Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A kontrollfüggő vezetők és a pszichésen belassult dolgozók miatt nem pörög a home office

HR2018. aug. 31.Növekedés.hu

A hazai cégek jelentős lemaradásban vannak, miközben ha nem is csodafegyverről van szó, a legjobb munkaerő számára mégis vonzó „juttatás” lehet a home office. S miközben az otthoni munkavégzésre nem mindenki alkalmas, a korszerűtlen vezetői attitűdök és a munkavállalók pszichés restsége inkább vesztes helyzeteket hoznak. Pedig a helyes arányok megtalálása profitban, sikerben és dolgozói elégedettségben is mérhető. Valószínűleg munkavállalók tízezrei álmodoznak a kényelmes otthoni munkavégzésről az iroda helyett, ám a trendeket és az Eurostat számait elnézve ők még jó ideig ébredhetnek a keserű rögvalóságra. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból az derült ki, hogy hazánk munkaadói számára korántsem olyan egyértelmű a home office intézménye, hiszen tavaly a magyar munkavállalóknak a fél évtizeddel ezelőtti négy százalékos arányával szemben mindössze 2,5 százaléka dolgozhatott a „nappaliból”.

De tegyük hozzá: az EU ötszázalékos átlaga sem veri le a csillagokat az égről.

Kisházy Gergely munkapszichológus is úgy látja, hogy miközben az otthoni munkavégzés elterjedtsége kielégítő szintű, még a sokszor lesajnált köz- vagy államigazgatási szférában is jelen van, a home office-t tudatos és átgondolt módon kevés munkahelyen alkalmazzák. Az világos, hogy nem lehet minden szektorban és munkakörben „kiszervezni” a munkavégzést, ám ahol erre elvileg megvan a lehetőség – főleg a fehérgalléros, szolgáltatói, IT-munkakörökben – a dolgozók ott sincsenek feltétlenül elkényeztetve. A junior fejlesztő Zoltán a kezdetektől fogva úgy keresett állást, hogy ne kelljen minden nap bejárnia az irodába s ez nem is volt olyan könnyű művelet. Pedig ezzel – ha hihetünk az egyik magyar IT cégnél vezető pozícióban dolgozó Ádámnak – a cégek komoly hibát követnek el, ugyanis ha a legjobb munkaerőt szeretnék megszerezni és megtartani, a home office legalább heti egy-két alkalommal a csomag része kellene legyen.

Mindegy hol és mikor, csak végezd el a munkát

Ugyanakkor a vállalatok jól megfontolt érdekből teszik rendszerszintűvé az otthoni munkavégzés lehetőségét, hiszen a big picture-t nézve alapvetően mindenki jól jön ki a történetből. A MAPI Zrt. munkatársai közel egy éve legalább egy napot home office-ban tölthetnek, az eddigi tapasztalatok szerint jó döntést hozott a vállalatvezetés. „Néhány hónapos próbaidő után kiértékeltük a kollégák visszajelzéseit, így véglegesítettük a rendszert” – mondta lapunknak Németh Boglárka. A vállalat tanácsadója szerint a munkaadó és a kollégák gondolatai egyszerre találtak egymásra, egy belső felmérés pedig egyértelműen a home office bevezetésének igényét mutatta ki.
Mivel a munkatársak projekteken dolgoznak, „így nem az a lényeges, hogy napi nyolc órát üljenek az irodában, hanem hogy időben készen legyenek a feladatokkal”. 
A munkavégzés sokkal hatékonyabbá vált, mérséklődött az utazással eltöltött idő, illetve jobban optimalizálhatók a rezsiköltségek is. A rugalmasságra nem lehet panaszuk a Citi Magyarország dolgozóinak sem, hiszen jelenleg több mint kettőezerkétszáz kollégának van lehetősége home office-ra. A történet a munkavállalók kezdeményezésére indult, s napjainkban számos esetben van lehetőségük – akár ad hoc módon, akár előre egyeztetett időpontban – a távoli munkavégzésre, amit a Citi technológiai felkészültsége és az IT területén felhasznált újítások teljes mértékben támogatnak.

