A home office negatív hatása: egyre több embert érint a kiégés
HRMíg korábban a kiégést általában a vezetőkkel kapcsolatban említették, ma már nemre és társadalmi-gazdasági státuszra való tekintet nélkül mindenkire leselkedik. A felmérések pedig azt mutatják, hogy az otthoni munkavégzés és a bizonytalanság csak ront a helyzeten, és növeli a kiégés kialakulásának esélyét.
Kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt a kiégés – ami egyfajta krónikus stressz, amely fizikailag és érzelmileg is kimeríti az embereket – homályos pszichológiai fogalom volt, a kifejezéssel gyakrabban találkozhattunk a tudományos cikkekben, mint a hírekben. De az utóbbi években már riasztóan sok személyt érintett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elismerte hivatalosan betegségként – írja a BBC.
Most már létezik úgynevezett „politikai kiégés”, „fitnesz kiégés”, „Zoom kiégés”, „párkapcsolati kiégés”, „szülői kiégés”, „kreatív kiégés” és még „videojáték kiégés” is. A probléma szinte mindenkire leselkedik, beleértve a Szilícium-völgy vállalkozóit és a közösségi média influenszereit is.
Vannak olyan feltételezések, miszerint az otthoni munkavégzés is ronthatja a helyzetet: egy álláskereső webhely felmérése szerint júliusban az alkalmazottak 69 százaléka a kiégéshez kapcsolható tüneteket tapasztalt, amikor a pandémia miatt otthonról dolgoztak - ez 35 százalékkal magasabb volt a két hónappal azelőtti eredményhez képest.
A kiégés kezelésére jó megoldás lehet többek között a rehabilitációs programokon való részvétel, ezek sokféle formában léteznek: vannak egyszerűbb online tanfolyamok, de általában véve valamiféle kognitív terápiát foglalnak magukba. Másik fontos tényező, hogy ilyenkor lényeges, hogy érezze a kiégett személy, hogy az élete egy másik részét teljesen ő irányítja: például jó ötlet lehet ilyenkor belekezdeni egy új kreatív hobbiba vagy a testmozgásra több időt fordítani.
A kiégés kezeléseként sokan teljesen átalakítják az életétüket: kilépnek a munkájukból, elköltöznek, véget vetnek a párkapcsolatuknak. Ugyanakkor Stela Salminen, a finn Jyväskylä-i Egyetem doktorjelöltje szerint, aki több, a kiégésről szóló tanulmány társszerzője, ezek csak „elterelő manőverek.”
A drámai változások bár egyesek számára előnyösek lehetnek, de saját kutatásaiban Salminen talált egy tényezőt, amely minden kiégésből gyógyultra jellemző volt, és amely végül segített nekik: felismerték, hogy ők irányítanak.
Egy 2015-ben készült tanulmány során 12 kiégéssel diagnosztizált embert interjúztattak, majd válaszaikat kiértékelték a kiégés súlyossága alapján, a felmérés idején, majd hét hónappal később is. A szakértők mintákat kerestek, és találtak is egyet: akik sikeresen felépültek, sikerült tudatosítani magukban, hogy ők a felelősek saját jólétükért. Ha az emberek úgy érzik, hogy befolyásolni tudják a környezetüket, akkor általában megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy változtassanak azokon a tényezőkön, amik magát a kiégést eredményezték. Ez lehet az alvási szokások javítása vagy egyértelmű határvonalak felállítása a munka és magánélet között - ez utóbbi az egyik lehetséges oka annak, hogy az otthoni munkavégzés sokak számára problémás.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a kiégés megelőzhető:
befelé fordulást és tudatosságot igényel nem csupán az egyensúly megtartásában, hanem a figyelmeztető jelek felismerésében is segít. A megelőzés alapja a belső egyensúly megőrzése – tehát az ember figyel magára és a jelzésekre reagál is –, amihez nagyfokú tudatosság szükséges.
