A brüsszeli javaslat bünteti a magyarokat – a sikereink ellenére
InterjúAz Európai Bizottság (EB) által megfogalmazott költségvetési javaslat átgondolatlan. A tervezetből ugyanis nem látszik, hogy mely célok finanszírozásából számolta ki a testület az egyes támogatási összegeket – nyilatkozta Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Növekedés.hu-nak a következő uniós pénzügyi ciklus forráselosztási tervezetével kapcsolatban.
A negyedik Orbán kormányban már ön felel államtitkárként az uniós fejlesztéspolitikáért. Milyen főbb feladatokat tart szem előtt? Hajlandó „harcolni” Brüsszellel?
Az uniós fejlesztéspolitikához kapcsolódó szakpolitikai tevékenységek több minisztériumban is megjelennek, ez így volt az előző kormány alatt is. Ugyanakkor az ezeket megalapozó, a források felhasználását koordináló, az eredményeket nyomon követő munka mostantól az Innovációs és Technológiai Minisztériumban zajlik. A hazai fejlesztéspolitika a kormányzati stratégia mentén halad. A nemzeti érdekeket szolgáló gazdaságpolitika az uniós forrásfelhasználást is képes erősíteni. A támogatások sikeres felhasználásának pedig az erős gazdaság a záloga.
A Brüsszelből utalt pénzek mögött ott van a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesítménye és az aktív érdekképviselet az Európai Unióban.
Ezen a területen minden tagállam így tesz, különösen a költségvetési tárgyalási szakaszban, de a források felhasználása kapcsán is.
Miként alakulhat a hazai kohéziós politika jövője?
Fontos leszögezni, hogy nem a támogatásokhoz igazítjuk a szakpolitikákat, hanem fordítva: a szakpolitikai célok hatékony megvalósítására használjuk az uniós támogatásokat. Így az uniós támogatások kiegészítik a nemzeti költségvetést. A napokban jelent meg az Európai Bizottság által készített, következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezet, amely a 2021-2027-es költségvetési tárgyalások kiindulópontja. Ennek kapcsán komoly kritikáink vannak, nem tartjuk fair javaslatnak, ebben a formában számunkra elfogadhatatlan.
A legmegdöbbentőbb, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint azok a tagállamok kerülnek jobb helyzetbe, akik nem tartották be a költségvetési fegyelmet, miközben magasabb az életszínvonaluk, mint Magyarországé.
Szerintünk nem helyes éppen azokat bünteti, akik teljesítményt mutattak fel.
A következő ciklus forráselosztásával kapcsolatban milyen forgatókönyvek léteznek?
A 2021-ben induló uniós költségvetési időszak tárgyalásai most kezdődtek el. Minden résztvevő felvázolja a saját elképzeléseit, és az eddigi reakciókból világos, hogy már jelenleg is nagyban eltérnek a tagállamok álláspontjai. A tagállami és uniós intézményi érdekek sokfélék, többször természetesen ütköznek is egymással. A teljes egyetértésig hosszú lesz az út, ezalatt pedig többféle forgatókönyv is fel fog merülni. Sok munka áll előttünk, mert a brüsszeli javaslat sikereik ellenére bünteti a magyar embereket. Az Európai Bizottság által megfogalmazott költségvetés egy technikai javaslat, melynek átgondoltsága és megalapozottsága erősen vitatható, és sokan vitatják is, mi sem értünk egyet vele. Átgondolatlan, mert a tervezetből nem látszik, hogy mely célok finanszírozásából számolta ki a Bizottság az egyes támogatási sorok összegeit.
Mely ágazatok szenvedhetik ezt el a legjobban? A bizottság anyaga szerint a közös agrárpolitika, azaz a KAP teljes kerete piaci áron 365 milliárd euró lesz 2021-2027 között, ami a 7 éves teljes keretköltségvetés 28,5 százalékát jelentené. Erről mit gondol?
Egy tárgyalássorozat elején még korai nyertesekről és vesztesekről beszélni. De a kérdést nem akarom megkerülni.
