Szinte egyik napról a másikra öntötte el a víz Erdély legismertebb turisztikai és gyógyászati központját. A Korond-patak hatalmas víztömege áttörte a védelmi vonalakat, és elárasztotta a parajdi sóbánya világhírű tárnáit. A következmények beláthatatlanok: munkahelyek százai, évszázados hagyományok és a Sóvidék jövője került veszélybe.
Utolsó óráit éli a parajdi sóbánya, Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai és gazdasági központja. Már április 18-án észlelték, hogy víz szivárog be a bánya mélyébe a közeli Korond-patak felől.
A helyzet május elejére romlott: május 6-án biztonsági okokból bezárták a bánya látogatói szintjét, és május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek ki Parajdon. A következő hetekben a hatóságok ideiglenes megoldásokkal próbálták útját állni a vízbetörésnek – többek között vízelvezető árkokat ástak fóliaborítással. Ám május végén rendkívüli esőzések sújtották a térséget.
Parajd, 2025. május 28. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére. - Kép forrása: MTI/Veres Nándor
Május 27-én a Korond-patak vízhozama hirtelen a megszokott érték mintegy százszorosára emelkedett, elérve a 50-60 köbmétert másodpercenként - írja a Maszol.ro hozzátéve, az ilyenkor érkező hordalék és víztömeg felszakította a bánya védelmére korábban lerakott geotextil fóliát, és a víz fékezhetetlen erővel zúdult be a föld alatti járatokba. A helyiek évtizedek óta nem láttak ekkora árvizet – az elmúlt 30 évben nem volt példa ilyen vízmennyiségre a patakban. A hatóságok a helyszínen tehetetlenek voltak: a megáradt patak ellenőrizhetetlenné vált, és néhány órán belül elöntötte a teljes bányarendszert. A víz a becslések szerint egy nap alatt a bánya mind a hét szintjét eláraszthatta. A Hargita megyei katasztrófavédelem és a vízügyi szakemberek megerősítették, hogy a beömlő víz mennyisége jelenleg kontrollálhatatlan, amíg az esőzés alább nem hagy.
A sóbányának a Telegdy-akna nevű része bírta a legtovább, de végül május 29-én csütörtökön az utóbbit védő gát is átszakadt, így a bánya teljes területét elöntötte az ár.
A térség megélhetését fenyegeti az áradás
A sóbánya felszín alatti termeiben immár a víz az úr – a bánya utolsó dolgozói és látogatói is elhagyták a területet, mielőtt életveszélyessé vált.
A bánya fölötti felszíni zónát is lezárták, mivel a talaj megsüllyedhet és bármikor újabb kráterek alakulhatnak ki a víz okozta üregek miatt. Az üzemeltető cég és a hatóságok megerősítették, hogy a látogatói szinteket teljes egészében eléri az ár, így a turisztikai részleg berendezései – beleértve a világ egyetlen föld alatti kalandparkját, a játszótereket, múzeumot, moziteremet – megsemmisülhetnek. A lent tárolt eszközöket és gépeket igyekeztek kimenekíteni: a dolgozók még az utolsó órákban is a kezelőrészleg (gyógyászati részleg) és a látogatóközpont értékeinek mentésén fáradoztak. Ennek ellenére a keletkezett kár óriási: a bánya turisztikai központja határozatlan időre bezárt, a teljes infrastruktúra (világítás, szellőzés, felszerelések) víz alá került. A katasztrófa következményei a környék lakosságát is súlyosan érintik, hiszen Parajd és a Sóvidék turizmusa gyakorlatilag a sóbányára épült. Az évente több százezer turistát vonzó látványosság kiesése munkahelyek százait sodorja veszélybe, a helyi közösség 85-90 százaléka közvetve a turizmusból élt. A bánya bezárása így a teljes térség megélhetését fenyegeti, Parajd gazdasági életének középpontja tűnt el egyik napról a másikra.
Ennek fényében nem meglepő, hogy ízzik a hangulat a térségben és Parajdon kisebb tüntetés alakult ki csütörtökön a sóbánya igazgatósági épületénél. Az összegyűlt tömeg nyomásának hatására Sebestyén József, a sóbánya főmérnöke, beruházási igazgatója lemondott, a legfrissebb hírek szerint.
A Maszol tudósítása szerint Románia frissen megválasztott elnöke is megszólalt a parajdi sóbánya tragédiája kapcsán és cselekvésre szólította föl a hatóságokat.
Gondolataim azon családok felé irányulnak, akiket súlyosan érintettek a több megye települését is érintő árvizek. Osztozom azok aggodalmában, akik nehéz pillanatokon mennek keresztül. Valós időben tájékoztatnak a helyzet alakulásáról, és utasítottam a hatóságokat, hogy gyorsan lépjenek közbe, mozgósítsák az összes szükséges erőforrást, és hozzanak sürgős intézkedéseket az emberéletek megmentésére és a javak megóvására
– idézi a Maszol.ro hírportál Nicușor Dan, román elnök közösségi oldalán közzétett üzenetét.
Menthető-e még a bánya?
