Nem árt tisztában lenni a besurranás, a betöréses lopás és a rablás fogalmával

A betöréses lopás jellemzően a biztosított vagyontárgyak jogellenes eltulajdonításával okozott lopáskár, vagy annak kísérletével összefüggésben a biztosított ingóságokban (vagyontárgyakban) és a biztosított épületben okozott rongáláskár.

Betörés akkor következik be, ha:

- a tettes a lezárt helyiséget erőszakkal (pl. nyílászáró be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával), vagy hamis, illetőleg lopott kulccsal kinyitja,
- az erőszakos behatolás nyomai megtalálhatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak,
- a behatolás tényét hatósági okirat (pl. rendőrségi határozat) bizonyítja.

A betörés tényének bizonyítottnak kell lenni, ezért is szükséges, hogy a biztosított mindenkor feljelentést tegyen.

A behatolás módját meg kell határozni a kárrendezéshez, ezt a módot fogja a biztosító a feltételeiben rögzítettekkel összevetni a kártérítéshez való döntéshez – hívja fel a figyelmet Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vetetője. Mint mondja, vannak olyan biztosítási konstrukciók, mely szerint betörésnek minősül, ha a tettes olyan nyitott nyílászárón (ajtó, ablak) hatol be, amelynek alsó éle az alatta lévő járószinttől 2-3 (biztosítónként változó) méternél magasabban van. Előfordul olyan is, hogy olyan erkélyről, teraszról történik a lopás, amelynek szintje a járószinttől 2-3 (biztosítónként változó) méternél magasabban van.
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az elkövető olyan nyitva hagyott ajtón, ablakon jut be a lakásba, amely 2-3 méternél alacsonyabban van, akkor, az nem minősül betörésnek, így a biztosító sem fizet térítést. Ha viszont a fenti párkánymagasság feletti nyitva maradt ablakon keresztül segédeszközzel (például létra) történik behatolás, az már biztosítási esemény és a biztosító megtéríti a kárt. Éppen ezért ajánlatos a Netrisk.hu-n keresztül összehasonlítani a biztosítók legjobb ajánlatait.

Besurranás akkor következik be, amennyiben az elkövető a lakásba, házba a biztosított ott tartózkodása idején megtévesztéssel, vagy az ingatlant használó tudta és beleegyezése nélkül jut be. 
Besurranás tehát az, ha:

- az elkövető a nyitott ajtón, vagy ablakon észrevétlenül jut be, miközben a lakók otthon tartózkodnak.
- a biztosított jóhiszeműen engedi be a lakásba, házba, aki kihasználva az alkalmat vagyontárgyakat tulajdonít el.

Rablás fogalmával is érdemes tisztában lenni.

Az elkövető a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a biztosított személyek ellen erőszakot alkalmaz, mely fenyegeti élet- és testi épségüket.

A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek az adott szerződésben biztosíthatók. A betöréses lopás az ingóságok eltulajdonítására irányul. Ezek csoportosítása jellemzően az alábbi lehet.

Általános háztartási ingóságok, értéktárgyak, műtárgyak, nagy értékű ingóságok, ékszerek, készpénz, vállalkozás vagyontárgyai, idegen vagyontárgyak.

Cseh Anett szerint fontos, hogy a biztosítók a feltételekben részletesen felsorolják azokat a vagyontárgyakat, melyekre nem terjed ki alapesetben a biztosítási védelem. Ilyenek például a légi, vízi, motoros járművek, utánfutók, bankbetétek, kéziratok, tervek, dokumentációk, értékpapírok, stb. Ezek biztosítási fedezetbe vonásához jellemzően külön megállapodásra van szükség.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy nemcsak azt fontos megnézni, hogy mely vagyontárgyak nem biztosítottak, hanem azt is, hogy mely vagontárgyak hol nem biztosítottak.

Egyes biztosítási feltételekben az értéktárgyakra, műtárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandóan lakott épületben (például nyaraló) vannak elhelyezve.