Hiába méregdrágák, gyakran csapnivalóak az újépítésű házak

Átadásra érkezett Váradi Csaba és családja új otthonukba, ám amikor a beruházó képviselője körbevezette őket az újépítésű házban, elégedettség helyett csalódottság volt az első reakciójuk. A kulcsrakészként megvásárolt, és ennek megfelelően meglehetősen borsos árú biatorbágyi családi házban ugyanis nem folyt a víz a csapokból, a fürdőszoba burkolata is inkább hasonlított egy absztrakt festményre a hanyagul fugázott csempék miatt, és amikor végignéztek a berendezésen, egyből kiszúrták, hogy a tervezéskor katalógusból kiválasztott csaptelepek helyett a kivitelező más, vélhetően olcsóbb termékeket szerelt fel.

Kiderült, hogy a munkások elfelejtették ősz végén elzárni a kerti fagycsapot, és amikor jöttek a mínuszok, megrepedt a vízvezeték, amit azóta sem állítottak helyre

sorolja a problémákat a Növekedés.hu-nak a csalódott vevő. 

A Váradi család esete korántsem egyedi, se szeri se száma az interneten keringő horrorsztoriknak, amelyekben rosszul felhúzott falakról, beázásokról, ócska burkolásról és bóvli berendezésekről mesélnek dühös kommentelők. Van igazság ezek mögött a történetek mögött, a Portfolio.hu két éve építésügyi és jogi szakértőket kérdezett, akik szerint az elmúlt két évtizedben háromszorosára nőtt a teljes beruházási értékhez viszonyított hibaérték aránya.

Az ezredfordulón még nagyjából négy-öt százalék volt, 2019-re viszont felment tizenöt-tizenhat százalékra. A beruházók sokszor eleve beépítik ezt a pénzt a végső áraikba, egyfajta pufferként, ha vitatkozni kell a generálkivitelezővel vagy a vevővel.

Egyre drágább, egyre silányabb

Hiába dönt tehát évről évre csúcsokat a hazai építőipar az átadott házak tekintetében, és nőnek az egekbe az árak, a nagy sietség egyre gyakrabban megy a minőség rovására. Márpedig olyan hibákkal is találkozhatunk, amelyek messze túlmutatnak az apró hosszúság kategóriáján.

- Tavaly költöztünk be, első ránézésre minden rendben volt a házzal. Aztán jött a tél és kiderült, hogy brutálisan penészesedik több szoba is, a tető szigetelését elrontották, ami miatt hőhíd alakult ki a házban - panaszkodik Szabolcs, aki azt is elárulja, a családtámogatásokat kihasználva, és némi hitellel kiegészítve vették meg közel ötvenmillió forintért a háromszobás kertes házat Dunavarsány egyik újépítésű övezetében.

Noha bosszankodik, hiszen már csak kisgyereke miatt is meg kellett oldani a penész problémákat, azt mondja, az utcában messze nem ő járt a legrosszabbul. Az utolsónak felhúzott házra ugyanis a kivitelezőnek már alig maradt ideje, viszont minden áron tartani akarta az ütemtervet, ezért egy jókora falszakaszon  az ytong téglát gipszkartonnal helyettesítették, gondolván, hogy a trükköt majd elfedi a szigetelés és a vakolat. 

Munkaerőhiány és hatalmas kereslet

A számos hiba mögött a hazai építőipart sújtó munkaerőhiány húzódik meg, mivel sokszor  szó szerint az utcáról lasszózzák össze a jelentkezőket a brigádokba, így a szakmai tapasztalat és a felkészültség háttérbe szorul. Ugyanakkor hiba volna mindent a képzetlen segédmunkásokra fogni, hiszen tervezési hibáktól hemzsegő házakkal és lakásokkal is gyakran találkozhatunk. 

Még félkész állapotban volt a ház, amikor mentünk ellenőrizni a munkálatokat. Akkor tűnt fel, hogy a földszinti fürdőszobában a WC-t szinte közvetlenül a fal mellé készültek elhelyezni, azaz gyakorlatilag csak féloldalasan lehetett volna ráülni. Azonnal szóltunk, hogy ez így nem lesz jó,legalább fél méterrel helyezzék távolabb a faltól

meséli Váradi Csaba. Nem mindenki ilyen szerencsés, ugyanis ha a vevő nem volt szemfüles az adásvételi szerződés megkötésekor, és nem foglalták bele az ellenőrzési jogot, akkor az esetek többségében nem tekintheti meg leendő házát az építés közben, és legkorábban a birtokba vételkor szembesül az esetleges tervezési hibákkal. Ez a kivitelezőknek kétség kívül kényelmes helyzet és gyakran nem is törekednek az igényességre, így csúsznak be olyan szarvashibák, mint hogy kisebb lesz a hasznos alapterület, használhatatlan, funkciótlan lakásrészek kerülnek kialakításra. Egy közvetlenül az étkezőből nyíló illemhely és hasonló kellemetlenségek miatt a legtöbb vevő már fel sem vonja a szemöldökét. 

