Egy jó biztonsági ajtó vagy ablak, netán rács megakadályozhatja a betörést. Ám ettől függetlenül sem szabad megfeledkezni az ingatlanbiztosításról. Lényeges, hogy kerüljük az alulbiztosítottságot. A legjobb ajánlat kiválasztásában nyújt segítséget a Netrisk.hu.
A lakossági vagyonbiztosítások egyik fő csoportját az épületek, építmények képezik. Sajnos Magyarországon a lakásbetörések csaknem 95 százaléka a bejárati ajtó nem megfelelő szerkezeti kialakítása miatt következik be, itt jutnak be a betörők a lakásba, ami ráadásul az esetek többségében az ajtó vagy a zár rongálásával jár együtt. Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) előírja azon vagyonvédelmi követelményeket, amelyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához.
A biztosítók az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg. Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet, ha a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább az úgynevezett „minimális mechanikai védelem” előírásait. Az alapvédelem mellet ugyanakkor a biztosítók által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit viszonylag alacsony. A biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak.
A biztosítók általában a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt. Fontos tudni, hogy lakásbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosítók nem vizsgálják a meglévő vagyonvédelem színvonalát, mert minden esetben a káridőponti védelem számít. A biztosítók pontos vagyonvédelmi előírásait az adott lakásbiztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
Egy gyengébb minőségű zárral ellátott ajtót nagyjából 15 másodpercbe telik kinyitni.
Emellett még számos módja lehet a betörésnek, mint például az ablakok, erkélyajtók befeszítése, a hengerzár-törés, a zár felfúrása, vagy extrémebb esetekben a fal-, vagy tető kibontása. Ezért a minőségi nyílászárók nem csak hőszigetelési, hanem ingatlanbiztosítási, sőt biztonsági szempontból is fontos tényező. Legyen szó régi vagy új ablakokról, ajtókról, további kiegészítő lehetőségek is vannak, amelyek alkalmazásával biztonságosabbá tehetjük környezetünket.
Egy hevederzár, professzionális zárszerkezet, biztonsági bejárati ajtó beépítése vagy riasztó, kamerarendszer kialakítása, sokat számít ingatlanunk védelmében.
Az ajtó, ablak elé szerelhető, a folyosót lezáró biztonsági rács mind a mai napig az egyik legelterjedtebb vagyonvédelmi eszköz. Biztonsági faktora nagyban azon múlik, hogy milyen anyagból készül, illetve szakszerű beszereléssel került-e végleges helyére. A betörők kifinomult módszerei ellen gyakran a külső rácsos, vagy hevederzáras megoldások sem nyújtanak megfelelő védelmet, ezért van szükség egy tökéletesen záró, betörésbiztos bejárati ajtóra.
Lényeges, hogy olyan biztonsági ajtót válasszunk, a Magyar Biztosítók Szövetsége amelyek MABISZ minősítéssel rendelkeznek. Noha mindannyian bízunk abban, hogy házunkat, lakásunkat, ingóságainkat, vagyontárgyainkat nem éri kár, de ha mégis bekövetkezik a biztosítási esemény és van biztosításunk, tudunk hová fordulni kártérítésért – mondja Cseh Anett a Netrisk termékfejlesztési vezetője. A szakember szerint a kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára.
Az optimális biztosítási szerződés megtalálásához a Netrisk „lakásbiztosítási díjszámító oldal” ad hatékony segítséget.
Egy átlagos méretű lakásra már párezer forintos havi díjjal is köthető lakásbiztosítás, de előfordulhat, hogy ezek a biztosítások nem minden esetben térítenek betöréses lopás esetén. Ezért ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, akkor érdemes a biztosítás megválasztásakor erre is figyelemmel lenni és szakember segítségét kérni. A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság. Ez kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió forint, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió értékben került meghatározására, az 50 százalékos alulbiztosítottságot jelent, így egy 1 millió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető.
A tényleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződésben figyelembe veendő, a minimális összegen felüli valósnak gondolt biztosítási összeget az épület újraépítési és vagyontárgyai értéke alapján azonban az ügyfélnek kell pontosítania, hogy kár esetén ne csalódjon biztosításában, a díjszámítás során szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására.
