Zöld trendek az építőiparban - a környezetvédelmi világnap margójára

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét környezetvédelmi világnappá. A világnap célja, hogy az egyének, közösségek és vállalatok szerepét is hangsúlyozza a környezetvédelemben, és közös, zöld cselekvésre buzdítson. A tavalyi világnappal vette kezdetét az ökoszisztémia-helyreállítási évtizede, a 2021 és 2030 közötti évekre az ENSZ a károsodott élőhelyek és életközösségek helyreállítását jelölte ki legfőbb célként.

Az építőipar hozzájárulása a zöld víziókhoz

Hogyan járulhat hozzá a fentiekhez az építőipar?

Az első lépések egyike, hogy az erőforrásokat igyekszik takarékosan felhasználni, azaz fenntartható ügymenetet folytat: a beszerzéseket igyekszik helyben végezni, és nem törekszik arra, hogy a nyereségoptimalizáció érdekében mindig a legolcsóbb áron szerezze be a nyersanyagait.

A rövid szállítási útvonalak, optimalizált logisztika egy látványos lépés a fenntartható gazdálkodás működtetéséhez vezető úton.

A vakolatok kötőanyagaként használ mészhidrát előállítása égetett mészből történik, melynek égetése során széndioxid szabadul fel – de azt már kevesebben tudják, hogy a mészhidrát éppen úgy alakul vissza mészkővé a habarcsokba épülve, hogy ugyanilyen mennyiségű széndioxidot köt meg.

A természetes lakóklíma kialakítása is napjaink egyik legfontosabb törekvései közé tartozik.

A meszes kötőanyagú vakolatok képesek arra, hogy a belső terekben keletkező pára egy részét megkössék (azaz tárolják) és azt alacsony páratartalom esetén pedig újra leadják – ezáltal egyensúlyba kerül a beltéri klíma. Tudatos fogyasztói viselkedéssel párosítva ez a funkció hozzájárul az egészséges lakókomforthoz.

Az energiatakarékosság és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló és egyre szigorodó előírásoknak köszönhetően ma már senkit nem kell meggyőzni a homlokzati hőszigetetelések fontosságáról. Hazánkban évente több, mint tízmillió négyzetméternyi homlokzati felületet szigetelnek – jelentősen hozzájárulva ezzel az élhetőbb jövő feltételeihez.

Az alapanyagok újrahasznosítása érdekében a szektorban folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél nagyobb százalékú megtérüléssel dolgozhassanak.

A Baumit nemzetközi K+F részlege például olyan „recycling beton” fejlesztésén dolgozik, melynek szemcséi százszázalékosan újrahasznosítottak; az innovatív szemcsés anyag (köznapi nevén „sóder”), amely kavics vagy mészkő lehet. Az a szemlélet, amelynek fényében a vállalatok az upcyclingra (a nyersanyagok minél többszöri felhasználására) fókuszálnak a downcycling (a nyersanyagok kevés cikluson keresztüli felhasználása, majd kikerülése a körforgásból) helyett, már sokat hozzátesz a zöldebb iparági működéshez.

A hazai Baumit ezekben a hetekben vezeti be az All In Beton terméket, amelynek a csomagolása feloldódik a friss betonban a keverés közben, ezáltal a termék részévé válik.

A szárazbeton zsákja tehát nemcsak csomagolás, hanem a termék receptúrájának a része, hiszen a zsák anyagában található elemi rostok a kész beton természetes szálerősítésévé válnak. Társadalmi szempontból azért fenntartható, mert a kivitelező kevesebb porterhelésnek van kitéve, ezáltal kíméli az egészségét. Ökológiailag pedig azért, mert a csomagolásból nem keletkezik hulladék. A termék bevezetése során, 2022-ben várhatóan kb. 16 000 darab papírzsák-hulladéktól mentesül a környezet – ez pedig a későbbiekben csak nőni fog. A megoldásban rejlő lehetőségek szinte határtalanok, hiszen Magyarországon a poralakú építőanyagokkal eladott papírzsákok száma több tízmillió darab évente.

Az építőiparban elért változások természetesen akkor nyernek igazán értelmet, ha a fogyasztói magatartásis tudatos, környezetbarát. Legyen szó bármilyen felújítási, építési munkálatról, az egyén sokat tehet azzal, ha zöld szemléletű cégek alapanyait vásárolja meg, a környezetvédelemre igényes kivitelezővel dolgozik, a munkálatok során törekszik a hulladék minimalizálására, és nem utolsósorban az otthonában tudatosan szabályozza a klímát.