Mit tehetünk, ha baj van?

Az átadás után feltárt hibák súlyosságuk függvényében lehetnek pár százezer forintból orvosolhatók, de rosszabb esetben a javítás több millióba is belekerülhet, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ki állja a cechet. 

Váradiék például szerződésébe foglalták, hogy az esetleges hibákat a kivitelezőnek ki kell javítani a költözés előtt, sőt az új lakók addig át sem veszik a házat amíg ez meg nem történik. Ráadásul a megegyezés új szólt, hogy mindaddig, amíg a hibák miatt nem tudnak beköltözni, kötbérre is jogosultak, ami napi szinten tízezer forint körüli összeg. 

Ezt azonban közel sem teszi meg mindenki, noha ehhez hasonló védőhálót minden vevőnek érdemes lenne igénybe venni, már csak azért is, mert ösztönzi a kivitelezőt a javítás mielőbbi elvégzésére, de azoknak okvetlenül jól jöhet, akik úgy szeretnének új ingatlant vásárolni, hogy ezzel párhuzamosan eladják azt a lakást vagy házat, ahol addig éltek, az ebből befolyt összeget pedig betolják a vételárba.

Márpedig ha kivitelezési hibák miatt nem tudnak a tervezett időben átbútorozni az új házba, az gyakran költségeket ró rájuk, főleg ha az új lakó már szinte a küszöbön vár. 

Ám annak dacára, hogy több tízmilliós adásvételekről beszélünk, a vevők jó része nincs tisztában azzal, milyen mozgástere lenne a kivitelezővel szemben. Az apró-cseprő hibákkal a többségnek eszébe sem jut megkeresni az eladót, ha pedig a költözés után egy két évvel derül rá fény, akkor a nagyobb javításokat is maguk oldják meg.

De akkor sem garantált a happy end, ha a vevő az átadáson szúrja ki a hibát, hiszen hiába van a kezében a végső fegyver, az elállás joga, ezzel a jelenlegi helyzetben nem sokra megy. Ugyanis akkora a kereslet az ingatlanok iránt, hogy az eladó jó eséllyel még örül is egy ilyen lehetőségnek, ugyanis drágábban tudja elpasszolni egy új vevőnek.

Éppen ezért a szakértők azt ajánlják a leendő háztulajdonosoknak, hogy érkezzenek felkészülten az ingatlan átadására. Például nagyon hasznos lehet, ha visznek magukkal ingatlanügyekben járatos ügyvédet, de egy műszaki szakember sem árt, aki a rejtett hibákra is rá tud mutatni. Mert hiába kérik meg a szakemberek az árát az ilyen viziteknek, sok pénzt és bosszúságot tudnak megspórolni egy rosszul felhúzott ház esetében. 

Van értelme forszírozni a garanciát

Azt sem árt tudni, hogy pár éve már a jogi környezet is az átvert vevőknek kedvező módon változott. 2017. január 1-óta kormányrendelet is foglalkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállással, amely pontosan megnevezi a jótállási kötelezettség alá tartozó épületrészeket és segítségít az egyes fogalmak tartalmának tisztázásában, kimondja például, hogy a kivitelezőnek kötelező felelősségbiztosítást kötni a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése és meglévő lakóépület maximum 300 m2-re történő bővítése esetén.

Tehát ha baj van a frissen vett házzal, nem érdemes egyből mestert hívni, célszerűbb az eladóval felvenni a kapcsolatot, és attól sem kell megijedni, ha cirkalmasan megfogalmazva megpróbálja másra, mondjuk a kivitelezőre áthárítani a garanciális kötelezettségeket.

Fontos tudnivaló, hogy az eladó akkor sem bújhat ki a felelősség alól, ha történetesen az adásvételi szerződésben nem rögzítették a felek a jótállást, a törvény ezt akkor is biztosítja a vevőnek. Ha pedig valamilyen okból kifolyólag az eladónak csakugyan nincs jótállási kötelezettsége, kellékszavatosság jogcímén még elővehető, amely az adásvételtől számított öt évig él.