Varga Mihály: Nem lehet gyors visszapattanásra számítani a gazdaságban

Most sokkal jobb állapotban érte a magyar gazdaságot válság, mint 2008-ban, akkor ugyanis a munkaerőpiac és a lakossági, illetve a deviza-eladósodottság is sokkal rosszabb állapotban volt - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a vándorgyűlés második napján tartott előadásában.

Mint elmondta, Európa több országában idén már az első negyedvben visszaesés volt, addig a magyar gazdaság 2 százalékal még tudott növekedni.
A második negyedévben a magyar visszaesés mértéke (13,5%) kissé volt csak enyhébb, mint az Európai Unió átlaga (13,9%), nagyon fontos látni, hogy a német gazdaság 11,3, az USA 9,1 és Japán pedig 10 százalékkal esett vissza.

A tárcavezető hangsúlyozta: áprilisban érhette el mélypontját a magyar gazdaság, ekkor az ipari termelés 36 szzalékkal zsugorodott az előző évhez képest.

Varga Mihály kiemelte, hogy sajnos nem számíthatunk gyors visszapattanásra, a heti adatok szerint a vissszaépülés üteme lelassult, ami annak köszönhető, hogy túl nagy mértékben függünk az autóipartól és a szolgáltatási szektortól. A korábbi előnyeink most a hátrányunkká váltak - fogalmazott Varga Mihály.

A vendéglátásról szólva elmondta, hogy idén 8-10 százalékkal csökkenhet, főleg a fővárosi vendéglátás került most bajba, mert túlságosan is a külföldi turizmusra épülz. A a fővárosi szállodaipar is nehéz időszak előtt áll.

Fontos eredménynek nevezte, hogy a munkanélküliek száma csökkent az elmúlt hónapokban, és augusztusban már elérte a válság előtti szintet.

Idén év végén 76-78 százalékra emelkedhet az államadósság, az államháztartási hiány pedig 7-9 százalékos lehet, idén 1400 milliárdos bevételkieséssel számolnak. Mint mondta, 5-6 évet lépünk vissza az államadósság csökkentésében.

A fiskális pozíciónkat kordában tartjuk, miközben a lakosság egyre nagyobb mértékben vállal szerepet az államadósság finanszírozásában, a MÁP Pluszban már közel 4700 milliárd forint van, ami mutatja, hogy a lakosság változatlanul tud megtakarítani.

A kárenyhítő, gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hazai csomagok mérete elérte a tavalyi GDP 20 százalékát. A gazdaságvédelmi akcióterv pedig a GDP 3,7 százalékát teszi ki, amivel jelentősen tudta fékezni a visszaesés ütemét.

A gazdaságvédelmi alap 2485 milliárd forintjából 2126-ot már kifizetett a kormány, és 359 milliárd kifizetése jelenleg már folyamatban van - számolt be róla a tárcavezető.

Az uniós forrásokból több mint 400 milliárd forintot csoportosított át a kormány gazdaságvédelmi és válságkezelő intézkedésekre, ennek az összegnek a zöme vissza nem térítendő forrás. Emellett megemelték a Nagyvállalati Beruházási Támogatás keretét évi 15-ről 40 milliárd forintra.

A vírus nyomán kialakult helyzettel egyelőre tovább kell élnünk, egészen addig, amíg az oltóanyagot meg nem találják és a tömeges oltások meg nem kezdődnek - fogalmazott Varga Mihály.

A gazdasági visszaépülésről szólva kiemelte, hogy Magyarország továbbra is vonzó termelési és befektetési célpont marad a költségelőnye miatt, ebben nagy szerepet játszik, hogy továbbra is nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa. Az iparűzési adót azonban a jövőben vélhetően csökkenteni kell majd, hogy a települések megőrizhessék a versenyképességüket.

A várható kihívásokról szólva kitért arra, hogy a kulcsidőszak 2021. második negyedéve lehet a kilábalás szempontjából. A költségelőnyünk miatt nálunk futtathatják fel hamarabb a termelést a külföldi tulajdonú nagyvállalatok, és a járványhelyzet miatt több ágazatban is üzleti modellváltásra lesz szükség a vállalatoknál. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy a szélesedő különbségek mérsékléséért a lehető legtöbbet kell megtenni.