A kiskapukat kihasználva mentek a fegyverek Moszkvának
InterjúBár 2014-óta embargó alá esik, a kiskapukat kihasználva tíz uniós ország szállított fegyvereket és haditechnikai eszközöket Oroszországnak, miközben most sokan Ukrajna felfegyverzésében is részt vesznek. Az EU lezárná ezeket a kerülőutakat, amivel elsősorban a high-tech eszközöktől fosztaná meg Moszkvát. A fegyverkereskedelem sötét bugyrairól Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársát kérdeztük.
A legutóbbi szankciós csomagban szerepel a fegyverek és mindenféle katonai szolgáltatás tilalma Oroszországnak. Mintha lett volna már ilyen…
Valóban, 2014-ben, a maláj utasszállító repülőgép lelövése után az Európai Unió szankciós csomagot léptetett életbe, amelyben többek között azt is megtiltotta, hogy a tagállamok fegyverrel kereskedjenek az oroszokkal. Emellett tiltólistára tették a lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és ezek pótalkatrészeit is.
Csakhogy volt benne két kiskapu, és szép hosszú azok listája, akik ezt ki is használták. Ott virít rajta többek között Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, és Csehország is, hiába lengetik most Prágában az ukrán zászlót széltében-hosszában…
Voltak bizonyos kibúvók, az egyik, hogy a 2014. augusztus 1. előtt kötött szerződések, illetve megállapodások teljesítése elé nem gördített akadályt, a másik, hogy nem vonatkozott a kettős felhasználású, azaz katonai és civil célra egyaránt használható eszközökre.
Ez lehet mondjuk egy olyan repülőgép, vagy egy járőrhajónak is használható vízi jármű, amely eredetileg nincs felfegyverezve. A harmadik lehetőség, hogy egy eszközt, ami akár lőfegyver is lehetett, civil felhasználásúnak minősítettek.
Mondjuk ha valaki hirtelen kétszázezer darab puskát akar egy vadásztársaságnak eladni, az nem egy jól lefedhető történet, de tény, hogy ez a három gyakorlat működött az elmúlt nyolc évben.
És mentek Oroszországba egyebek mellett francia hőkamerák és infravörös érzékelők, navigációs rendszerek több mint 150 millió euró értékben. Előbbivel a becslések szerint több mint ezer harckocsit szereltek fel, utóbbiak repülőgépekbe, helikopterekbe kerültek.
A szenzorok, infra kamerák, éjjellátó készülékek önmagukban nem minősültek katonai technológiáknak ezeket továbbra is el lehetett adni, egyébként
abban sem vagyok biztos, hogy a mostani szankciók ennek maradéktalanul útját tudják majd állni. Hacsak nem lesz majd egy, a hidegháborús COCOM-listához hasonló összeállítás, amely tételesen felsorolja a kiviteli tilalom alá eső termékeket, akkor nehéz lesz megoldani a problémát.
A fegyverkereskedelem sötét bugyraiba nem látunk bele, az sem kizárt, hogy egy köztes szereplő beiktatásával tovább mennek majd az üzletek. Legalábbis eddig így oldották meg az embargókat az érintett országok világszerte.
Ugyanakkor most egy sokkal nagyobb volumenű elhatárolódás látható Oroszországtól, így közel sem biztos, hogy megéri majd közvetítők útján folytatni a fegyverexportot.
A fegyverek, harceszközök újraexportálásához általában kelleni szokott a gyártó ország beleegyezése, akire ilyen esetben ujjal lehetne mutogatni, és a hadiipari cégnek is nagyon rossz PR lenne.
Akárhonnan nézzük is, egyes országok mindkét hadviselő félnek szállítottak fegyvereket…
Az hogy a színfalak mögött néhány millió vagy tízmillió euró értékű kereskedelem történt az oroszokkal, nem az a nagyságrend, amivel most az ukránoknak igyekeznek segíteni.
De tény, hogy vannak gazdasági törvényszerűségek, és a hadiipari export nem értékalapú.
Mekkora kiesést jelent ez az európai hadiiparnak?
Nem egy életveszélyesen nagy összeg fog kiesni, az uniós országoknak megvannak a preferált piacaik, nem az a jellemző hogy ebben Oroszország benne lenne, az oda irányuló szállítások a teljes termeléshez viszonyítva kis tételek voltak.
Ami a korábbi éveket illeti, a 2014-es események előtt nagyságrendileg az Unió összes tagállama 538 millió euró értékben adott el különböző fegyvereket oroszországnak.
Akkoriban nagy visszhangot lehetett a két francia Mistral helikopterhordozó leszállítása, amit végül a Krími események miatt le sem szállítottak, később Egyiptom vette meg őket.
Mennyire lesz ez fájdalmas az orosz félnek?
A hadiipari szankciókra is igaz az, hogy a nyugati államok a legfejlettebb technológiáktól akarják elzárni Oroszországot.
Bőven vannak olyan hazai fejlesztésű orosz haditechnikai eszközök, amelyekhez egyes alkatrészek külföldi beszállítóktól érkeznek.
A mostani szankciók annyiban talán szigorúbbak hogy az alkatrészekre is is ki fognak térni, vagyis a beszállítói láncokat veszik célba.
Működni fognak a szankciók, vagy Oroszország egyszerűen beszerzi máshonnan a kieső eszközöket?
Jelentős részét sehonnan nem tudják majd beszerezni, ezek nagyon speciális termékek.
Például a sokat emlegetett Armata harckocsi gyártása azért olyan borzasztó lassú, mert a sebességváltóját a németek gyártják, és amikor nem szállítottak több váltóművet, egyszerűen leállt az Uralvagonzavod vállalat gyártósora.
Azért érdekes, hogy pont az oroszok nem tudnak önállóan legyártani egy harckocsit…
Az ipari kapacitásuk sohasem a kifinomultságról volt híres. Nem is arról van szó, hogy nem tudnák legyártani akár az említett váltót, de az nem lenne olyan precíz és tartós, mint a német import. Ugyanez hatványozottan igaz a csúcstechnológiát képviselő informatikai eszközökre, ezek gyártása komoly kihívások elé néz, ha nem érkezik az országba több mikrochip.
Legyárthatják hibátlanul egy helikopter, vagy egy repülőgép sárkányszerkezetét, de ha nincsenek meg ezekhez a szükséges kommunikációs és fegyverkezelő rendszerek, nem érnek velük semmit.
Ezeket az eszközöket gazdasági szempontból előnyösebb volt külföldről megvásárolni, most viszont, ha felborul az ellátási lánc, akkor nagy lesz a baj. Egy hónapja még senki nem számolt azzal, hogy az Európa és Oroszország közötti kereskedelemben egyszer még ekkora szakadék lesz.
De nem csak a nyugati termékek kiesése fájhat most az oroszoknak. A Mi-helikopterekhez Ukrajnában készültek a hajtóművek, a szovjet időkben oda telepítették a gyárat. Amíg jól alakultak az orosz-ukrán kapcsolatok, addig nem is volt semmi gond, sőt még 2014 után sem állította le Ukrajna a hajtóművek szállítását, mert a pénzre szükségük volt, most viszont biztosan megszűnt ez az együttműködés is.
Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok után. Veszélybe kerülhet a pozíciója az embargó miatt?
Az orosz fegyverexportnak csak nagyon kis részét képezik a csúcstechnológiát képviselő harceszközök, ezért is van az, hogy leginkább a harmadik világban értékesítenek. Ebben nem fognak jelentős változást hozni a high-tech eszközökre kihegyezett korlátozások.
