Változtak a munkaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályok

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok ott kötelezőek: 

• ahol a munkáltató úgy dönt, hogy munkavállalói számára ezt kötelezővé teszi, vagy
• külön jogszabály ezek elvégzését előírja.

Időközben egyes - de nem teljeskörű - ágazatokat érintő minisztériumi szintű rendeletek is  hatályba léptek, melyek tételesen felsorolják azokat az expozíciós, munkahelyi körülményeket,  ahol a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése továbbra is egyértelműen kötelező.

A külön jogszabály alatt nem csak az ágazati  miniszterek által most kiadott rendeletek, hanem mindazon hatályos jogszabály értendő (jelenleg nagyságrendileg 30 körüli), ami a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzését  előírja. 

A fenti változásoktól függetlenül ugyanakkor:  

• a munkáltató (2024. szeptember 1-jét követően is) kötelezett minden munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítására (Mvt. 58.§) ● a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50.§) 
• a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha „annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészségének fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,  illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti 

Fontos kiemelni, hogy

azokban a munkakörökben, ahol külön ágazati jogszabály nem kerül  kiadásra, illetve a munkáltató nem rendeli el ezen vizsgálatokat, a munkáltató döntési  kompetenciájába tartozik majd annak elbírálása, megítélése, hogy az Mvt. 49.§ (1)  bekezdésében, illetve az Mvt. 50.§-ban előírt kötelezettségek, feltételek teljesülnek-e. Mindez  jelentősen előtérbe helyezi a munkáltatói felelősségnek a kérdését. 

Orvos szakmai, ellátás szervezési szempontból, de nem jogalkalmazói szemszögből az alábbi  gondolatokat érdemes továbbá megfontolni: 

• képernyő előtti, fokozott pszichés megterheléssel járó munkavégzés és az ülőmunka is jelentős ergonómiai kockázatnak, valamint a pszichés és pszichoszociális tényezők kockázatának teszi ki a munkavállalót 
• fizikai aktivitás hiánya, ülő testhelyzet miatti elhízás, metabolikus szindróma, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szív és érrendszeri megbetegedések, alsó végtagok visszérbetegsége, mélyvénás trombózis, daganatos megbetegedések  kialakulásának kockázata fokozódik (emlő, petefészek, prosztata, vese daganatok) 
• nem megfelelő vagy kedvezőtlen ergonómiai tényezők esetén a váz- izomrendszeri és perifériás idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázata nő
• a folyamatos képernyő fixáció, a csökkent pislogás szám a szemizmok folyamatos összehúzódása és a könnyfilm csökkenése fájdalmat, olvasási nehézséget, égő, szárazság érzést okozhat, hosszú távon a szem károsodását okozhatja  
• az adminisztratív munkavállalók kb. 7%-a olyan krónikus betegségben szenved, amely folyamatos kontroll vizsgálatokat és terápiát igényel. Az aktív munkavállalói réteg számára a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás egy helyben hozzáférhető szolgáltatást jelent a  krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalói réteg számára állapotuk ellenőrzése,  receptekkel való ellátásuk szempontjából 
• a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok jelentős szerepet vállalnak a munkahelyi prevenciós tevékenységben, az irodai munkavállalók védőoltásokkal való ellátásában ● becslésünk szerint a nagyságrendileg 1 millió irodai munkavállaló 3%-a munkavégzés

céljából céges gépjárművet vezet, és ezen személyek évenkénti alkalmassági vizsgálata  mellett a gépjárművezetői engedély alkalmasságának az elbírálása is a foglalkozás egészségügyi szolgálatok feladatkörébe tartozik