Ön nem beszél nyelveket? - Most változtathat ezen, a kormány is segíti majd, így...
HRA magyarok idegennyelv-ismeretének alacsony szintje negatív hatással bír az ország versenyképességére, miközben a követendő jó gyakorlatok is elérhetők. A döntéshozók is ráfeküdtek a probléma kezelésére, ám alapvetően kellene megváltoznia az nyelvoktatás szemléletének is. Megkérdeztük a HR-t és a szakmát is. Az infrastruktúra fejlettsége, az adórendszer stabilitása, az adókedvezmények rendszere éppen úgy fontos tényező egy vállalat gazdasági döntéseit illetően, mint hogy egy ország vagy régió milyen sebességgel halad a digitalizáció és az innováció szupersztrádáján. Ugyanakkor olykor feledésbe merül, hogy mindennek az alapja az ember, hiszen a humánerőforrás „minősége” és képességei éppen olyan kiemelt versenyképességi tényezők, mint akár egy jól megszerkesztett autópálya-hálózat.
Napjaink dolgozója gyakorlatilag ágazattól függetlenül kényszerpályán van: nem csupán alapszintű digitális képességekre, hanem nyelvtudásra is szüksége van. Egy adott társadalom idegennyelv-tudás szintje óriási mértékben befolyásolja egy ország versenyképességét – állítja a novekedes.hu-nak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete elnöke.
Bármilyen területet is nézünk, az idegennyelv-tudás ma már rendkívül fontos tényező, az informatikában viszont egyenesen elengedhetetlen – summázhatnánk Mihály Martina szavait. Az N-Ware Kft. HR-vezetője szerint mivel ma már a legtöbb vállalatnak vannak külföldi partnerei, az idegennyelv-ismeret alapvetően határozza meg a versenyképességet, az pedig külön előnyt jelenthet, ha a kollégák egyél több nyelvet is ismernek anyanyelvükön kívül.
A magyarok az Európai Bizottság illetékes igazgatóságának tavalyi közlése szerint a huszonnyolc uniós tagállam közül az utolsó helyen állnak az idegennyelv-tudást vizsgálva. Eszerint míg honfitárainknak mindössze harminchét százaléka tud megszólalni legalább egy idegen nyelven, addig a szlovákok nyolcvanöt, a románok hetvennégy százaléka beszél még egy nyelvet a sajátján kívül. Luxemburg a rangsor első helyét foglalta el a maga kilencvenkilenc százalékos szintjével.
Fókuszban a tanulásösztönzés
A Nemzeti Versenyképességi Tanács minapi javaslatával újra megkongatta a harangot, hiszen a kormány számára megtett javaslatában kiemelten hangsúlyozza a nyelvi kompetenciák fejlesztését a versenyképesség javítása érdekében.A grémium többek között a nyelvi diákhitel bevezetését, idegennyelvi-táborok szervezésének ösztönzését javasolja. Emellé – talán némileg meglepően – a külföldi filmek feliratozását is jobban erőltetnék.
Utóbbi javaslat, noha ez nyilván nem szerepel a kormányzati célok között, megoldana egy másik problémát: ha eltűnnének a bénán szinkronizált filmek, nagyságrendileg javítva a moziélményt is.
A passzív angol oké, a beszéddel már gondok vannak
Az N-Ware-nél az angol az alap munkanyelv, ugyanakkor az ügyfelektől függően szükség lehet német nyelvismeretre is. Mihály Martina tapasztalatai szerint jelöltjeik esetében a passzív angollal nem szokott gond lenni, általában az élő beszéd kapcsán merülnek fel problémák. Ugyanakkor a cég nagyon rugalmas is: ha a szakmai tudás megvan s a jelölt emberileg is illik a csapatba, motiváltsága esetén belső képzéssel segítik a nyelvi felzárkózásban. Munkaidőben, nyelvtanár segítségével több szinten tartunk belső képzéseket, ám bármilyen szakmai továbbképzéseben is támogatjuk a kollégákat – fogalmazott Mihály Martina. Szerinte az intézményi – középiskolai és egyetemi – képzések nem elegendők egy jó nyelvtudás eléréséhez, így ha a diákok nem motiváltak az önképzésre, „megragadnak egy adott, alacsony szinten”.A jó gyakorlatokat kell elterjeszteni
Pedig az óraszámokkal nincs probléma, mert amíg egy nyelviskola négyszásznyolcvan óra alatt juttat el valakit nulláról a középfokú nyelvvizsgáig, addig ma Magyarországon a diákok az érettségi vizsgáig több mint kilencszáz nyelvi órát kapnak, emelt szintű érettségi esetén pedig akár ezerhatszázig is felmehet az óraszám. Tehát az óraszámok elegendők, ám nagyok a különbségek a jól és a kevésbé megfelelő teljesítményt nyújtó iskolák között, a nagyra nyílt olló pedig rontja az átlagot is – hívja fel a figyelmet Berényi Milán. A rossz eredmények mögött a strukturális és tanításmódszertani, illetve szaktanári hiányosságok állnak. Nagyon sok, fantasztikusan jó eredményt hozó intézmény és tanár található az országban, az általuk használt módszereket és technikákat lehetne jó és követendő példaként állítani, szükséges lenne a szaktanárok továbbképzésére is e jó gyakorlatok mentén – emelte ki az egyesületi elnök. A szakember szerint változásra lenne szükség a nyelvtanítás módszerét illetően is, tehát „az idegen nyelvhez nem tantárgyként kellene közelíteni, hanem meg kellene próbálni azt beépíteni a gyerekek mindennapjaiba”.Akár úgy is, hogy a kedvenc videójátékuk vagy sorozatuk a tanulás egyik módját, gimnazisták esetében pedig akár külföldi weboldalak böngészése jelenthetne motivációt a tanulásra.
Azt kellene megértetni a gyerekekkel, hogy a nyelvet hogyan tudják hasznosítani és beépíteni a saját életükbe. Ha látják a tanulás értelmét, motiválttá válnak. Erre vannak nagyon jó példák – felelte Berényi Milán arra a felvetésünkre, hogy ez a módszer szembe megy a hazai poroszos oktatási szemlélettel.
