Mennyit érdemes a lakásbiztosításra költeni?

Ingatlan2019. aug 23.BGA
A rovat támogatója:

Azért, hogy az ügyfél ne csalódjon az ingatlanbiztosításában, a díjszámításnál szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására. Hiszen a megrendelőnél senki sem ismeri jobban saját ingatlanát, a felhasznált anyagok minőségét és a kivitelezés színvonalát.

Az ingatlanbiztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. 

Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió Ft értékben került meghatározására, az 50 százalékos alulbiztosítottságot jelent, így egy 1 millió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni – ismertette a részleteket Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Ami az alulbiztosítottságot illeti, szakértőnk elmondta, hogy ennek elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető.

A tényleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződésben figyelembe veendő, a minimális összegen felüli valósnak gondolt biztosítási összeget az épület újraépítési és vagyontárgyai értéke alapján azonban az ügyfélnek kell pontosítania.

Hogy kár esetén ne csalódjon biztosításában, a díjszámítás során szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására.

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározásásának a módjára is figyelnni kell. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítés költségét kell kifejezni.

Az épületre vonatkozó biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk.

A Netrisk lakásbiztosítási kalkulátora ebben is segít. Az épület kivitele, kora és típusa alapján a program olyan minimális négyzetméterárat veszi figyelembe, amelyet minden biztosító elfogad. Ennek és a biztosítani kívánt ingatlan alapterületének szorzata lesz a minimális épületbiztosítási összeg.

Mivel a felhasznált építőanyagok minősége sokféle lehet, egy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően magasabb biztosítási összeg alkalmazása is indokolt lehet. A minimális biztosítási összegen felül a reálisnak vélt biztosítási összeget az ügyfélnek kell meghatározni, aki a legjobban ismeri saját ingatlanát, a felhasznált anyagok minőségét és a kivitelezés nívóját.

Ingóságok értékének meghatározása

Ennek meghatározása a szerződő feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók.

Az általános háztartási ingóságok értékére javaslatot tesz a Netrisk a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával.

A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Érdemes használni az általános- és a kiemelt értékű ingóság kalkulátort, mely segítség lesz az értékek felmérésében. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók – az épület értéhez hasonlóan – az általános ingóságokra is meghatároznak egy minimális biztosítási összeget, amelynél alacsonyabb érték a díjszámítás során nem alkalmazható.

Kiemelt értékű ingóság

A kiemelt értékű ingóság értékét – ha ilyen vagyontárgyakkal is rendelkezik az ügyfél – minden esetben egyénileg felmérni. Előfordulhat, hogy a biztosítók bizonyos vagyontárgyakat (például a legtöbbször 150.000 Ft érték fölötti műszaki cikkek) kiemelt értékű ingóságként kérnek figyelembe venni.

Ide tartoznak például az ékszerek, műkincsek, 150 ezer forint feletti műszaki cikkek.

Ezek a tárgyak más megítélés alá esnek, hiszen ezen vagyontárgyak vonatkozásában az újérték elv nem értelmezhető (például egy több száz éves festmény vagy egy antik bútordarab esetében).

Az ebbe a kategóriába tartozó vagyontárgyak értékét mindig valóságos értéken kell figyelembe venni, vagyis amennyiért pl. el lehetne adni vagy meg lehetne vásárolni azokat.

Előfordulhat, hogy egy vagyontárgyat több biztosítónál is biztosítanak, ilyenkor nem túlbiztosításról beszélünk, mert mindegyik szerződés érvényesen fennmaradhat, de a vagyontárgy értékénél több ekkor sem kerülhet kifizetésre, a biztosítók egymás között elszámolnak a károk rendezését követően, díjvisszafizetésre nem kerül sor. Ezért a biztosítási összeg vagyoncsoportonkénti meghatározásakor körültekintően kell eljárni és figyelni kell a díjszámító alkalmazásban elhelyezett súgókat, tájékoztatókat.