VOSZFESZT: Az ESG több mint egy pénzügyi vagy fenntarthatósági beszámoló

Az ESG inkább előny, mintsem feladat

– mondta köszöntőjében Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, a Veszprém Vármegyei Szervezet elnöke. Hozzátette, a résztvevő VOSZ-tagvállalkozások számára a VOSZFESZT nemcsak a szakmai előadások, a tudásmegosztás miatt fontos, egyúttal kapcsolatfejlesztére is alkalmas.

A rendezvény házigazdájaként dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora tartott előadást a klímaváltozásról, valamint a tudomány, a politika és a valóság közötti észleléseinek és tartalmainak eltolódásáról.

Sokan felteszik manapság a kérdést, hogy a gonosz, a fosszilis energia legyőzheti-e a jót, a zöld energiát!

– mondta, majd bemutatott néhány olyan példát, amelyekre úgy gondol a közvélemény, mint ami könnyedén megoldhatná a klímaváltozás problémáját.

A globális energiafelhasználás 50 százalékára jelenleg nincsen érdemi karbonmentes alternatíva

– jelentette ki a Pannon Egyetem rektora.

Az ESG és a fenntarthatóság olyan kulcsfogalmak, amelyek kiemelt figyelmet fognak kapni már a közeljövőben is a vállalkozások számára, éppen ezért szükséges az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása

– ezt már a VOSZ elnöke mondta köszöntőjében. Eppel János egyúttal kiemelte, különösen örül annak, hogy a Pannon Egyetem és a VOSZ között együttműködés kezdődött a tudomány és a vállalkozói szféra kapcsolatának erősítésére. Eppel János kijelentette, a VOSZ hidat szeretne építeni a két „világ” számára.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja méltatta intézménye és a VOSZ partnerségét. Mint elmondta, az esemény témája, az ESG, illeszkedik az egyetem kitűzött céljaihoz, ugyanis a Pannon Egyetem a fenntarthatóság és a körkörös vagy korforgásos gazdaság zászlóshajója szeretne lenni a következő években.

Hozzátette, a Pannon Egyetem kitűzött céljaik szerint nemcsak kulturális, hanem innovációs és gazdaságfejlesztési központtá fog válni a jövőben. „Együttműködésünk a VOSZ-szal sok win-win helyzetet fog teremteni, nagyon sok potenciált látunk benne” – hangsúlyozta.

A KAVOSZ kifejezetten az ESG-vel kapcsolatos kérdések megválaszolására alapított szervezetet, a KAVOSZ E-Green Zrt.-t

– jelentette be az eseményen a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Krisán László hozzátette, nemrégiben végeztek el egy kétezer fős kutatást, amelyből kiderült, hogy a hazai vállalkozások kétharmada nem ismeri az ESG-t és a vele járó feladatokat. Márpedig ebből gondok lehetnek Krisán László szerint, ezért „tompítani szeretnék a fájdalmat”, és a tanácsadáson kívül segíteni szeretnék az ESG-vel kapcsolatos jogalkotóknak is. (Az ESG-ről szóló törvény itt érhető el.)

A II. VOSZFESZT-en aláírták a

Pannon Egyetem és a KAVOSZ E-Green Zrt. stratégiai együttműködési megállapodását.

Az ESG nem világmegváltás, de jobb lehet a cégek működése

Megbüntetnek? Sok vállalkozónak kevés információja van, egyre nagyobbak az elvárások az ESG-vel kapcsolatban, miközben azt is tudni érdemes, hogy ez nemcsak pénzügyi beszámoló

– mondta szakmai előadásában dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem dékánja. A Titanic példájával élve felhívta a figyelmet arra, hogy jellemzően a vállalkozások működésének 10 százalékát lehet látni a felszínen, de azt nem tudjuk, a mélyben mi van. Nyilvánvalóan az ESG nem világmegváltás, ismerte el, ugyanakkor egy-egy nagyvállalat akár nagyobb hatással is lehet a környezetére, mint az ENSZ.

Az ESG-vel kapcsolatos környezeti felelősségvállalás többek között számba veszi a teljesítményt és az irányítási rendszereket, ugyanakkor arra is választ keres, milyen hatással van adott vállalkozás a környezetére és viszont.

A dékán szerint az ESG-vel a vállalkozások sokkal tudatosabban viszonyulhatnak a környezetük felé, mert az úgynevezett érintett célcsoportok békéjével sokkal nagyobb hasznot lehet húzni, még akkor is, ha közben csökken a profit. Dr. Fehérvölgyi Beáta egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a folyamatban kulcsszerep hárul a vállalkozások vezetőire, akik a munkavállalókért és a környezeti kapcsolatokért egyaránt felelősek.

