Bezuhantak a lakásépítések

 I–III. negyedévében 8709 lakást vettek használatba,

19%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

Budapesten 15%-kal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16%-os volt a 2023. I–III. negyedévihez képest. 

Pest régió lakásépítéseinek száma 29%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte, érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16%-kal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.

Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.

A természetes személyek által épített lakások aránya 39%-ról 40%-ra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61%-ról 58%-ra csökkent egy év alatt. 

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53%-a családi házban, 42%-a többszintes, többlakásos épületben, 2,1%-a lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel, 99 m2-re nőtt 2023 I–III. negyedévéhez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40% volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38%-os megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3%).

Országos szinten is érezhető volt a csökkenés

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt,

2,3%-kal kisebb, mint egy évvel korábban.

Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14%-kal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték.

2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (–14%) és a Közép-Dunántúlon (–12%) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52%) és az Észak-Alföldön (51%) regisztráltuk. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.

Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.

A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20%-kal nőtt az építendő lakások száma a 2023. I–III. negyedévihez képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).

Az építtetők az esetek 54%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023 I–III. negyedévinél 14%-kal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt.

Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések, használatba vett és megszűnt lakások

Gyengébb számok

A lakásépítések száma a harmadik negyedévben ismét gyengén alakult, 22,4 százalékkal kevesebb lakás épült most, mint egy évvel korábban. Így az első három negyedévben közel ötödével épült kevesebb lakás, mint egy évvel korábban. Ez tehát azt jelenti, hogy az idei évben várhatóan csak mintegy 15 ezer új lakás épül – szemben az optimálisnak tartott legalább 30 ezerrel.

Ez egyértelműen drágítja a lakhatást, különösen azokon a területeken, ahol magas a kereslet a lakásokra – mint a fővárosban, illetve a nagyobb városokban. Ebből tehát látszik, hogy valóban van igény a lakáspiacon a kínálat növelésére – különösen is a fővárosban - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

A kevés új épülő lakás több tényezőre vezethető vissza: egyrészt az általánosan gyenge és bizonytalan gazdasági helyzet eltántorítja a háztartásokat egy ilyen jelentős elköteleződést és magas költséget – esetleg nagymértékű hitelfelvételt – jelentő döntéstől.

A kedvezőtlen környezetben a fejlesztők is kivárnak, a beruházásokat nem indítják el vagy lassítják, tekintettel arra, hogy nem látják, hogy mennyire lesz kereslet a megépített lakásokra.

Az elmúlt évek magas kamatkörnyezete szintén akadályozta a lakásépítéseket, tekintettel a megdrágult hitelezésre, aminek a lakáspiacon egy elnyúló hatása van, figyelembe véve a lakások elkészítésének viszonylag hosszú idejét.

A magas infláció nemcsak a magas kamatokon keresztül ártott, árt: az építőipari árak különösen is magasak, ez pedig szintén visszaveti a keresletet.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az épített lakások egyre nagyobbak: a harmadik negyedévben megépült lakások átlagos mérete 106,3 négyzetméter volt, ami mintegy 7 négyzetméterrel haladja megy az egy évvel korábbit. A méret növekedése a megyei jogú városok kivételével mindenhol jellemző volt. A megyei jogú városokban volt a legkisebb az épített lakások számának visszaesése, mindössze 2,5 százalék.

Szintén kisebb volt a mérséklődés a községekben, 12,5 százalék, miközben a visszaesés mértéke meghaladta a 30 százalékot a fővárosban és a kisebb vidéki városokban is.

A fővároson belül továbbra is kiemelkedik a XI. kerület szerepe – a három negyedév alatt felépült közel 2800 lakásból mintegy 1200-at építettek fel – ez a nagyberuházások jelentős súlyát mutatja a fővárosi lakásépítéseken belül.

Az első három negyedévet tekintve az egyes vármegyék adatai alapján nehéz bármilyen érdemi következtetést levonni: a nagy beruházásokkal bíró Hajdú-Bihar vármegyében a lakásépítések visszaesése az átlagot meghaladó, 26,1 százalékos volt, miközben Nógrádban mintegy negyedével bővült az új lakások száma – bár ez még így is csak 29 darabot jelent 9 hónap alatt.

Ugyanakkor a Bács-Kiskun megyében mért jelentős növekedést talán magyarázhatja a kalocsai Duna-híd elkészülése, amelynek nyomán megközelíthetőbbé vált Paks, ahol pedig jelentős lakásigény mutatkozhat – bár Tolna megyében éppen alig épült új lakás.

Kedvező hír ugyanakkor, hogy a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, bár az első három negyedévben kiadott engedélyek száma így is 2,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Ezen belül is a visszaesés kizárólag a fővárost jellemezte, ahol harmadával kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy éve, míg a legnagyobb, közel ötödével való bővülés a községekben van jellemző.

Ez alapján tehát valóban nagy szükség van arra, hogy a kormányzati ösztönzőrendszer ne csak a kisebb településekre vonatkozzon, hanem kiterjedjen a nagyobb városokra is, hiszen itt drágult meg leginkább a lakhatás.

Az építési engedélyek száma alapján az is látható, hogy a lakásépítések növekedési pályára állása egy hosszú folyamat lesz, nem egyik napról a másikra fog megtörténi.