A cafeteria-rendszer még nem igazodott az új munkarendhez

A hazai cafeteria-rendszert több alkalommal módosították az elmúlt években, a változtatások elsősorban költségvetési, adózási szempontok miatt történtek. A koronavírus járvánnyal azonban új igények merültek fel, melyeket a rendszer csupán kis mértékben követett le. A legfontosabb változás, hogy a munkavégzés helyszíne az irodából az emberek otthona lett, így például az utazási támogatás – havi bérlet vagy benzinpénz – okafogyottá vált. Hasonlóképp kevesebb szükség van ebédpénzre (melegétel utalványra), ha a dolgozók otthon étkeznek, vagy ha a beváltási helyek korlátozottak.

A lapunk által kérdezett cégek sem számoltak be átfogó, jelentős változtatásokról. A Magyar Telekom juttatási rendszere nem változott, ugyanakkor tavaly július 1-jétől a nem vezető beosztású munkavállalók átlagosan 5 %-os bérfejlesztést kaptak, írta lapunknak a cég.

2020 tavaszán az üzletekben dolgozó kollégáknak jutalék kompenzációt fizetünk az üzletek korlátozások miatti zárva tartása és a csökkent forgalom idejére valamint extra bérkiegészítést nyújtottunk két meghatározott időszakban olyan munkakörökben, ahol nem tudtak távmunkában vagy a védett irodai környezetben dolgozni (pl. üzletek, biztonsági terület, műszaki létesítés, hibaelhárítás, műszaki üzemeltetés)

írják.

A fentiek mellett a cég korlátozott számban biztosított irodai széket és monitort azoknak, akik ezt az otthoni munkavégzéshez igényelték. A vállalat szeretné bővíteni a juttatási rendszert, keresik a megoldásokat a megváltozott élethelyzetekre, alkalmazkodva a megváltozott adózási helyzetekhez, írták kérdésünkre, de konkrétumokat nem közöltek.

A Telenor Magyarország szintén rendszeresen felméri munkavállalói igényeit  javadalmazási rendszerünkkel kapcsolatban, s ez alapján lehetőség szerint finomhangolják a rendszert, írta kérdésünkre a cég.

A Telenornál a béren kívüli juttatások esetében minden dolgozónak, a hosszú távolléten lévő kollégáknak, azaz a kismamáknak is jár élet-, baleset- és egészségbiztosítási csomag.

További pénzbeli juttatásaik között népszerű például a bérelőleg, a családtagok pedig kedvezményes mobil-előfizetést vehetnek igénybe.

„A pandémia idején a cafeteria esetében kisebb, az év során sávosan bevezetett változások történtek, az év végére azonban ezeket részben kompenzáltuk”, írja a Telenor.

Idén pedig újdonságként bevezettük, hogy a cafeteria keretösszegét differenciáltan, a besorolási bért figyelembe véve határozzuk meg; ezzel is támogatva az alacsonyabb bérű munkatársak anyagi biztonságát.

Annak, hogy a vállalatok nem sokat módosítottak a juttatási rendszeren, adóügyi okai is vannak. A távmunkával kapcsolatos költségtérítést az ügyfeleinknek csak egy igen kis része biztosította a dolgozóinak, miközben legalább a back-office jellegű tevékenységekre minden ügyfelünknél bevezették a távmunka lehetőségét, mondta Hornyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Ennek több indoka lehetett. Az egyik az, hogy a szaksajtóban ellentétes álláspontok jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a távmunkához adott költségtérítés lehet-e cafeteria juttatás. A távmunkáról szóló kormányrendelet 2020. november 11-én fogadták el, a nagyobb vállalatok addigra már döntöttek a 2021-es juttatási és cafeteria szabályaikról, melyeket az új lehetőség ellenére már nem kívántak módosítani.

Mivel a szabályok kormányrendeletben szerepeltek, így nem lehetett azt tudni, hogy meddig maradnak hatályban, azokat hosszabb távú munkáltatói koncepciók kialakítására ügyfeleink nem tudták használni

magyarázza a szakember.

Emellett sok munkáltató félt a távmunkával kapcsolatos adminisztrációs teendőktől. Mindezek a körülmények azt eredményezték, hogy a nagyobb vállalatok közül csak kevés vezette be ezt a fajta juttatást.

Vannak azért, akik léptek.

Az üzleti célú autómegosztás aránya épp a pandémia miatt kezdett növekedésbe.

A SHARE NOW autómegosztó és a Wallis Motor április végén publikált kutatása szerint a kis-, közepes- és nagyvállalatok hasonló mértékben érdeklődnek a lehetőség iránt, amelyet leginkább üzleti találkozókhoz és munkába járáshoz használnak. A hibrid munkavégzés miatt a válaszadók 17%-a leginkább munkába járáshoz vett igénybe carsharing szolgáltatást, ennél többen (24%) csak az üzleti találkozókat jelölték meg célként. Sokan mennek vidéki utakra ezekkel az autókkal (14%) vagy végzik a mindennapos munkájukat (11%).

„Örömteli fejlemény, hogy a válaszadók több mint 10%-a már munkavállalói juttatásként is tekint az autómegosztásra”, mondja Buday Bence, a SHARE NOW Magyarország ügyvezető igazgatója.

A cég ilyen jellegű partnerséget kötött az SAP-vel és a Praktikerrel.

Ez a lehetőség a cégek számára könnyen adaptálható megoldással elérhető: a munkatárs nyilatkozik, hogy a rendelkezésre álló cafeteria-keretéből mekkora összegben szeretné igénybe venni a szolgáltatást, majd az igényelt és a munkaadó által jóváhagyott összeget szabadon levezethető kredit formájában kapja meg az alkalmazásban. Az autómegosztás adómentesen illeszthető be a vállalati cafeteria-rendszerbe, írja a cég.

Hosszú távon a fentieknél nagyobb változtatásokra van szükség, különösen, ha az otthoni munkavégzés, akár részben, megmarad. Egyre több nagyvállalat foglalkozik ezzel a kérdéssel világszinten. Az amerikai care.com jelentésében 500 HR- és más vállalati vezetőt kérdezett a munkavállalói juttatások jövőjéről.

A válaszadók közel 90%-a kivezetne több olyan juttatást, melyekre már nincs igény, például munkahelyi gyermekmegőrző, és helyette a bébiszitter költségeit fedezné vagy hozzájárulna a munkavállaló szüleinek idősotthoni díjához.

A „kivezetendő” vagy kisebb támogatást élvező juttatások közé kerülne a fizetett nyaralás, az ingázás költségei, tandíj vagy élelmiszer hozzájárulás. A korábban említetteken túl pedig nagyobb hangsúlyt kapna a rugalmas munkavégzés és a mentális egészség.