Az egyéni szint

A reklámiparban dolgozó Viktor munkahelye is „haladó szellemű”, ő havonta néhány alkalommal dolgozik otthonról, „általában akkor nem megyek be az irodába, ha magas és folyamatos koncentrációt igénylő feladataim vannak”. Ádám is hasznosnak tartja a lehetőséget, mivel szerinte a manapság népszerű open office a hatékony munkavégzés gátja, így heti egy-két alkalommal otthonról dolgozik, ráadásul naponta másfél órányi utazást sportol meg, ami jelentős időmennyiséget jelent ha elfogadjuk, hogy napjaink egyik felfontosabb tőkéje éppen az idő. Persze más a helyzet a szabadúszókkal, akiknek ugyan az egyre szaporodó coworking irodák persze igencsak borsos áron megadják a lehetőséget a közösségi élményre is, ám munkaidejük jelentős részét mégis csak otthon töltik. A rugalmasságot emelte ki a kreatív területen dolgozó szabadúszó Kristóf, mint a home office egyik pozitív jellemzőjét; fontos számára a munkavégzés szabadsága s hogy kétgyerekes apaként is helyt tudjon állni.
„Figyelnem kell a gyerekeim életritmusára, programjaira is, ezt irodistaként nem tudnám megtenni” – állítja a kreatív szakember. 
Ugyanakkor komoly kihívást jelent számára, hogy a „munkavégzés gyakran belecsúszik az estébe és emlékeztetnem kell magam arra, hogy most már ideje a családdal foglalkozni”.

Home office: szeretem vs. utálom

Miközben a home office-t sokan egyfajta csodafegyverként és a céges imázs alfájának és ómegájának tartják, mégsem való mindenkinek; számos alapszabályt kell megismerni és betartani a munkavégzés folyamatossága és hatékonysága érdekében, a nagyfokú önuralom és motiváció, a precíz és kőbe vésett időmenedzsment nélkülözhetetlen egy jó home officer számára.
A szigorú és konzekvensen megtartott napirend nem csak keretet ad a napnak, de segít elkerülni a „két hónapja pizsamában vagyok”-effektust is. 
Ádám is megemlíti, hogy amíg nem sikerült kialakítania egy rendszert, addig gyakran megesett vele, hogy – mivel ott dolgozott, ahol általában pihent is – fáradtabbnak érezte magát napközben, de a háttérzajnak használt televízió is rontotta a hatékonyságot. „Az ember valóban hajlamos az ellustulásra, ám ezt a rendszeres sporttal lehet ellenpontozni” – teszi hozzá Kristóf. Az izoláció kezelése komoly energiákat emészthet föl,

a magas szociális igényű emberek pszichésen rosszul viselhetik a nappali magányát.

Kristóf is megemlítette, hogy folyamatosan szüksége van a kommunikációra, „cseten, telefonon, email-en tartom a kapcsolatot a partnereimmel”. Ugyanakkor Kisházy Gergely úgy látja, hogy a home office jellegű munkavégzésre való alkalmasság kevésbé a személyiségtípusok kérdése, sokkal inkább a viselkedésminták rugalmas váltásának függvényéről-, tanulható és fejleszthető kompetenciáról van szó. Noha a home office nem csak a fiatalok műfaja, ám akik hosszú évekig jártak be munkahelyeikre és egy csapat vette őket körül annak minden jellemzőjével, komoly kihívást jelent számukra, hogy akár hosszú időn keresztül sem hallanak élő emberi szót. A szakember felvetésünket tovább árnyalva úgy látja: a nagyon erős szociális motivációbal bíró kollégának állandó jelleggel biztosítani kell a csapatmunkát, az otthoni munkavégzés sikere pedig az ő önismeretszintjének függvénye.

Szükséges lenne a vezetői szemléletváltás

A home office-boom elmaradása leginkább a hazai vezetői mentalitásban gyökeredzik, hiszen az autoriter szemlélet nem kedvez az efféle nyitásnak, a terjedő jó gyakorlatok még nem váltak trendteremtőkké. A felkészületlen vezető ragaszkodhat az erős kontrollhoz, amit nehezebben tud gyakorolni, ha a kolléga a távolban végzi a munkáját – hívja fel a figyelmet Kisházy Gergely. A szakember szerint e vezetők tévedésben vannak, hiszen adottak a lehetőségeik az ellenőrzésre, csak éppen egy másfajta kontrollkultúrában. A helyzet másik kötőeleme a bizalomhiány, ám nem meglepő módon előfordul, hogy immár a munkavállaló mutat fityiszt az adott vállalatnak. Az általunk megkérdezett anyákat nagyvállalatok kifejezetten keresték egy adott pozíció betöltésére, ám a szerződéseket annak ellenére sem írták alá, hogy minden feltétel adott volt a közös jövőhöz. A cégek minimális nyitottságot sem mutattak, miközben a kisgyerekes anyák (és apák – a szerk.) életét nagyban megkönnyíti e lehetőség. „Még hónapokig hívogattak, hogy menjek hozzájuk, ám valójában nem is szeretnék egy olyan vállalatnak dolgozni, ahol ilyen szintű a rugalmatlanság és a bizalmatlanság” – hallottunk egy kétgyerekes, több mint húsz éve a munkaerőpiacon aktív édesanyát. E klasszikus fafejűség mindenki számára vesztes helyzetet hozott. A megoldás terhe minden szereplő vállát nyomja: mind a vezetők, mind a munkatársak számára szükséges a szemléletváltás és új kompetenciák elsajátítása. Lippai Roland