Most azt látjuk, hogy összeurópai szinten a Kohéziós Alap durva megnyesésére készül a Bizottság.
A jelenlegi tervek szerint a KAP kerete 46 százalékkal csökkenne, míg az ön által is említett KAP 16 százalékkal, a mezőgazdasági és halászati alapok pedig 13-13 százalékkal, a humánprogramokat támogató ESZA, azaz az Európai Szociális Alap pedig 6 százalékkal kisebb kerettel gazdálkodhatna majd. Ez egy megalapozatlan javaslat, amely komoly kérdéseket vet fel a készítője szakmai és politikai hitelessége kapcsán.
Mely ágazatok maradhatnak továbbra is nyertesek?
A javaslatban új programként jelenik meg például az úgynevezett Reformvégrehajtási program, ami 25 milliárd euróra számíthat. A Digitális Európa program kerete 42-szeresére emelkedne. Várható a migrációval kapcsolatos kiadások erőteljes növekedése is. Ez a terület mintegy 210 százalékos növekedést könyvelhetne el. Számunkra itt fontos kérdés, hogy a határok fenntartásával, védelmével kapcsolatos kiadások ebből mekkora részt képviselnek majd. Meg kell védenünk Európát, ahhoz pedig ragaszkodunk, hogy az európai emberekre fordítható pénz ne a migránsok támogatását szolgálja.
Ebben a ciklusban hányadik, és a számítások szerint a következőben hányadik legnagyobb haszonélvezetői voltunk, lehetünk az uniós forrásoknak?
A jelenleg futó ciklusban az egy főre jutó támogatást tekintve a 28 tagállam közül a második-harmadik legnagyobb haszonélvezői vagyunk a fejlesztési forrásoknak.
A jövőt most, a tárgyalások elején nehéz meghatározni, nyilván az az ambíciónk, hogy továbbra is az élmezőnyben maradjunk.
Milyen feltételek mellett és milyen tervek és fejlesztési irányok mentén lehet ezeket az összegeket felhasználni?
A tárgyalásokon dől el majd ez is. Ezért most elsősorban a magyar érdek hathatós képviseletére koncentrálunk, és nincsenek illúzióink, kemény ütközések jönnek.
Arról mit gondol, hogy a brüsszeli auditorok 1200 milliárd forintnyi, 2015 és 2017 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy a teljes közbeszerzési ellenőrzési rendszer nagy hibákkal, épp csak működik. Ezért, egyes számítások szerint akár minden tízedik eurót is visszakérhetik.
Az Európai Bizottság közbeszerzési rendszerauditjának célja az volt, hogy a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály működésén keresztül ellenőrizze az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését. A magyar nyelvű jelentéstervezetet még nem kaptuk kézhez. Jelenleg csak egy előzetes, nem nyilvános tervezet áll a rendelkezésünkre, amire Magyarország a magyar változat beérkezésétől számított 30 nap alatt reagálhat majd. A kormány természetesen megvizsgálja az észrevételeket, de azt már most is látjuk, hogy a dokumentumban súlyos ténybeli tévedések és megalapozatlan állítások vannak.
A Brexit forráselosztás szempontjából milyen hatással bír?
Nagy-Britannia kiválásával az Európai Unió az egyik legnagyobb befizetőjét vesztette el, emiatt a felosztható forrástömeg is jelentősen csökken. Ennek áthidalása a bent maradó tagországok között éles vitákat váltott ki. Az is részben a Brexitre és az instabil nemzetközi környezetre vezethető vissza, hogy a hazai fejlesztéspolitika az elmúlt években erősen preferálta a gyors forrásfelhasználást. Azonban fontos, pozitív tanulsága is volt a Brexitnek. Ugyanis felnyitotta az európai politikusok szemét arra, hogy az eddigiek szerint nem haladhat tovább az uniós szintű politizálás: a brüsszeli politikát jellemző, mindent felülről megmondani akaró hozzáállás visszatetszést vált ki Európa minden részében.
Hogyan sikerült a mostani pénzügyi ciklusban kiharcolni, hogy több pénzt kapjunk? Ugyanis 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során - amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia - 30 százalékos lett volna a támogatás-elvonás. Így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között.
