Sokkal többet hozzátehetne a lakásépítés a magyar gazdasághoz

Nem is kell messzire menni a pozitív példáért, Csehországban például a gazdaság sokkal erősebb húzóereje a lakásépítés, mint nálunk. Az OTP Ingatlanpont értékelése szerint az idei első negyedéves adatok óvatos optimizmusra adnak okot, illetve láthatóan a kormányzati eszköztárban is nagyobb hangsúlyt kap, hogy élénkítse a kínálatot és ezen keresztül is pörgesse a gazdaságot.

2024-ben a magyar GDP 3,3%-át tették ki a lakásépítések, ez elmarad az 5,4%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat nemrég közölt adataiból. Érdekesség, hogy ezzel az aránnyal sem lógunk ki nagyon a sorból, jónéhány ország van mögöttünk a ranglistán. Van azonban néhány európai ország, melynek jelentős a súlya és kiugró adata felfelé húzza az átlagot.

A lista élén Ciprus áll, ahol a GDP-hez 8,6%-kal járultak hozzá tavaly a lakásépítések, és a nagy országok közül az olaszok (6,8%) és a németek (6,5%) kerültek fel a képzeletbeli dobogóra. Ugyanakkor nem kell messzire mennünk a pozitív példáért, hiszen a régióban Csehországban a GDP 5,9%-át teszi ki a lakásépítés, ami (Franciaországgal karöltve) az uniós rangsor negyedik helyére repítette őket.

A lista végén egy másik régiós ország, Lengyelország áll, ahol mindössze a GDP 2%-át teszi ki ez az adat, de Románia és Bulgária is mögöttünk van.

Ha csak a magyar adatot nézzük, akkor 2024-ben az említett 3,3%-os arány 2019 óta a legalacsonyabb volt, vagyis öt éve nem volt ilyen csekély a lakásépítés hozzájárulása a gazdasághoz. A csúcs 2022-ben volt azóta, akkor a 4,7%-ot is elérte a szektor súlya a GDP-n belül, a korábbi lakásépítési csúcsidőszakban, 2004-ben pedig 5,3%-on is járt a mutató. A nálunk mindig magasabb uniós átlagot is akkor közelítettük meg legjobban.

Ha a kiadott építési engedélyeket nézzük, akkor sem áll jól a magyar lakáspiac európai összevetésben, hiszen tavaly közel 25%-kal zuhant az engedélyek alapján megépítendő hasznos négyzetméterek száma az előző évhez képest.

Mindezt úgy, hogy előtte már 2023-ban is 22,5%-os esést láttunk. 2024-ben az EU tagállamaiban összességében is 1,3%-os zsugorodást mért ebben a mutatóban az Eurostat, azonban a magyar lakásépítések még ebből a negatív trendből is kilógtak. A legnagyobb, 20%-ot elérő növekedést tavaly a spanyol, a görög és a litván építési engedélyek mutatták a hasznos négyzetméter alapján.A jelek szerint a kormányzat is felmérte, hogy a lakásépítés a mostaninál fontosabb gazdaságélénkítő szereppel bírhatna a magyar gazdaságban, hiszen azok után, hogy az elmúlt években elsősorban a lakásvásárlást támogatták különféle eszközökkel, 2025-ben elindult a Lakhatási Tőkeprogram, mely 300 milliárd forintos keretösszegével az építőket segíti. A várakozások szerint ez az összeg akár 1000 milliárd forintnyi lakáspiaci beruházást is elindíthat, melynek 70%-a Budapesten valósulna meg a tervek szerint. Bár vannak vélemények, miszerint óhatatlan, hogy a támogatás miatt önmagában nem feltétlenül piacképes projektek is elindulhatnak, ugyanakkor az intézkedéstől mindenképp arra lehet számítani, hogy a következő években élénkíti majd a fejlesztéseket.

A várakozások szerint a tőkeprogram segítségével öt év alatt akár 30 ezer új lakás is épülhet Magyarországon.