A szakemberek mindent megtesznek a bánya megmentése érdekében, bár a küzdelem rendkívül nehéz. A kritikus napokban a legfőbb cél a bánya egy viszonylag új részének, a Telegdy-ágnak a megóvása volt, azonban május 29-én a bánya ezen szakaszának védművei is megadták magukat a víznek.
Ezt a szakaszt eredetileg turisztikai és jövőbeni bányászati tevékenység céljára alakították ki, és a szakemberek reménykednek, hogy legalább itt fennmaradhat a kitermelés és a látogatás lehetősége - írja a Turista Magazin.
A vízbetörés idején egyébként ideiglenes medreket is létesítettek a pataknak, de a két ideiglenes csatorna keddre teljesen megtelt, az ár így tudta elérni a bánya bejáratát.
Szakértők szerint szerencsére nem valószínű, hogy az egész bányarendszer hirtelen összeomoljon, mert hatalmas sótartalék van jelen, és időbe telik, míg a víz annyi sót kiold, hogy az statikai problémát okozzon – ez inkább hónapok vagy évek kérdése, nem napoké. Ugyanakkor a víz rövid távon is gyengítheti a tartóoszlopokat, járatokat, ezért csak akkor szivattyúzzák majd ki, ha már telítődött sóval (így nem old tovább), és a műszaki elemzések biztonságosnak ítélik.
A víz eltávolítása komoly kihívás: ha a tanulmányok engedélyezik, óriási teljesítményű szivattyúkra és sólepárló rendszerre lesz szükség, hogy a sós vizet kezeljék, mielőtt a környezetbe engednék. Már az előkészületek költsége elérheti a 60 millió lejt (kb. 4,8 milliárd forint), és a tényleges helyreállítás ennél is jóval drágább és hosszadalmasabb lehet.
Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke szerint a helyi gazdaság talpra állásához szükség lesz a turisták visszacsábítására – Parajd és környéke más látnivalóinak népszerűsítésére –, mert a lakosság túlnyomó többsége ebből él.
A parajdi sóbánya egyik lélegzetelállító csarnoka 2018-ban. Monumentális méreteinek, évszázados történelmének és gyógyító levegőjének köszönhetően rendkívüli turisztikai látványosságnak számított a székelyföldi sóbánya. - Kép forrása: Shutterstock
2000 éves történet
A só kitermelése Parajdon már az ókorban megkezdődött. A rómaiak idején (Kr. u. 2–3. század) rendszeres sóbányászat folyt Daciában: a környéken talált római téglák és a felszíni “sóvágások” maradványai erről tanúskodnak, és nem véletlenül. A parajdi sótelep nem csupán Erdély, hanem Európa egyik legnagyobb sótartaléka. A sótömzs kiterjedése hatalmas, a becslések szerint több száz évre elegendő sókincset rejt magában. A parajdi só különlegesen tiszta és értékes, amit már a középkorban „székely sónak” neveztek el; erről kapta a nevét a környék is. A hatalmas és szinte kimeríthetetlen készlet a vidék gazdagságának záloga volt évszázadokon át.
A sóbányászat munkát és megélhetést biztosított generációkon keresztül a helyi lakosságnak, és a sóhoz kapcsolódó hagyományok a székely kultúra fontos részét képezik.
A 20. század második felétől nem csak ipari létesítményként, hanem különleges turisztikai és gyógyhelyszínként is működik. A bánya mélyén kialakuló mikroklíma – a páradús, sós levegő, állandó hőmérséklet és porszegény környezet – jótékony hatással van a légúti betegségekre. Ezért klimatoterápiás gyógyközpont is létesült a tárnákban, ahová évről évre betegek ezrei járnak kúraszerűen időt tölteni, enyhülést keresve asztmás, allergiás és egyéb légzőszervi panaszaikra.
A bánya ökumenikus kápolnájában rendszeresen tartottak istentiszteleteket és lelki programokat a föld alatt, a különleges atmoszféra pedig a kikapcsolódni vágyó egészséges látogatók számára is páratlan élményt nyújtott.
Az utóbbi évtizedekben a sóbánya valódi élményközponttá fejlődött: a hatalmas, 120 m mélyen fekvő csarnokokban játszóterek, kalandpark, múzeum, moziterem és vendéglátó egységek fogadták a látogatókat. A világon egyedülálló földalatti kalandparkban a gyerekek és felnőttek egyaránt szórakozva ismerkedhettek a só birodalmával. Összességében Erdély egyik legkedveltebb turistacélpontja lett, évente mintegy 400 ezer látogató kereste fel a bányát békeidőben.
Parajd és Sóvidék lakói most csendben figyelik, mi lesz évszázados örökségük sorsa. A föld alatt sós víz hömpölyög, odafent pedig a remény, hogy ami egyszer már évszázadokon át szolgálta a közösséget, újraéledhet – még ha más formában is.
Címlapi és borítókép: A vízzel elöntött parajdi sóbánya bejárata 2025. május 28-án. A Korond-patkának a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére. - Forrás: MTI/Veres Nándor