Úgy gondolom, hogy ez elsősorban a miniszterelnök sikeres tárgyalásainak tudható be. Ugyanis egy ország tárgyalási eredményességét nem az határozza meg, hogy milyen hangosan mond valamit, hanem az, hogy miként fogadtatja el érveit az asztalnál ülőkkel.
Nem tart attól, hogy megtorpan a gazdasági növekedésünk, ha kevesebb támogatást kapunk?
Az uniós források mindenhatósága ellenzéki körökben mindig is nagyon népszerű téma, a kormány azonban ezt a nézetet erősen vitatja. Egyfelől az ország sikere főként rajtunk áll, a gazdaságnak uniós támogatások nélkül is működnie kell. Másfelől a Brüsszelből utalt eurók mögött ott van a magyar gazdaság teljesítménye is. Harmadsorban pedig a támogatások sikeres felhasználásának, a gyorsaságnak, a hatékonyságnak, az eredményességnek az erős magyar gazdaság az alapja.
Brüsszeli büntetés lenne a támogatás megvágása? Az EU nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és szinte azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében. Gondolok itt például a görög válságra.
Az Európai Unión belüli együttműködés nem egymás megbüntetésére épül. Ettől függetlenül azonban igaz az az állítás, hogy a bizottság javaslata pont azoktól a tagállamoktól von el forrást, akik teljesítették vállalt feladatukat, és azoknak adja át, akik ugyanebben az időszakban visszafogott teljesítményt nyújtanak. Igazságtalannak tartanám, ha Magyarország pont sikeres politikája miatt jutna kevesebb forráshoz.
Lehet-e tudni, mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél? Tudtommal nincsenek pontos adatok az ellenzéki állítással szemben.
Nem szabad engedni a politikai nyomásgyakorlásnak. Az OLAF által vizsgált ügyek mintegy felében pont az a hét tagállam kapott kritikákat, amelyek nem kívánnak az Európai Ügyészséghez csatlakozni. A vizsgálatot elsősorban politikai célzatúnak tarjuk, az ajánlások alapján úgy látjuk, hogy az OLAF nem elfogulatlan Magyarországgal szemben. Igen sok esetben megalapozatlan állításokat tesz, ezt jól mutatja az is, hogy az eddigi OLAF-ajánlások alapján indított és lezárt tagállami eljárások esetében szabályozási, korrekciós feladat csak az érintett témakörök töredékében merült fel. Felelősséget megállapító jogerős bírósági döntés is csak elenyésző számú ügyben született. Az európai uniós támogatások rendszere európai és nemzetállami szinten részletekbe menően szabályozott és ellenőrzött rendszer. A támogatások felhasználását, hasznosulását az erre hivatott szervek és intézmények folyamatosan figyelemmel kísérik, az intézményrendszert évente több száz audit vizsgálja projekt- és rendszerszinten egyaránt. Szabálytalanságok vagy visszaélések persze bárhol előfordulhatnak, ugyanakkor a szabálytalansági gyanúk feltárása nagyobbrészt itthon, a hazai intézményrendszerben történik meg.
Hol tartanak a beruházásokkal kapcsolatos számlák kiküldései, ügyek lezárásai az EB-nél? A költségvetésnek mennyi pénzt kellett előfinanszírozni?
A rendelkezésre álló keret 18 százalékát sikerült eddig lehívnunk előleg vagy időközi kifizetés formájában. Ezzel régiós szinten elsők vagyunk, mégsem dőlhetünk hátra. Fontos célunk ugyanis a nemzeti költségvetés tehermentesítése, mivel a kifizetések nagy részét eddig a magyar kormány előlegezte meg a projektek megvalósítóinak. Most még jelentős különbség van a pályázóknak kifizetett és a Bizottság által átutalt források között. A közel 9000 milliárd forintos keret 55 százalékát a kormány már kifizette, azonban Brüsszel ennek mindössze a harmadát ellentételezte mostanáig.
G.B.A.