Ádám Pál és Sőreg Krisztina. Munkaügyi Szemle 2019. 5. szám)
http://www.munkaugyiszemle.hu/berfelzarkozas-magyarorszagon-hipotezis-vagy-jol-mukodo-strategia-0

A technológiai változások és a munka

A technológia változásokkal együtt változik a munka világa is. Kérdés azonban, milyen ütemben bontakoznak ki e változások és mennyiben tulajdoníthatók pusztán a termelési technika fejlődésének. Egyáltalán, mi határozza meg a technika fejlődését és alkalmazásának módját korunk globális kapitalizmusában? Tényleg a béreken múlik a piaci kereslet és a gazdasági növekedés? Hogyan függ össze a fejlett technológiák terjedése és a szegény országok munkaerőpiaca? Képes-e elpusztítani a technológiai fejlődés a bérmunkarendszert? És még egyéb izgalmas kérdések is terítékre kerülnek a tanulmányban, beleértve, hogy mi köze van Marxnak a prekariátushoz. (Munkaügyi Szemle 2019. 4. szám)
http://www.munkaugyiszemle.hu/technologiai-valtozasok-es-munka

Bagó József vezető kormányfőtanácsos, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály, a Munkaügyi Szakosztály elnöke:

A „jó állam” és a foglalkoztatás

Az Állami Számvevőszék elemzést jelentetett meg „A közszféra teljesítménymérése – Nemzeti és Ágazati Stratégiák értékelése” címmel, amely szakmai keretként támaszkodik a „jó állam” fogalomra. A cikk vázlatosan áttekinti a „jó állam” átvilágítási szempontjait, majd az elemzés nézőpontját tükrözteti az elvi szempontokkal. Végül röviden bemutatja az értékelés foglalkoztatási elemeit, azaz a befektetés-ösztönzésre és a közfoglalkoztatásra vonatkozó megállapításokat, továbbá az utóbbihoz megjegyzéseket is fűz. (MunkaügyiSzemle.hu, 2020. július)
http://www.munkaugyiszemle.hu/jo-allam-es-foglalkoztatas

Járvány és munka

A koronavírus járvánnyal érintett országok száma 2020. június közepén elérte a 188-at. A közbeszéd központjába a járvány leküzdése és a károk helyrehozása került. A regisztrált betegek száma globálisan már elérte a 7,9 millió főt. A szakértői körben erősödő igény megismerni a járvány munkaerőpiaci hatásait. A cikk a járvány már láthatóvá vált, e témakörben releváns hatásait összegzi, ugyancsak áttekinti a már megismert munkaerőpiaci beavatkozásokat, végezetül javaslatot tesz további intervenciókra. (Új Munkaügyi Szemle 2020. 3. szám)
https://www.metropolitan.hu/upload/f11f12de27b440ed2c6c5f287cc435f74800496b.pdf

A munka a koronavírus után

A koronavírus-járvánnyal érintett országok száma 2020. április elején elérte a 181-et. A közbeszéd központjába a járvány leküzdése és a károk helyrehozása került. A gyógyult betegek száma már elérte a 211 ezer főt. Szakértői körben erősödő igény időben felkészülni a koronavírus utáni helyzetre. A jegyzet a munka világára fókuszáltan fogalmaz meg gondolatokat – a múlt és a jelen folyamatainak rövid áttekintése, kivetítése révén. (MunkaügyiSzemle.hu, 2020. március)
http://www.munkaugyiszemle.hu/munka-koronavirus-utan

Az elmúlt három évtized emlékezete – recenzió

Az egyik hazai könyvkiadó +- 30 (Esszék a közelmúltról és a közeljövőről) címmel kötetet jelentetett meg. A tizenkét írás központi kérdései: Hogyan értékeljük a világ és a hazánk elmúlt három évtizedét? Milyen tanulságai vannak ennek az időszaknak? Magunkra, társadalmi szerepünkre nézve milyen következtetéseket vonunk le ezekből? Hogyan látjuk a jövőt? Milyennek szeretnénk a jövőt? A jegyzet reflexiókat fűz a kötethez, továbbá annak munkaerőpiaccal kapcsolatos néhány gondolatát ismerteti. (Munkaügyi Szemle Online 2020. január)
http://www.munkaugyiszemle.hu/az-elmult-harom-evtized-emlekezete

A munka 2050-ben – recenzió

Yuval Noah Harari történész a XXI. század közepére a munkát egy hármas térben tudja elképzelni, melynek elemei a technológiai változások, a társadalom állandó változása, haladni akarása, továbbá az aktuális állami berendezkedések biztonságra törekvése. Teendőink, hogy a régi munkák ne vesszenek el, hogy elegendő új munkát hozzunk létre, továbbá cselekvési irányok kidolgozása arra az esetre, ha az eltűnő munkák száma – minden erőfeszítésünk ellenére – jelentősen meghaladja a létrejövőkét. A jegyzet az ismert tudós nemrég megjelent, harmadik könyvének munkára vonatkozó főbb gondolatait ismerteti, s egészíti ki reflexiókkal. (Munkaügyi Szemle 2019. 6. szám)
http://www.munkaugyiszemle.hu/munka-2050-ben-1

Boda György managing partner, Boda & Partners Kft., a Munkaügyi Szakosztály elnökségi tagja:

Mosolygörbe: csapda vagy lehetőség?

Magyarországon – mint a világ számos országában – az ellátási lánc elején (upstream fázis) és végén (downstream fázis) a termelésnek lényegesen magasabb a hozzáadott érték tartalma, mint a gyártásé (manufacturing). Ugyanakkor a magyar hozzáadott érték zömét a gyártási ágazatok termelik. Ha a gyártásban nincs különösebb hazai kiválóság, akkor ez a termelési struktúra a GDP potenciális növekedését lassítja. Ezt vagy az upstream és downstream ágazatok súlyának növelésével, vagy egy gyártási kiválósággal lehet ellensúlyozni. Ez azonban feltételezi egy lényegesen fejlettebb munkaerő- és tőkeállomány kialakítását. (Új Munkaügyi Szemle 2020/2.)
https://www.metropolitan.hu/upload/ee09e78b38c431776be92f7d530e8fa7cb72b211.pdf

Ignits Györgyi osztályvezető, Belügyminisztérium, Statisztikai, Elemzési és Adatszolgáltatási Osztály, a Munkaügyi Szakosztály elnökségi tagja:

A versenyképesség foglalkoztatási feltételei – konferencia-összefoglaló

Az 57. Közgazdász Vándorgyűlésen, Nyíregyházán 2019. szeptember 6-án a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya a versenyképesség foglalkoztatási feltételeiről rendezett szekcióülést. Az ülés témája szorosan kapcsolódott a délelőtti programhoz, mely során szó esett például az „olcsó és végtelen” munkaerő korszakának végét követő új foglalkoztatási kihívásokról, valamint a technológiai és a digitális fejlődés jelentette lehetőségekről, illetve veszélyekről. Több előadó vázolta a környező országok munkaerő-piaci helyzetét, továbbá bemutatásra kerültek a hazai munkapiac átrendeződőnek tűnő, azonban továbbra is jelentős regionális különbségei. (Munkaügyi Szemle Online 2019. szeptember) http://www.munkaugyiszemle.hu/versenykepesseg-foglalkoztatasi-feltetelei