A VOSZFESZT-en két nagyobb panelbeszélgetést is szerveztek a témában. Az elsőben dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója kérdezett három szakértőt a témában.

A beszélgetésben az ESG mozaikszóból eredő három területet –

környezet vagy fenntarthatóság, társadalom vagy közösség, valamint vezetés vagy irányítás

– járták körbe.

Többek között elhangzott, a legfontosabb, hogy a szervezet, a vállalkozás az elérendő célokat meghatározza, ezeket mérőszámokkal és intézkedési, cselekvési programokkal támogassa meg, majd az eredményeket publikusan elérhetővé tegye.

Dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje arról beszélt, hogy az ESG alkalmazásával könnyebben lehet fenntarthatóbbá tenni egy vállalkozást.

Bár az EU-s direktívák meghatároznak különböző szabványokat, amelyek később bővülhetnek, ezek inkább célok, mint előírások. Dr. Szűcs László szerint ezeket az EU-szabványokat a hazai gazdasági környezetben és a hazai jogszabályok szerint kell értelmezni, ugyanis, ha már van erre magyar törvény, ehhez kell igazodni, és nincs szükség újra.

Dr. Szalay Rita ESG szakértő, az ügyvédi irodától a vállalati irányítási szempontokról beszélt. „Új elvárás a tulajdonosi kör és a menedzsment közötti távolodás lehetőségének csökkentése, különösen a kisebbségi tulajdonosok kiszorítása elleni védelem” – hívta fel a figyelmet.

A szakértő úgy látja, egy vállalkozás fenntartható irányítása során különös figyelemmel kell lenni

a közvetlen és tágabb környezet társadalmi szempontjaira, azaz megfelelő etikai rendszer szerint kell működni.

Példaként említette a munkavállalók és a vezetők értékelési rendszerének fontosságát, kiemelve a vezető értékelését, valamint az ESG-vel kapcsolatos eredmények kommunikálását kifelé és a belső kommunikációban egyaránt.

Hiába kisebb a vállalkozás, beszállítóként kötelező lehet az ESG-jelentés

Dr. Kozák Ákos azt is megállapította, hogy a hazai vállalkozások az ESG-t jellemzően a környezeti fenntarthatósággal kötik össze, holott ez ennél több. Miközben a kereskedelemben és főként az autóiparban már több cégnél is elindultak ezek a folyamatok, ma Magyarországon még egyetlen vállalkozás sem vezette be teljes körűen az ESG-t.

Az ESG-t elsőként azon vállalkozásoknál kell majd kötelezően bevezetni, amelyek 10 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkeznek, vagy legalább 250 munkavállalót foglalkoztatnak és 20 milliárd forintos árbevételt értek el.

Ezzel együtt azt a kkv-knak is tudniuk kell, hogy a nagyvállalatok előírhatják a beszállítóiknak az ESG-jelentést, sőt, ez már kötelező is lehet idéntől

– hívta fel a figyelmet dr. Kozák Ákos. Egyúttal arra biztatta a kkv-kat, hogy még idén kezdjék el a felkészülést, ugyanis várhatóan a későbbiekben egy befektető vagy bank is kérheti az ESG-jelentéseket.

A panelbeszélgetésen az is elhangzott, az ESG-folyamatokat egy, a szervezeten belül erős felhatalmazással bíró területfelelős vezetővel érdemes megvalósítani, de a jelenlévő szakértők azt is javasolták, hogy egy belső csapatot is érdemes felállítani tréningek és workshopok formájában, sőt, a legalkalmasabb a minőségirányítási vezető.

A kkv-k számára az egyik legfontosabb beszállítói megfelelés kapcsán dr. Kozák Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben „az ár szinte mellékes lesz, ha nem megfelelő az ESG a vállalkozásnál”.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára a II. VOSZFESZT-et záró beszédében a VOSZ-nak az ESG-vel kapcsolatos feladatait a következő pontokban foglalta össze:

• a Nemzeti ESG Tanács tagjaként az EU-s ESG-direktívák átültetése a magyar gyakorlatba,
• a kkv-k tájékoztatása a tennivalókról, a vállalkozások segítése, hogy megszerezzék a minősítést, úgy, hogy újabb adminisztratív teher helyett az versenyelőnyt jelentsen, ahogyan az ISO-minősítések is azt teremtenek,
• minél több hazai kkv bekapcsolása a nemzetközi értékláncokba, ezt támogatva, a VOSZ elindítja Beszállítói Programját,
• a VOSZ partnerprogramját kiterjesztik az ESG-témakörre, ahogy az most elkezdődött a Pannon Egyetemmel.