Egy éve dolgozunk távmunkában – milyen hatással van ez ránk fizikailag és mentálisan?

A felmérések szerint megdöbbentően sokan dolgoznak az ágyból: egy tavaly novemberi tanulmány szerint a megkérdezett ezer amerikai 72 százaléka mondta azt, hogy a járvány idején az ágyából dolgozott – ez 50 százalékos növekedés a pandémia kezdete óta.

Tízből egy személy pedig arról számolt be, hogy „a munkahét nagy részét vagy egészét” - azaz 24–40 órát vagy annál többet - ágyban töltötte. 

Különösen igaz ez a fiatal munkavállalókra az Egyesült Királyságban: a 18–34 éves dolgozók rendelkeznek a legkevésbé megfelelő irodai asztallal és székkel, és kétszer nagyobb valószínűséggel dolgoznak az ágyukból, mint az idősebb munkatársak.

Az, hogy sokan az ágyból dolgoznak, nem csak a megfelelő irodai szék hiánya miatt történhet, sokan egyszerűen szeretik a kényelmet. Az Instagramon a #WorkFromBed hashtag alatt több ezer fotó található, amelyeken pizsamában mosolygó embereket láthatunk, kezükben egy csésze kávéval, mellettük sokszor egy tálca reggeli is látható.

Egészségügyi problémákhoz vezethet, ha az ágyunkból iroda lesz, mind pszichológiai, mind fizikai értelemben. Még ha nem is rögtön vesszük észre a problémákat, de az életünk későbbi szakaszaiban esetlegesen maradandó káros hatások jelentkezhetnek – figyelmeztet a BBC Worklife cikke.

A szakértők szerint nagyon fontos a testtartásunkat változtatni, és ülés közben úgymond támogatni a test különböző részeit, ahol csak lehetséges. Például a nyak, a hát és a csípő számára megterhelő, ha olyan puha felületen vagyunk, ami miatt sokszor lecsúszunk vagy elterpeszkedünk, ez pedig nem optimális – mondja Susan Hallbeck, az Egyesült Államok egyik legnagyobb orvosi kutatóintézetének, a Mayo Clinic főmunkatársa. 

A fiatalok – hangsúlyozza – különösen valószínű, hogy áldozatul esnek ennek a rossz szokásnak, mert lehet, hogy nem érzik azonnal a terhelést. De a fájdalmat előbb-utóbb érezni fogják.

Jelentkezhet fejfájás, állandó hátmerevség, ízületi gyulladás és nyaki fájdalom is.

Ha valamiért elkerülhetetlen az ágyból való munka, akkor azt ajánlja, próbáljunk függőleges helyzetben ülni, mintha székben tennénk, és törekedjünk a „semleges testtartásra” – vagyis kerüljük a test bármely részének megterhelését.

Ha egy éve dolgozunk az ágyból, az valószínűleg káros hatással lehet a termelékenységre és az alvási szokásokra is.

Minél többet nézünk tévét, játszunk videojátékokat az ágyban, tehát nem csak alszunk benne, akkor az agyunk elkezdi megtanulni, hogy ezeket a tevékenységeket nyugodtan végezhetjük ott. Asszociációkat kezdi felépíteni, amelyek végül kondicionált viselkedéssé fejlődnek

– mondja Rachel Salas a Johns Hopkins Egyetem alvásszakértője.

Ezt hívják a szakemberek „alváshigiéniának”. A pizsama felvétele jó alváshigiéné, mert azt üzeni a testünknek, hogy ideje leállni. De ha az ágyban telefonozunk, vagy küldjük ki az e-maileket, az rossz alváshigiéné.

Ha egész nap az ágyból dolgozunk, és este megpróbálunk aludni, az agyunk megzavarodhat, mert azt hiszi, még mindig munkaidő van.

Amikor az ágyból intézzük azokat a tevékenységeket, amelyeket a munkánk minden nap megkíván, az agyunk és testünk előbb utóbb abbahagyja, hogy az ágyat a pihenéssel társítsa. Ez az oka annak, amiért a járvány „coronasomniához” vezetett – mondja Salas, utalva az álmatlanság és az alvászavarok globális növekedésére.

Még egy dolog, ami miatt aggódni lehet a pandémia idején – gondolhatjuk. De ha ez az időszak megtanított minket bármire, akkor az az, hogy az egészségünk szempontjából jobb félni, mint megijedni.

Ha nincs negatív hatása, hogy az ágyból dolgozunk, nagyszerű – mondja Salas – De lehet, hogy nem mindig lesz ez a helyzet.

Az otthoni munkavégzés témájával foglalkozott a a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának felkérésére Sipka Péter, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, munkajogi szakértője is. Elmondta, a járványügyi helyzet az otthon történő munkavégzést elősegítette, megtöbbszöröződtek ezek a munkavégzési formák.

A home office bevezetése alapos elemzést igényel. A munkáltatónak meg kell alkotnia azokat a szabályokat, szabályzatokat, belső normákat, amelyeket a munkaidő, pihenőidő, adatbiztonság és munkavédelem terén indokoltnak lát, és amit megkövetel a jogszabály.

Ez a munkavégzési forma lényegesen nagyobb fokú bizalmat követel, vár el a munkáltató oldaláról. Nem működik anélkül, hogy a munkáltató ne higgye el a munkavállalónak, hogy ő dolgozik, ellenkező esetben olyan szintű ellenőrzést tesz rá a munkavállalóira, amely a hatékonyságot csökkenti, vagy akár meg is szüntetheti.

Fontos kitétel még az is, hogy figyelni kell a szociális kapcsolatok fenntartására és a kiégés elkerülésére - mondta Sipka Péter a tanulságokat és kockázatokat összegezve.