Versenyképességi fordulatra van szükség

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019-2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség.

A Dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett évnyitó rendezvényen a jegybank elnöke kiemelte: két út áll az ország előtt, az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába.

Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta Magyarország 12 makrogazdasági fordulatot hajtott végre, melyek közül a legjelentősebb a fiskális, a monetáris és a munkaerőpiaci fordulat volt. Ezek megalapozták, hogy napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, 4-5 százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság - mutatott rá.

Matolcsy György kiemelte, ehhez elengedhetetlen volt az, hogy 2013-tól a jegybank akkor kinevezett új vezetése stratégiai szövetségben együttműködjön a kormánnyal, a bankokkal és az üzleti szférával, mert ezzel sikerült elérni, hogy Magyarország az Európai Unió növekedési motorjává váljon.

Magyarországnak a következő években a folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választania, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra - mondta a jegybank elnöke.

A gazdaságot érintő versenyképességi fordulattal párhuzamosan az országban az életminőséget is javítani kell, ehhez elengedhetetlen az egészségügy, az oktatás minőségének javítása. Szükség lenne arra is, hogy demográfiai fordulatot hajtson végre az ország, ehhez évente legalább 110 ezer babának kellene megszületnie - mondta Matolcsy György.

A rendezvényen Varga Mihály pénzminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét.

A növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá - tette hozzá.

Varga Mihály rámutatott, Magyarország már gyakorlatilag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, az országban 4,5 millióan dolgoznak, miközben 2010-ben még csak 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban. Hozzáfűzte, hogy az egyre égetőbb munkaerő gondok miatt fel kell tárni a további munkaerő tartalékokat. Úgy vélte, a nők, a közfoglalkoztatottak és a szépkorúak körében vannak még olyan személyek, akiket vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 2016-ban kötött hat évre szóló bérmegállapodás pontjait évről évre teljesítik, ennek révén a dolgozók bérei folyamatosan emelkednek, miközben a vállalkozók közterhei csökkennek. Megemlítette, hogy az Európai Unióban Magyarország az első helyen áll a társasági adó mértékét nézve, és harmadik helyezett a személyi jövedelemadót tekintve, és már több mint 300 ezer vállalkozás választotta a a kisvállalkozók tételes adózását (kata). 

Varga Mihály kiemelte, az elmúlt években elért magyar gazdasági eredményeket a nemzetközi hitelminősítők is kezdik elismerni, az utóbbi két hétben két hitelminősítő is javított Magyarország adósbesorolásán, és remélhetőleg a harmadik legnagyobb hitelminősítő is javít a jövőben az ország megítélésén.

A kormány azt szeretné elérni, hogy a jövőben is emelkedjen a lakosság kezében lévő állampapír állomány, ami már most több ezer milliárd forintot tesz ki, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország külső sérülékenysége még inkább csökkenjen - mondta Varga Mihály.

Amikor a migráció európai hatásairól beszélünk, a gyermekeinkről, az unokáinkról, az ő biztonságukról van szó - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök. A gazdasági szereplőknek azt mondta a kormányfő: "nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni".

Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy "kifektetési" - a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató - stratégia elkészítését.

A népesedéssel kapcsolatban a kormányfő jelezte: a családtámogatásokkal szeretnék elérni a demográfiai hanyatlás megállítását.

Az úgynevezett "kifektetési" stratégiáról pedig azt mondta, hogy a magyar vállalatoknak be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban forrásokat kell teremteni számukra. E program kidolgozására Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva: a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon.

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé, legyen az öt legversenyképesebb állam között, álljon meg a népesedési hanyatlás, építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét, tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát, valamint sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget. Utóbbihoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében - így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is.

Orbán Viktor hosszan ismertette a magyar gazdasági és társadalompolitikai modellt. Utóbbiról elmondta, hogy az kereszténydemokrata szellemi alapon áll, de ez nem a hitbéli kérdéseket takarja, hanem a keresztény kultúrából kinőtt létformák - az egyéni méltóság, a tulajdon és a szabad vállalkozások, a család, a nemzeti közösség és a hitbéli közösségek - védelmét.

A magyar gazdasági modellről szólva kijelentette: a pénzügyeknek mindig rendben kell lenniük. Így továbbra is a GDP 3 százaléka alatt kell lennie a hiánynak, csökkennie kell az államadósságnak, amelynek a végén teljesen magyar kézben kell lennie, sőt jobb lenne majd hitelezőnek lenni, mint adósnak - sorolta.

Emellett a gazdasági modell pillérje a munkaalapú gazdaság, a családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatottság és az ipari dimenzióváltás. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek. Jelezte azt is, hogy mivel az ország népessége a közeljövőben nem fog radikálisan nőni, 5 millió dolgozóval kell számolni, vagyis új munkába állók és munkaóraszám-növekedés révén nem lesz bővülés.

Azt azonban megjegyezte, hogy a határ menti térségekben létrejövő vegyes gazdasági formációkban még van tartalék.

Kiemelte továbbá, hogy meg kell becsülni azt, amiben a magyarok jók: így a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, valamint a sportot és a kultúrát, ezekből ugyanis szintén fejleszthetők üzletágak. Mint mondta, a fejlődéssel mindenki tehet egy lépést előre, így pedig felszámolható a szegénység.

A kormányfő beszélt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány viszonyáról is, amelyet úgy jellemzett: az MNB alkotmányban garantált függetlensége nem azt jelenti, hogy nem dolgoznak össze, az együttműködés hiánya ugyanis a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elválását jelentené.

Azt is mondta, hogy egy gazdaságpolitikának kétfajta látásmódra kell épülnie: egyrészt jelen kell lennie egy innovatív, bátor közgazdasági gondolkodásmódnak - ezt képviseli Matolcsy György -, másrészt jelen kell lennie egy józan, a földön két lábbal álló hozzáállásnak, amit Varga Mihály pénzügyminiszter képvisel. Ha e kettő nincs jelen egyszerre, akkor vagy "fantasztákká válunk", vagy "beleragadunk a realitásba" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy e két megközelítés sikeres kombinációja az ő feladata.

Előadása végén Orbán Viktor arra hívta fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy Magyarország most egy felívelő szakaszban van, és ilyenkor kalkulálni kell olyan tulajdonságokkal is, mint hogy a magyarok a sikert könnyen veszik természetesnek, ha sikeresek, elengedik magukat, halogatják a komfortzónájukon kívüli lépéseket, és amikor kezdenek jól menni a dolgok, "mindenki mocorog".

"Az elmúlt években közösen elért siker jutalma, hogy még többet kell dolgoznunk, mert ha nem tekerjük, eldől a bicikli" - zárta szavait.